3% alatt is lehet az idei GDP bővülés - ne lepődjünk meg

Amint a bevezetőben is említésre került, a múlt év kiemelkedően jó volt a hazai mezőgazdaság történetében. A KSH adatai szerint a betakarított gabonatermés megközelítette a 17 millió tonnát, ami példátlan a hazai mezőgazdaság történetében. Csak összehasonlításként közöljük, hogy a gabonatermés 2003-ban 8.77 millió tonna volt, és az elmúlt 40 év maximuma is csak 15.8 millió tonna. A gabonatermés növekedése 2004-ben tehát 90% körüli volt, melynek hatására a növénytermesztés bruttó termelési indexe közel 46%-os növekedést mutatott. Az állattenyésztésben évek óta csökkenés van, tavaly ez megközelítette a 10%-ot.

Az alábbi ábrán a gabonatermés alakulását mutatjuk be az elmúlt 45 évre visszamenőleg.

A fenti adatok összegzéseképp tehát a bruttó hozzáadott érték az előzetes adatok alapján 36.3%-kal bővült a mezőgazdaságban, a teljes GDP növekedéshez 3% körüli súlya mellett közel 1.2%ponttal járult hozzá (ez a végleges adatok tükrében még módosulhat). Ebből azonnal következik, hogy az ipar, az építőipar, a szolgáltatások bizonyos kiegészítések után (pénzügyi közvetítő szolgáltatások fel nem osztott díja, termékadók és támogatások) együttesen 2.8% körüli átlagos növekedést értek el.

Az idei év meglehetősen ambivalensen indult. Bár az építőipar első két havi teljesítménynövekedése megközelítette a 18%-ot, az iparé nem haladta meg a 2%-ot. A mérsékelt reálbérnövekedés és a közalkalmazotti szféra létszámának (a közszolgáltatások teljesítményének növekedése szorosan kapcsolódik a létszámváltozáshoz, melyet termelékenységváltozással korrigál a KSH) csökkenése miatt a szolgáltatások teljesítményének drasztikus növekedésére nem lehet számítani. Ezek alapján joggal feltételezhetjük, hogy egy átlagos mezőgazdasági teljesítmény mellett a GDP növekedés könnyen 3% alá eshet.

Amint említettük a tavalyi év a gabonatermés tekintetében mindenképpen kiemelkedő volt. A termésmennyiség 2003-hoz képest 90%-kal nőtt, mely a növénytermesztés 46%-os növekedésében is meghatározó volt. Dr. Soós Lőrinc, a Magyar Statisztikai Társaság alelnöke szerint csak a bázishatással is nehéz lesz az idei évben megbírkózni. Nagyságrendileg négy forgatókönyvet vázolhatunk fel a mezőgazdaság várható teljesítményének függvényében 2005-re.

1. forgatókönyv: megismétlődik a tavalyi terméseredmény, az állatállomány stagnál

A legoptimistábbnak gondolt forgatókönyv szerint az idei évben megismétlődik a közel 17 m tonnás gabonatermés. Ezzel a növénytermesztés teljes növekedése lényeges elmozdulást nem mutat majd a tavalyi bázishoz képest. Az állattenyésztésben évek óta folyamatos a visszaesés, itt óvatosságból is stagnálással számoltunk. Összességében tehát azt feltételezzük, hogy az tavalyi 1.2%pont körüli pozitív hatás után idén 0%-kal számolunk. Ha el kívánjuk érni a 3.5-4% közötti GDP bővülést, akkor az egyéb ágazatokban átlagosan 3.7-4.2% körüli átlagos növekedést kellene produkálni. Ez kb. 1 %ponttal több, mint ezen ágazatok tavalyi 2.8%-os hozzájárulása sokkal kedvezőbb körülmények között.

2. forgatókönyv: "csak 15 millió tonna gabona"

A következő forgatókönyvben azzal számolunk, hogy továbbra is jó éve lesz a mezőgazdaságnak, és a tavalyi évet nem számítva, az 1991-es rekordtermés-közeli szintet érünk el (ez is 10%-os visszaesés a múlt évhez képest). Feltételezhető, hogy egy ilyen gabonatermés mellett az egyéb növénytermesztési termékeknél is hasonló korrekció következik be, ami a mezőgazdasági bruttó hozzáadott érték 6-8%-os csökkenését jelenti. Ez a GDP-t súlyánál fogva 0.3-0.4%-ponttal veti vissza, tehát a többi ágazat növekedésének átlagosan 3.8-4.4% között kell teljesíteni.

3. forgatókönyv: a hosszú távú átlag

A gabonatermés visszaáll a hosszú távú átlag által meghatározott szintre, ami az elmúlt 15 évre visszatekintve 12 m tonna körüli terméseredményt jelent. Ebben az esetben a mezőgazdaság teljesítménye akár 15-20%-kal is csökkenhet, ami egy 4% körüli súlyt feltételezve a GDP-re lefelé - 0.6- - 0.8%-kal hat. A többi ágazatban tehát 4.1-4.8% körül kellene teljesíteni ahhoz, hogy a kiindulásként meghatározott növekedési célt teljesíteni tudjuk.

4. forgatókönyv: egy valóban rossz év

Érdemes még egy olyan lehetőséget is számba venni, ha az idei év esetleg valamilyen ok folytán kifejezetten rosszul alakulna a mezőgazdaság számára. Ez nem jelentene mást, mint a 2003-as év megismétlődését 9 m tonna körüli gabonaterméssel és rekord alacsony szint körüli burgonya terméssel. Ebben az esetben a visszaesés jóval meghaladná a 20%-ot, a mezőgazdaságon kívüli ágazatoknak átlagosan 5% körül illetve afelett kellene bővülni, hogy a teljes GDP bővülés 4% közelében maradjon.

A fentiekből látható tehát, hogy egy igen kiszámíthatatlan és változékony tényező - a mezőgazdaság - az, mely alacsony súlya ellenére a tavalyi évhez (is) hasonlóan idén is erősen rányomhatja bélyegét az aggregált konjunktúraszámokra. Ha kifejezetten optimisták vagyunk, akkor sem érdemes stagnálásnál jobb eredményt várni a mezőgazdaságtól a drasztikusan magas bázis miatt. Ezt a hatást azonban aligha lesznek képesek ellensúlyozni az egyéb ágazati teljesítmények úgy, hogy a növekedés 4% közelében maradjon. Az építőiparban (GDP-n belüli súlya 5%) az autópályaépítések miatt feltehetően jóval 10% felett alakulhat az index. Az iparban az első hónapok csökkenő rendelésállományi adatai, illetve a külső konjunktúra romlása miatt most 2-3%-nál magasabb növekedést várni nehéz. A legfontosabb exportpiacnak számító Németországban az idei évben már csak 0.7%-os növekedést várnak a korábbi 1.5% körüli prognózisokkal szemben.

A szolgáltatásokon belül a közösségi szolgáltatások súlya nagyságrendileg 30% körüli, tehát jelentős. A közösségi szolgáltatásoknál a teljesítmény-számítás egyik alapja a foglalkoztatotti létszám, melyet a KSH egy termelékenységi koefficienssel korrigál. Ennek mértéke az elmúlt években 1.5-4.5% között ingadozott. A KSH adatai szerint a foglalkoztatottság a közszférában az első két hónapban 1.4%-kal csökkent. Ismerve a kormányzati szándékokat - ha nem is lesz radikális létszámleépítés a következő hónapokban - létszámemelkedésre nagy valószínűséggel nem kell számítani. Ebből következően a piaci szolgáltatásoknak kellene jobb teljesítményt nyújtani. A reálbérek a tavalyi kb. 1%-os visszaesés után feltehetően 3-4%-kal nőnek, ugyanakkor ez nem okoz a piaci szolgáltatásoknál 5-6%-os bővülést.

Egyfajta technikai tényezőként meg kell még említeni, hogy a megtermelt GDP számításánál egy több mint 10%-os súllyal szerepel két tétel: a pénzközvetítés fel nem osztott szolgáltatási díja és a termékadók és támogatások egyenlege. Ezen tényezők becslésében, illetve a közszféra termelékenységnövekedésének számításában a széles értelemben vett diszkrecionalitás jelentős szerepet játszhat.

Összességében elég valószínűnek tűnik az előállítás oldali becslés alapján, hogy a GDP növekedés 3% közelébe illetve az alá esik 2005-ben. Ha óvatosabb, de önmagában továbbra is igen ambíciózus feltételezéssel élünk (15 m tonna körüli gabonatermés), akkor számításaink szerint a GDP 2.3-2.7%-kal bővülhet. Ebben az esetben az ipar 3-4%-kal bővül, az építőipar 15%-kal, a szolgáltatások 3% körül. Nem akarunk sötét képet festeni, de ha kifejezetten kedvezőtlenül alakulnak a körülmények, a 2% körüli érték sem kizárt.

Láng Róbert