Háttéranyag a Monetáris Tanács kamatmeghatározó üléseiről szóló rövidített jegyzőkönyvéhez

Az inflációs célkövetés rendszerének bevezetésével párhuzamosan az MNB monetáris politikája lényegesen átláthatóbbá vált a gazdaság szereplői számára - véli az MNB. A legtöbb területen - összhangban az inflációs célkövetés monetáris politikai stratégiájával - az MNB is alkalmazza a leginkább átlátható módon működő jegybankokra - például a brit, a svéd és a kanadai nemzeti bankra - jellemző széleskörű kommunikációs eszköztárat. Kivételt eddig a döntéshozatali folyamat átláthatósága jelentett: a döntéseket megelőző vita, a döntéshozó testületen belüli álláspontok mindezidáig nem voltak nyilvánosak.

A döntéshozatali folyamat nagyobb fokú átláthatósága - vagyis az összefoglalók, rövidített jegyzőkönyvek, szavazati arányok és egyéni vélemények nyilvánosságra hozatala - mellett az szól, hogy segítségükkel a döntésben szerepet játszó tényezőkről, a jegybank helyzetértékeléséről árnyaltabb képet alkothatnak a piaci szereplők. Ezáltal pontosabbak lesznek előrejelzéseik, még kiszámíthatóbbá válik a monetáris politika, és a jegybank nagyobb mértékben lesz képes a várakozások befolyásolására.

Amennyiben az összefoglalóban a döntést megelőző vita is bemutatásra kerül, akkor a jegybank működését figyelemmel kísérő szakmai és szélesebb közönség képet alkothat arról, hogy az egyes döntések egyhangúak voltak-e, és a különböző álláspontok támogatottsága hogyan változik ülésről ülésre. Ezáltal a monetáris politika irányváltásai is jobban előrejelezhetővé, érthetőbbekké válhatnak.

Elméleti megfontolások alapján a szavazati arányok és a vélemények nyilvánosságra hozatala mellett az érv is felhozható, hogy a közzététel erősíti a döntéshozó testület felelősségvállalását is. A vélemények, viták nyilvánossága ezen felül védelmet nyújthat az esetleges politikai nyomásgyakorlással szemben.

A Monetáris Tanács döntött a kamat-meghatározó ülésekről készített rövidített jegyzőkönyvek nyilvánosságra hozataláról.

A döntéshozatal átláthatóságának ily módon történő növelése mellett szól, hogy

• világossá teszi, hogy a döntési szituáció összetett: az elérhető adatok és közgazdasági összefüggések nem elegendőek a gazdaság adott helyzetének tökéletes megismeréséhez, és a Monetáris Tanács az ezekből fakadó bizonytalanság mellett, minden rendelkezésére álló információt felhasználva igyekszik optimális döntést hozni;


• érzékelteti, hogy a döntéshozatalnál számos, gyakran egymásnak ellentmondó szempontnak - például a döntések esetlegesen eltérő rövid és hosszú távú hatásainak - a mérlegelésével kell dönteni;


• bemutatja, hogy mindig több lehetőség közül kell választani, melyek mellett és ellen egyaránt érvek sorakoztathatók fel; végül


• rávilágít, hogy a testületi döntéshozatal az egyéninél összetettebb, az álláspontok ütközésével a vélemények formálódhatnak, így a végső döntés dinamikus folyamat eredménye.

A Monetáris Tanács a rövidített jegyzőkönyvekben az egyes egyéni álláspontok személyekhez nem köthető módon, általános megfogalmazásokkal történő bemutatása, és ehhez illeszkedve a számszerű szavazati arányok közlése mellett döntött. Ez a megoldás az átláthatóságban rejlő előnyök széleskörű kihasználását teszi lehetővé azáltal, hogy javítja a döntések érthetőségét, illetve előrejelezhetőségét.

A rövidített jegyzőkönyvet a Monetáris Tanács hagyja jóvá, és a publikációs naptárban meghatározott időpontban teszi közzé. A publikációs naptár kialakításakor az elsődleges szempont lesz, hogy a rövidített jegyzőkönyv a következő kamat-meghatározó ülés előtt nyilvános legyen.

A rövidített jegyzőkönyv tartalmának meghatározásakor a Monetáris Tanács a nemzetközi gyakorlatban szokásos struktúrából indult ki. A jegybanki döntéshozatalt bemutató rövidített jegyzőkönyvek általános jellemzője, hogy tartalmazzák a döntések hátteréül szolgáló gazdasági folyamatok áttekintését, majd bemutatják az ülésen megvitatott legfontosabb témaköröket, érveket és ellenérveket. A gazdasági-pénzügyi folyamatokat áttekintő rész lényegében a jegybanki szakértők által írt helyzetelemzés összefoglalása, majd ezt követően kerül sor a tanácstagok gazdasági folyamatokra vonatkozó értékelésének, a jövőre vonatkozó várakozásainak és a döntés körüli vitájának bemutatására.

Ezek figyelembevételével az MT üléseiről megjelenő rövidített jegyzőkönyvek is két részre tagolódnak. Az első rész a gazdasági és pénzügyi folyamatokat, az előző ülés óta nyilvánosságra került új információkat mutatja be, és lényegében az MNB szakértői által a Monetáris Tanács részére készített elemzések tartalmi összefoglalója. Ez a rész alapvetően tényleíró jellegű.

A rövidített jegyzőkönyv második része - az előzőre támaszkodva - tartalmazza a döntéshozók helyzetértékelését, és a döntés körüli vita bemutatását. A rövidített jegyzőkönyv igyekszik világossá tenni, hogy melyek voltak a vitában legnagyobb figyelmet kapott folyamatok, adatok, és törekszik arra, hogy az elhangzott álláspontokat lehetőleg teljes körűen, tényleges támogatottságuknak, súlyuknak megfelelően mutassa be.

Figyelembe kell venni, hogy az üléseken szóba kerülő egyes kérdések teljes körű publikálása veszélyeket hordozhat magában. Az árfolyam-rendszert érintő viták és a devizapiaci intervencióval kapcsolatos megfontolások, vélemények nyilvánosságra kerülése bizonyos esetekben a szükséges monetáris lépések hatékonyságát nagymértékben veszélyeztetheti. A rövidített jegyzőkönyvek ezért nem feltétlenül tartalmazzák majd az árfolyamrendszerrel és a devizapiaci intervencióval kapcsolatos információkat, véleményeket. Ugyanakkor mivel a döntéshez kapcsolódó vitákban, helyzetértékelésekben a forint árfolyama fontos szerepet játszik, így az árfolyamra vonatkozó, a fenti esetektől eltérő megfontolások, vélemények megjelentetését a Tanács szükségesnek és fontosnak tartja.

A gazdaságot és a pénzügyi piacokat érő sokkok miatt rendkívüli esetekben sor kerülhet arra, hogy a Monetáris Tanács a havi egyszeri kamat-meghatározó üléseken kívül döntsön az irányadó kamat szintjéről. A rendkívüli ülések esetében a Monetáris Tanács a nemzetközi tapasztalatoknak megfelelően az aktuális ülésén a körülményeket mérlegelve dönt majd a rövidített jegyzőkönyv nyilvánosságra hozataláról, illetve annak időpontjáról.