Mi változott egy év alatt? - Reuters-poll várakozások és tények - bizony vannak eltérések...

Pénzcentrum

2004. december 30. 07:00

Az év vége a szilveszteri bulira való készülődés mellett az összegzések időszakát is jelenti, így hát érdemesnek tartottuk megvizsgálni, hogy mennyiben teljesültek az elemzői prognózisok, a makrogazdasági vonatkozású előrejelzések a 2004-es évre vonatkozóan. Ehhez a Reuters-poll 2003., illetve 2004. decemberi adatait, illetve ahol lehetett, a tényadatokat hívtuk segítségül. Összességében elmondható, bár számos mutató tekintetében a konszenzushoz egészen közeli értékek is születtek, ugyanakkor több helyen igen jelentős eltérések, illetve csúszások is bekövetkeztek. Összefoglalónkban mindkét esetre hozunk példákat. A főbb megállapítások mindenképpen elgondolkodtatóak.

Mindenek előtt érdemes áttekinteni, hogy milyen várakozások voltak egy évvel ezelőtt, és ezek milyen mértékben változtak, illetve mennyiben térnek el a jelenlegi tényadatoktól. (A jelentős eltéréseket eltérő színnel kiemeltük. Érdemes megjegyezni, hogy a 2003. decemberi Reuters-pollban 10, míg az idei decemberiben 19 elemző vett részt, melyek kisebb torzulásokra adhatnak okot. Ezek mértéke azonban nem megbecsülhető, így ezen hatásoktól jelen összehasonlításunkban eltekintünk.)

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

A 2004-es éves átlagos, illetve a 2004. decemberi infláció tekintetében látható, hogy néhány tized százalékpontos eltérés mutatkozott a két körkérdés eredménye között. 2004. novemberében a 12 havi fogyasztói árindex 5.8%-ra csökkent, így a 2004. január-novemberi átlagos pénzromlási ütem 6.9%-ot tesz ki. Decemberre az elemzők 5.7%-os értéket valószínűsítettek. Az alábbi ábrán jól látható, hogy az idő előrehaladtával a 2004. év végi várható inflációs érték kezdetben még emelkedett, majd az idei év második felétől csökkenésnek indult.

A 2005. decemberére vonatkozó inflációs várakozások egy év alatt mintegy fél százalékponttal 4.4%-ra emelkedtek. A pontbecslés értéke megegyezik a Magyar Nemzeti Bank novemberi inflációs jelentésében megfogalmazott jövő év decemberi legvalószínűbb értékkel.

Teljes mértékben megegyeztek az elemzői prognózisok a 2004. év végére vonatkozó jegybanki alapkamat mértéke tekintetében (9.5%), ráadásul ezek a tényadattal is egyeznek. A 2003. november végi 300 bázispontos kamatemelés következtében decemberben még 12.5%-on állt a 2 hetes jegybanki kamatszint. Az idei év során tehát összességében 300 bp-tal csökkent a magyar irányadó kamatszint, mely még mindig a legmagasabbnak számít Európában.

A táblázatban látható, hogy a 12 hónapos diszkont-kincstárjegy 2004. év végi hozamára vonatkozó 2003. decemberi prognózis csaknem teljes mértékben megegyezik a jelenlegi tényadattal. Emellett a 3, illetve a 10 éves hozamokra adott prognózisok is csak minimális mértékű eltérést mutatnak a tényadatokhoz képest. Most jöjjenek a jelentősebb eltérések!

A tavaly decemberi prognózisban az elemzők 3.1%-os, míg az idei legutolsó felmérésben már 4%-os GDP-növekedéssel számoltak az idei évre, mely jelentős pozitív eltérésként értékelhető. (2003-ban 2.9%-os volt a GDP-növekedés, és a külső konjunkturális helyzet akkoriban még nem sok reménykedésre adott okot). A külső környezet változása nemcsak a GDP-re, hanem az ipari termelésre vonatkozó várakozások jelentős emelkedésében is megmutatkozott (7%-ról 8.4%-ra emelkedett a várakozások mediánja). Fontos megjegyezni, hogy év közben a tényadatok az ipari kibocsátás érdemi lassulását jelezték.

Szintén számottevő, de negatív eltérés következett be egy év alatt a folyó fizetési mérleg hiányára vonatkozó várakozások esetében is. A tavaly decemberben várt 4.5 milliárd euróról egészen 7.1 milliárd euróra, azaz közel 60%-kal a GDP közel 9%-ára emelkedett a deficit prognózis.

Talán a legnagyobb (legjelentősebb) eltérés az államháztartási hiányra adott prognózisoknál fedezhető fel. Nominálisan közel 400 milliárd forinttal (azaz közel 54%-kal!) emelkedett a várható idei teljes deficitre vonatkozó előrejelzés. A GDP-arányos hiányra vonatkozuó várakozás 1.2%-ponttal nőtt, és a kormányzat határozott elképzelése (5.3%) ellenére 5.5%-ot tett ki decemberben. Az idei - tervezettet lényegesen meghaladó - deficit nyomán bizonyára nem meglepő, hogy az elemzők a 2005-re vonatkozó GDP-arányos hiány-előrejelzése mintegy 1.5%-ponttal tolódott felfelé egy év alatt. Az elemzők és a piac bizalma a pénzügyi kormányzattal szemben - a 2006-os választások közeledtével, illetve az elmúlt három évben a tervezettet rendre meghaladó hiány nyomán - egyre csökken.

Érdemes végül a forint/euró árfolyamára, valamint az ERM-II árfolyam-rendszerbe, és az euró-zónába való belépésre adott prognózisok változását, illetve a tényadatokkal való összehasonlítását megnézni.

Forint/euró árfolyam

A 2003. decemberi felmérésben az elemzők idén év végére 255.50-es forint/euró árfolyamot valószínűsítettek, azaz épp 10 forinttal gyengébbet, mint a jelenlegi kurzus. Érdemes kiemelni, hogy az akkori felmérésben a legmagasabb (262 forint/euró) és a legalacsonyabb (250 forint/euró, Lehman Brother's) előrejelzés között mindössze 12 forintnyi volt az eltérés, pedig ne felejtsük el, hogy 2003. decemberében a piac még nem tette igazán túl magát a november végi 300 bp-os kamatemelés hatásain, az árfolyam a 260-265 közötti sávban mozgott.

A 2004. decemberi pollban 2005. december végére az elemzői prognózisok mediánja 253.50 forint/euró, ugyanakkor a legmagasabb (265 forint/euró) és a legalacsonyabb (247.50 forint/euró) közötti eltérés a viszonylag nyugodtabb körülmények ellenére 17.5 forintra tágult, míg a 2006. decemberére vonatkozó prognózisok is 17 forintnyi különbséget mutatnak. Az adatokból, illetve a fent vázolt egyensúlytalansági folyamatokból valószínűnek tűnhet a forint ideinél nagyobb volatilitás melletti gyengülése.

A fiskális konszolidációban mutatott hiányosságok természetesen nem csak a forint árfolyamában, hanem az euróbevezetés - illetve ezzel összefüggésben az ERM-II. árfolyamrendszerbe való belépés - lehetséges dátumának későbbre tolódásában is visszaütnek.

ERM-II. árfolyam-rendszer

2003. decemberében az ERM-II. árfolyamrendszerbe való lehetséges belépésként a válaszolt adó öt elemző a 2004 második fele, illetve 2005. első féléve közötti dátumokat jelölte meg. Ennek tükrében különösen érdekes, hogy a 2004. decemberi felmérésben a választ adó 12 elemző közül 2 elemző 2007-es, kilenc szakértő 2008-as dátumot jelölt meg, míg egy elemző (JP Morgan) 2010-es ERM-II-csatlakozást valószínűsített. Egy év alatt tehát mintegy 4 évvel tolódott ki az ERM-belépés ideje! Külön érdemes kitérni ennek tükrében arra, hogy a jelentősen módosuló ERM-II csatlakozási időpont ellenére gyakorlatilag ugyanolyan belépési árfolyam (260 Ft/euró) jött ki a válaszokból mindkét megkérdezés alkalmával.

Euró-bevezetés

A 2003. decemberi poll-ban a közös európai fizetőeszköz lehetséges bevezetésére választ adók (7 elemző) többsége még 2009-es euró-bevezetést valószínűsített (egy elemző azonban már akkor is 2010-es dátumot jelölt meg). Az egy évvel későbbi körkérdésben az elemzők már legalább egy éves csúszást vártak az euró-bevezetésben. Ki kell emelni, hogy a 19 elemző közül kettő 2011-es, míg három szakértő 2012-es dátumot jelölt meg, mint az euró-csatlakozás lehetséges idejét (4 elemző nem adott választ). 2004 során az egyes hónapok Reuters-polljainak eredményei (is) arra utaltak, hogy az elemzők egyre inkább szkeptikussá váltak a hivatalos céldátumnak tekintett 2010-es euróbevezetés kapcsán.

Tapasztalat szerint az elemzők véleménye előbb-utóbb befolyással van a befektetői döntésekre is. A kérdés szilveszter előnapján talán már csak az lehetne, hogy inkább szomorkodjunk, vagy pezsgőspoharakkal koccintva nevessünk?...

Rengeteg melóst keresnek év végén ezek a magyar cégek: jól járhat, aki bevállalja?

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megszokottá vált, hogy november közepén a logisztikai ágazatban is elkezdődik az év legintenzívebb időszaka.

Európai minimálbér: hogyan hathat a magyar munkaerőpiacra, ha bevezetik itthon is a kötelező uniós minimálbért?

Az európai minimálbér bevezetése komoly hatással lenne Magyarország munkaerőpiacára és gazdaságára.

Te hazaviszel ennyit havonta? Hivatalosan ekkora most az átlagfizetés Magyarországon

A bruttó átlagkereset 627 400 forint volt, 12,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

Bruttó és nettó minimálbér 2025: mutatjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben!

Már tudjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben, mennyi lesz a minimálbér emelés 2025 évére vonatkozóan, mennyit nő a bruttó és a nettó minimálbér 2025 során.

A legtöbb magyar csak szenved a munkahelyén: nem mernek lépni, az egész életük tönkremehet

Egy boldog, elégedett dolgozó kevesebbet hiányzik, ellenállóbb a stresszel szemben, termelékenyebb és kreatívabb,

Bréking! Megvan a megállapodás: ennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum 2025-től

9%-kal nőhet a minimálbér, míg a garantált bérminimum 7%-kal emelkedhet 2025-től Magyarországon.

Hiba az Ügyfélkapu+ felületen: lépésről-lépésre mutatjuk, hogyan tudsz mégis ügyintézni

A hagyományos Ügyfélkapu 2025 januárjában megszűnik. Ugyanakkor számos problémába futhat az, aki már átregisztrált az új Ügyfélkapu+ szolgáltatásba.

Rengeteg magyar nyugdíjast keresnek: könnyű karácsonyi pénz, pár nap alatt 120 ezret fizetnek

A karácsonyi kiadások és a hosszú januári hónap terhei sok nyugdíjas számára komoly anyagi kihívást jelentenek.

Hajszálnyira a megegyezés: ennyivel emelkedhet a minimálbér 2025-ben Magyarországon

A Kormány Állandó Konzultációs Fórumán két forgatókönyv van terítéken, 2025-ben 9 vagy 10 százalékkal emelkedhet a minimálbér.

Elengedte az állam a legszegényebbek kezét? Fontos szolgáltatást nem fognak kifizetni

Az Igazságügyi Minisztérium új javaslata szerint a kirendelt ügyvédek díjazását nem az állam, hanem a kirendelést nem vállaló ügyvédek fedeznék.

Komoly fizetéscsökkentést vállalt több ezer gyári melós: vagy ez, vagy az utcára kerülnek

A Volkswagen alkalmazottai példa nélküli lépésre szánták el magukat: fizetésük csökkentését ajánlották fel, hogy elkerüljék a tervezett tömeges elbocsátásokat és üzembezárásokat.

Minimálbér 2025: rendkívüli bejelentést tettek a minimum jövedelmek emeléséről - itt vannak a részletek

Bár a felek közeledtek egymáshoz, továbbra sincs végleges egyezség a 2025-ös minimálbér-emelés mértékéről.

Ehhez az egy dologhoz nagyon értenek a magyar dolgozók: már szinte észre sem veszik, zsigerből csinálják

Munkahelyváltáskor a tapasztalt dolgozók többsége könnyen alkalmazkodik az új környezethez, kedveli a kollégáit és nehéz kibillenteni a nyugalmából.

Álom marad a tisztes béremelés 2025-re? Könnyen pofára eshetnek a magyar dolgozók

A béremelések mértéke és jellege továbbra is az egyik legnagyobb kérdés a hazai munkaerőpiacon.

Érik a felmondási hullám a magyar munkahelyeken: rettentően stresszesek ezek a dolgozók most

A hosszútávú munkahelyi elégedettség egyik fontos eleme lehet, hogy a munkavállalók tudnak-e új dolgokat tanulni, fejlődni és így továbblépni.

Hivatalos: 30-40 százalékos béremelést kapnak ezek a magyar dolgozók, milliós pénzt vihetnek haza

A bírók és az ügyészek átlagilletménye 2027-ig el fogja érni a 2 millió forintot. Ehhez 3 lépésben fognak béremelést kapni.

Több ezer magyar indult neki újra Ausztriának: aranyéletet remélnek, itt kapnak munkát a legtöbben

Az osztrák munkaerőpiacon a hiány továbbra is jelentős, különösen a vendéglátásban, ahol idén ősszel még mindig 3922 pozíció betöltetlen.

Rettegett népbetegség hódít a fiatal magyarok között: észre sem vesszük, és mindent tönkretesz

A hazai munkavállalók többsége elégedett a munkahelyével és kollégáit is kedveli.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír