Reuters-poll: 50-50 bp-os kamatvágás februárban és márciusban, 246-os március végi forintárfolyam (2.)

Pénzcentrum

2005. február 18. 09:30

Az eddigi ütemben és a korábban vártnál hosszabban folytatódhat a kamatlazítási ciklus, még legalább két hónapig - derül ki a Reuters februári elemzői felméréséből. Az infláció vártnál gyorsabb mérséklődése és a forint erősödése után az MNB várhatóan nem lép a fékre. Az elemzők szerint jövő hétfőn és márciusban is fél százalékponttal csökkenti az alapkamatot a Monetáris Tanács. Lejjebb húzódott az a kamatszint is, ami alá már kockázatos lehet kerülni: egy hónapja ezt a küszöböt 8.5, most 7.75 százalékra becsülték a szakemberek. Az elemzők azt várják, hogy a januári zuhanás után még tovább lassulhat az infláció, decemberre azonban az év eleji szintre tér vissza az áremelkedések üteme. Igaz, jövőre további mérséklődés valószínű.

A múlt év utolsó két hónapjában összesen 0.8 százalékponttal esett az éves infláció, a várakozásoknál sokkal gyorsabban. Az igazi meglepetés azonban januárban következett. Bár az elemzők további 0.8 százalékpontnyi lassulásra számítottak, az áremelkedések üteme azonban 1.4 százalékponttal 4.1 százalékra zuhant az év első hónapjában.

2005.02.17 09:00
4.1%-os lett a januári infláció - jóval a várt alatt (3.)

A meglepő adat után az elemzők lefelé módosították inflációs előrejelzéseiket. Az átlagos éves inflációt 2005-re most 4.4 helyett 4.0 százalékra becsülik, a 2006-ost pedig 4.0 helyett 3.8 százalékra. (Tavaly még 6.8 százalék volt az átlaginfláció.)

Az új előrejelzések szerint az MNB idén is, jövőre is kényelmesen a célsáv közepe környékén tarthatja a fogyasztói árindexet - a forint pedig nem gyengült, mióta a jegybank legutóbbi inflációs előrejelzéseit közzétette novemberben -, azaz van tere a kamatvágásnak. Az éves inflációt idén decemberre 20 bázisponttal lejjebb, 4.1 százalékra tette a felmérés (a plusz/mínusz egy százalékos célsáv közepe 4.0), a jövő év decemberére pedig 15 bázisponttal lejjebb, 3.6 százalékra (a sávközép 3.5 százalék).

Februárra az elemzők 3.8 százalékos inflációt várnak, azaz a dezinfláció folytatódhat, a sebessége azonban lassul. Az adatokból látszik, hogy az infláció a tavalyi, adóemelkedések okozta megugrás után idén januárban hirtelen érdemben csökkent, azonban az elkövetkezendő két évben a várakozások szerint nem mozdul ki (érdemben) a 3.5-4.5% közötti sávból.

Az infláció jelenlegi szintjéhez mért reálkamat december óta jelentős mértékben nőtt, sőt az elkövetkezendő hónapokban várhatóan még tovább is nőhet, erős érvet szolgáltatva a közeljövő jegybanki kamatcsökkentései mellett. Az előretekintő reálkamat azonban várhatóan már nem bővül ilyen mértékben az év hátralévő részében. (Az elemzők 2005. év végi inflációra, és 7.5%-os jegybanki alapkamatra számítanak.)

A múlt hónapban a Monetáris Tanács egyhangúan döntött a havi fél százalékpontos kamatcsökkentéseinek folytatása mellett. Ugyanakkor azt is jelezte, hogy a lazítás üteme most már lelassulhat, mert az alapkamat közel került azokhoz a szintekhez, amelyek alatt már félő, hogy sok külföldi befektető elkezdi eladni a forintot. Fő kockázatként a magyar gazdaság egyensúlya miatti aggodalmakat nevezte meg az MNB, illetve azt, hogy a külföldi befektetők kockázatviselési kedve meggyengülhet, ha folytatódik a globális kamatemelési ciklus.

Az elemzők szerint azonban a nemzetközi tőkemozgások kedvezően alakultak. Az utóbbi hetekben jelentős mennyiségű tőke áramlott Közép-Európa és más emelkedő piacok tőzsdéire és állampapírjaiba, jelentősen erősítve a fizetőeszközöket.

A forint az utóbbi napokban plusszban még azért is erősödött, mert miután átlépte az euró elleni 244-es szintet, néhány nagy befektető elkezdte zárni korábban nyitott opciós pozícióit. Ez a folyamat tovább lökheti a lebegtetési sáv széle felé, de az elemzők szerint szó sincs a 2003 januárihoz hasonló spekulatív támadásról. Azaz a forint erőssége legfeljebb az eddigi kamatlazítási ütem fenntartását, de nem annak felgyorsítását indokolhatja (bár a piacokon vannak, akik ez utóbbira számítanak).

"A jegybank legyen a stabilitás forrása, nem a spekuláció táplálója," mondta Barcza György, az ING Bank elemzője. "Egy 75 bázispontos vágásnak is volna értelme, hiszen a pénzpiac is erre számit, miközben az elemzők 50 bázispontot mondanak. A kockázatok fényében azonban... az 50 bázispont a jó választás."

2005.02.18 08:20
Barcza: hiba lenne a 100 bp-os hétfői kamatcsökkentés

Ezzel értett egyet a felmérésben szereplők túlnyomó többsége is. A forint eheti erősödése és a meglepő inflációs adat ellenére is a jövő hétfői ülésre ugyanaz a konszenzus előrejelzés született, mint egy előző, a hét elején végzett körkérdésben. A 16 elemző közül 13 számít fél százalékpontos vágásra, kettő 25, egy elemző pedig 75 bázispontos csökkentést valószínűsített. Ezzel 8.5 százalékra mérséklődhet az alapkamat. Egy hónapja még azt mondták az elemzők: ez az a szint, ami alatt már megnő annak a kockázata, hogy a forint zuhanóspirálba kerül.

Az utóbbi hetek kedvező fejleményei nyomán azonban az újabb előrejelzések szerint meghosszabbodhat a kamatlazítási ciklus. Az elemzők többsége szerint márciusban további fél százalékpontot csökkent majd az MNB, amit a közeli hónapokban még egy újabb, de ezúttal már csak 25 bázispontos vágás követhet.

Mindez azt jelenti, hogy a kockázatosnak látott kamatszintet ma háromnegyed százalékponttal alacsonyabbra becslik az elemzők, mint egy hónappal ezelőtt. A kamatvágás ütemének felgyorsítását azonban annak ellenére sem jósolták, hogy az volt a várakozás: hétfőn négy olyan taggal bővül a Tanács, akik a lazítás táborát erősíthetik. (Röviddel a felmérés lezárása előtt közölte a a Reuters-sel egy jól értesült forrás, hogy az új tagok vélhetően mégsem csatlakoznak hétfőig a Tanácshoz).

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Rengeteg melóst keresnek év végén ezek a magyar cégek: jól járhat, aki bevállalja?

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megszokottá vált, hogy november közepén a logisztikai ágazatban is elkezdődik az év legintenzívebb időszaka.

Európai minimálbér: hogyan hathat a magyar munkaerőpiacra, ha bevezetik itthon is a kötelező uniós minimálbért?

Az európai minimálbér bevezetése komoly hatással lenne Magyarország munkaerőpiacára és gazdaságára.

Te hazaviszel ennyit havonta? Hivatalosan ekkora most az átlagfizetés Magyarországon

A bruttó átlagkereset 627 400 forint volt, 12,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

Bruttó és nettó minimálbér 2025: mutatjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben!

Már tudjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben, mennyi lesz a minimálbér emelés 2025 évére vonatkozóan, mennyit nő a bruttó és a nettó minimálbér 2025 során.

A legtöbb magyar csak szenved a munkahelyén: nem mernek lépni, az egész életük tönkremehet

Egy boldog, elégedett dolgozó kevesebbet hiányzik, ellenállóbb a stresszel szemben, termelékenyebb és kreatívabb,

Bréking! Megvan a megállapodás: ennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum 2025-től

9%-kal nőhet a minimálbér, míg a garantált bérminimum 7%-kal emelkedhet 2025-től Magyarországon.

Hiba az Ügyfélkapu+ felületen: lépésről-lépésre mutatjuk, hogyan tudsz mégis ügyintézni

A hagyományos Ügyfélkapu 2025 januárjában megszűnik. Ugyanakkor számos problémába futhat az, aki már átregisztrált az új Ügyfélkapu+ szolgáltatásba.

Rengeteg magyar nyugdíjast keresnek: könnyű karácsonyi pénz, pár nap alatt 120 ezret fizetnek

A karácsonyi kiadások és a hosszú januári hónap terhei sok nyugdíjas számára komoly anyagi kihívást jelentenek.

Hajszálnyira a megegyezés: ennyivel emelkedhet a minimálbér 2025-ben Magyarországon

A Kormány Állandó Konzultációs Fórumán két forgatókönyv van terítéken, 2025-ben 9 vagy 10 százalékkal emelkedhet a minimálbér.

Elengedte az állam a legszegényebbek kezét? Fontos szolgáltatást nem fognak kifizetni

Az Igazságügyi Minisztérium új javaslata szerint a kirendelt ügyvédek díjazását nem az állam, hanem a kirendelést nem vállaló ügyvédek fedeznék.

Komoly fizetéscsökkentést vállalt több ezer gyári melós: vagy ez, vagy az utcára kerülnek

A Volkswagen alkalmazottai példa nélküli lépésre szánták el magukat: fizetésük csökkentését ajánlották fel, hogy elkerüljék a tervezett tömeges elbocsátásokat és üzembezárásokat.

Minimálbér 2025: rendkívüli bejelentést tettek a minimum jövedelmek emeléséről - itt vannak a részletek

Bár a felek közeledtek egymáshoz, továbbra sincs végleges egyezség a 2025-ös minimálbér-emelés mértékéről.

Ehhez az egy dologhoz nagyon értenek a magyar dolgozók: már szinte észre sem veszik, zsigerből csinálják

Munkahelyváltáskor a tapasztalt dolgozók többsége könnyen alkalmazkodik az új környezethez, kedveli a kollégáit és nehéz kibillenteni a nyugalmából.

Álom marad a tisztes béremelés 2025-re? Könnyen pofára eshetnek a magyar dolgozók

A béremelések mértéke és jellege továbbra is az egyik legnagyobb kérdés a hazai munkaerőpiacon.

Érik a felmondási hullám a magyar munkahelyeken: rettentően stresszesek ezek a dolgozók most

A hosszútávú munkahelyi elégedettség egyik fontos eleme lehet, hogy a munkavállalók tudnak-e új dolgokat tanulni, fejlődni és így továbblépni.

Hivatalos: 30-40 százalékos béremelést kapnak ezek a magyar dolgozók, milliós pénzt vihetnek haza

A bírók és az ügyészek átlagilletménye 2027-ig el fogja érni a 2 millió forintot. Ehhez 3 lépésben fognak béremelést kapni.

Több ezer magyar indult neki újra Ausztriának: aranyéletet remélnek, itt kapnak munkát a legtöbben

Az osztrák munkaerőpiacon a hiány továbbra is jelentős, különösen a vendéglátásban, ahol idén ősszel még mindig 3922 pozíció betöltetlen.

Rettegett népbetegség hódít a fiatal magyarok között: észre sem vesszük, és mindent tönkretesz

A hazai munkavállalók többsége elégedett a munkahelyével és kollégáit is kedveli.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír