Aláírták a következő hároméves bérmegállapodást a kormány, valamint a munkaadók és munkavállalók képviselői.
A jövő évi költségvetési törvényjavaslat szerint "magántőke bevonásával", ún. PPP-formában mintegy 300 milliárd forint beruházás valósulna meg, további közel 138 milliárd forint állami bevétel pedig a PPP-be átadott eszközök alapján keletkezne. Összességében tehát 2005-ben a költségvetés mintegy 438 milliárd forinttal, azaz a GDP több mint 2 százalékával kerülne - első ránézésre - kedvezőbb helyzetbe a PPP-típusú megoldások alkalmazása által. A tétel tehát jelentős, az MNB hétfőn megjelent inflációs jelentésének segítségével érdemes felhívni a figyelmet a legfontosabb jellemzőkre és néhány érdekes makrogazdasági összefüggésre is.
A "Public Private Partnership" (PPP), azaz a köz- és magánszféra partnersége az állam és a magánszféra olyan együttműködési formáját jelenti, amelyben a felek a közszolgáltatás nyújtásának felelősségét és kockázatát közösen viselik. A PPP együttműködések keretében az állam a közszolgáltatások létrehozását a tradicionálisnál komplexebb módon bízza a magánszférára.
A (PPP) megoldások különféle formában valósulhatnak meg, annak függvényében, hogy (1) az érintett állóeszköz beruházását a magánszektor végzi-e, vagy csak meglevő eszközt vesz át, (2) operatív lízing vagy koncesszió formájában jelenik meg, avagy a tulajdonjogot is megszerzi a magánszektor, és ebben az utóbbi esetben a szerződési időszak lejárta után magántulajdonban marad-e az eszköz, vagy átadja az államháztartásnak valamilyen maradványértéken.
Magyarországon a legelőrehaladottabb fázisban az autópálya, börtön és oktatási célú (illetve kiegészítő jellegű) építési PPP-projektek találhatók. Érdemes kiemelni: az autópálya-építési beruházások közös jellemzője, hogy a koncesszor bevételeit nem az úthasználóktól közvetlenül szedett díjbevételek jelentik, hanem az állam által a nyújtott szolgáltatásért havonta fizetendő rendelkezésre állási díjak, amelyekből az állam nem megfelelő teljesítés esetén levonásokat eszközöl. Az autópályák az országos matricás rendszer részei lesznek, a matricák eladásából származó bevétel az államot illeti.
A legfontosabb PPP-projektek
- M5-ös autópálya második szakasz (az AKA Rt. 2005. december 31-ig megépíti, valamint 2030-ig a teljes meglévő szakaszt üzemelteti)
- M6-os autópálya (érdi tető-Dunaújváros közötti 58.6 km-es első) szakasza, az autópálya-szakasz ideiglenes forgalomba helyezése a tervek szerint 2006 márciusában történik (a projekt teljes - az építés és üzemeltetés idejét is figyelembevevő - futamideje 22 év)
- két, egyenként 700 elítélt fogvatartására alkalmas börtön (a projekt teljes futamideje 18 év
- Magyar Universitas Program infrastruktúra fejlesztési feladatai (új diákotthoni férőhelyek létesítése; meglévő kollégiumi férőhelyek korszerűsítése, rekonstrukciója; új oktatási-kutatási infrastruktúra létrehozása, meglévő oktatási-kutatási infrastruktúra fejlesztése), a programok összértéke várhatóan meghaladja a 175 milliárd forintot
Előkészítés alatt álló projektek
- eddig állami finanszírozásban épült autópályák további szakaszainak építése és az autópályák üzemeltetése
- a Magyar Televízió Rt. új székházának építése és üzemeltetése;
- állami és önkormányzati tulajdonú sportcélú ingatlanfejlesztések (pl. tornatermek, uszodák, sportcsarnokok stb.);
- kulturális létesítmények építése, üzemeltetése, illetve épületek felújítása;
- kongresszusi központ építése
Érdemes számba venni, hogy az imént felsorolt főbb projektekre mekkora összeget tervez az állam a 2005.ös költségvetésben, illetve mekkora összeget kellene most egyben kifizetni (nettó jelenérték).
A PPP-megoldások közgazdasági vizsgálatakor a kockázatok transzferének, államháztartás és magánszféra közti megosztásának módjából és mértékéből kell kiindulni, ez alapján ítélhető meg, hogy közgazdasági értelemben állami vagy magánberuházásról van-e szó. A kockázat-megosztás vizsgálatakor a gyakorlatban leginkább az üzleti számvitel elveire támaszkodhatunk.
Érdemes azonban azt is figyelembe venni, hogy EU-tagokként ránk az egyes PPP-projekteknek az államháztartáson kívül, vagy belül történő elszámolásának kérdésében már az uniós előírások az irányadók.
Mit mond az Eurostat?
Az Eurostat jelenleg érvényes szabályozása - a korábbi vizsgálati szempontokat pontosítva - akkor tekinti az ESA-hiányon (eredményszemléletű) kívüli tranzakciónak a beruházást (azaz magán-szektorbeli eszköznek a szóban forgó állóeszközt), ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül:
− a magánszektorbeli szereplő viseli az ún. építési kockázatot, továbbá
− a szolgáltatás biztosításának illetve a szolgáltatás iránti kereslet kockázata közül
legalább az egyiket.
Ha ez a két feltétel nem teljesül, akkor a PPP ún. pénzügyi lízingnek, azaz inkább sor alatti, finanszírozási jellegű ügyletnek minősül, vagyis a jogi formától függetlenül a beruházás visszakerül az államháztartási elszámolások közé.
Érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy az IMF értékelése szerint ez az új Eurostat-előírás aggályosnak tekinthető, mert az EU tagországok PPP-projektjeinek többségét túl könnyen minősíti magánberuházásnak.
A PPP-megoldások konstrukciójából már jól érthető, hogy ezek a beruházási megoldások érdemben hatással lehetnek az államháztartási egyenleg-statisztikákra. Az euró-zónához való 2010-es csatlakozás eléréséhez szükséges makrogazdasági pálya menetrendjében egyértelműen vázolta a kormány, hogy az egyes évekre mekkora államháztartási hiányt tűzött ki célul.
Az ábra alapján jól látható, hogy a fiskális konszolidáció érdemi késedelmet szenvedhet ezekben az években a konvergencia-programban lefektetett célkitűzésekhez képest.
Míg jövőre a benyújtott sarokszám szerint az államháztartás GDP-arányos hiányának 4.1%-ra kellene süllyednie (az idei várt 4.6%-ot követően), addig az MNB legfrissebb jelenése szerint ez várhatóan az idei 5.6%-ról mindössze 0.1%pontot tud csökkenni, azaz 5.5%-os lehet. A közel másfél százalékpontos eltérés a tervhez képest jelentős feszültséget okoz a további célkitűzések elérhetősége terén.
Éppen emiatt (is) a fiskális konszolidáció szükségessége felerősödött, az állam rá van kényszerítve olyan megoldásokra, melyek ebben a helyzetben kiutat, vagy legalábbis érdemi könnyebbséget jelenthetnek. Ilyen megoldásként mutatkoznak első ránézésre a PPP-projektek is.
A fiskális konszolidáció szemszögéből a PPP-megoldás és a hagyományos állami beruházás egyik legszembeötlőbb különbsége az, hogy az előbbi az államháztartásban
elszámolt kiadások időbeli lefutását jelentősen megváltoztatja. A hagyományos állami
beruházásnál inkább az időszak elejére összpontosuló kiadás (először beruházás, később a működtetés és a kamat költsége) helyett a PPP-megoldás a teljes kiadást szétteríti, vagyis az időszak legelején költségvetési megtakarítást eredményez, majd később folyamatosan többletkiadással jár. Ezek alapján az átállás évében hirtelen csökken az állami kiadások szintje, mivel nem jelentkezik a nagyarányú induló beruházási kiadás.
Milyen problémák vetődnek fel?
- a rövidtávon kedvezőnek tűnő megoldásnál figyelembe kell venni, hogy a jövőben rugalmatlanabb lesz a költségvetés (a kiadások már előre determináltak)
- a beruházások PPP-formákba történő kiszervezésével fellazul az állam költségvetés korlátja
- jelentős kontroll-probléma vetődhet fel, mivel a gyorsan felépülő (jövőt terhelő) kötelezettség-állomány révén lehet a jelenbeli deficitet átmenetileg csökkenteni
- külön probléma, ha a PPP egyszeri hiánycsökkentő hatásait a fiskális politika más kiadások növelésére és/vagy adócsökkentésre használja ki (mivel csak látszólagos megtakarításokról van szó, az államháztartás rövidtávú tehermentesítésének szándéka ellentétben áll a hosszabb távon esetlegesen nagyobb terhekkel: a beruházás ún. nettó jelenértéke alig változik, sőt valószínűleg inkább emelkedik)
- a kockázatok átadása részben formális lehet
- a hatékonyság kérdése sem kerül előtérbe, azaz inkább magasabb, mint alacsonyabb lesz a beruházás összterhe
Néhány érdekes gondolat
Érdekes kérdés lehet az, hogy vajon a PPP-formák révén a magánszektor bevonása eredményezheti-e a hatékonyság növekedését, amelynek hozadékán - a kockázat megosztásához hasonlóan - osztozhat a magánpartner az államháztartással (ill. a szolgáltatást igénybe vevőkkel)? Ennél a kérdésnél fontos azt is figyelembe venni, hogy a hatékonyság tartós növeléséből származó megtakarításnak fedezni kellene bizonyos többletköltségeket is (a magánvállalatok az államnál magasabb finanszírozási terhek mellett tudják csak vállalni a beruházásokat).
Érdemes röviden arra is utalni, hogy a PPP-megoldások keretében kezdeményezett beruházásoknak milyen hatásai lehetnek a külső egyensúlyra, növekedésre, inflációra? Az MNB szakértői szerint ennek az új beruházási formának a külső egyensúlyra gyakorolt hatása lényegében ugyanaz, mint a hagyományos államháztartási beruházásnál, ugyanúgy élénkítik a belföldi keresletet és rontják a külső egyensúlyt, függetlenül attól, hogy azt hagyományos állami beruházás avagy PPP-formában valósítják-e meg. Egyszerűbben megfogalmazva a külső egyensúly nem javítható az államháztartási kiadások olyan csökkentésével, amely egyidejűleg a PPP-típusú beruházásokat növeli.
Fontos végül arra is utalni, hogy a korábban említett látszólag kedvezőbbé váló államháztartási helyzet (kontroll-probléma) nyomán esetlegesen fellazuló fiskális politika (egyéb folyó kiadások emelése és/vagy bevételek csökkentése) egyértelműen a tovább élénkítendő belföldi kereslet irányába mutat, ami külső egyensúlyi szempontból nemhogy semleges, hanem negatív hatásúvá válhat.
Az inflációs jelentés alapján összefoglalóan megállapítható, hogy a PPP megoldás rövid távú, külső egyensúlyra és keresletre gyakorolt hatása megegyezik a hagyományos államháztartási beruházásokéval. A deficit átmeneti - a beruházások kiszervezése révén kimutatott - csökkenése tehát rövidtávon nem jár makrogazdasági stabilizációval, hiszen tényleges kiigazítás nem történik.
A technológia fejlődésével az emberiségnek is jobb dolga lesz - erről beszélt egy nagy bank vezetője.
A szakszervezetek szerint a hivatalos adatok sem tükrözik, valójában milyen sok a betöltetlen állás a rendőrségnél.
Czomba Sándor, a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár bemondta: dinamikus lesz a bérnövekedés. Jól jegyezd meg: D.I.N.A.M.I.K.U.S!
Azért ez nem semmi! Ilyen fizetéssel keres most dolgozókat a magyar Coca-Cola: sok a nyitott pozíció
A Coca-Cola HBC Magyarország gyakornoki lehetőségeket kínál egyetemi, főiskolai hallgatók számára, akik szeretnének tapasztalatot szerezni egy nemzetközi vállalatnál.
2025 munkaszüneti napok naptár: mikor lesznek a 2025 munkaszüneti napok, mit kell tudni a 2025-ös munkaszüneti napok kapcsán? Mikor lesznek munkaszüneti napok 2025 évében?
Kinek jár a garantált bérminimum 2025 évében, mennyi a garantált bérminimum 2025 nettó és bruttó összege, mennyi lesz a garantált bérminimum összege 2025 januárjától?
9%-kal nőhet a minimálbér, míg a garantált bérminimum 7%-kal 2025-ben.
December elejétől korlátozott sztrájkok kezdődhetnek a németországi Volkswagennél, miután a munkavállalói képviselők hivatalosan megszavazták a munkaügyi akciót.
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megszokottá vált, hogy november közepén a logisztikai ágazatban is elkezdődik az év legintenzívebb időszaka.
Az európai minimálbér bevezetése komoly hatással lenne Magyarország munkaerőpiacára és gazdaságára.
A bruttó átlagkereset 627 400 forint volt, 12,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.
Már tudjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben, mennyi lesz a minimálbér emelés 2025 évére vonatkozóan, mennyit nő a bruttó és a nettó minimálbér 2025 során.
Egy boldog, elégedett dolgozó kevesebbet hiányzik, ellenállóbb a stresszel szemben, termelékenyebb és kreatívabb,
9%-kal nőhet a minimálbér, míg a garantált bérminimum 7%-kal emelkedhet 2025-től Magyarországon.
A hagyományos Ügyfélkapu 2025 januárjában megszűnik. Ugyanakkor számos problémába futhat az, aki már átregisztrált az új Ügyfélkapu+ szolgáltatásba.
A karácsonyi kiadások és a hosszú januári hónap terhei sok nyugdíjas számára komoly anyagi kihívást jelentenek.
A Kormány Állandó Konzultációs Fórumán két forgatókönyv van terítéken, 2025-ben 9 vagy 10 százalékkal emelkedhet a minimálbér.
FRISS HÍREK
Több friss hír
HR BLOGGER
hrdoktor | 2024.11.20 07:42
Kevesen gondolnak rá, de sajnos a munkahelyi körülmények és tevékenységek is hozzájárulhatnak proszt...
perfekt | 2024.11.19 15:29
A kormány 2023-ban kiadott rendeletete szerint a mérlegképes könyvelők, adótanácsadók és okleveles a...
laskainelli | 2024.11.16 11:13
Az önismeret az alapja a fejlődésünknek és a céljaink tisztázásának, de sokunknak fejtörést okoz hog...
coachco | 2024.11.06 21:56
Mert igenis, minden mindennel összefügg. Az olvasás a körmökkel, Nápoly Budapesttel, Máddal...
[......
vezetoi-coaching | 2024.02.12 22:30
Gondoltam, ezt elmesélem már. Gyakorlatilag kétszer megnéztem…:-))) Életemben először... Ki tudja, a...
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
2024. november 25.
2024. november 25.
2024. november 24.
2024. november 24.
Kihívásból lehetőség – Innováció a nyelvtanulásban gyerekeknek (x)
A Wörtering matricák megkönnyítik a nyelvtanulást a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeknek.
Sokkal több magyar gyereket bántanak így: igazi kegyetlen világ ez, bárki óriási bajba kerülhet
A "Pisztrángok, szevasztok!" című könyv az online zaklatás és egyéb digitális veszélyek témáját járja körül, különös tekintettel a 7-12 éves korosztályra.
Jön az V. Mindset Meetup hétvégén, építs te is kapcsolatokat, ne maradj le! (x)
Balogh Petya: Ennyi lelkes, inspirált fiatalt egy helyen még nem is láttam életemben.
Járt már homoktövis szüreten? Most megteheti! (x)
Nyílt homoktövis élményszüretet hirdet augusztus-szeptemberre egy Tápió-vidéki, többszörösen díjazott gazda.
Erről ne maradj le!
-
Még könnyebb lesz a lakástakarékok felhasználása: te mit vennél belőle?
A lakástakarék megtakarítás lényegében bármilyen lakáscélra felhasználható.
NAPTÁR
Tovább
2024. november 25. hétfő
Katalin
48. hét
November 25.
A nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja
November 25.
Gulag-emléknap
November 25.
A magyar labdarúgás napja
Ajánlatunk
-
Pörögnek idehaza a magánegészségügyi befektetések (x)
Most érdemes beszállni annak, aki gyorsan megtérülő befektetést keres! Sikeres a Mozgásklinika, Magyarország első manuálterápiás franchise-hálózata.
-
Kiemelkedő műalkotások a BÁV ART 84. Művészeti Aukcióján (x)
December 3–5. között közel 800 műtárgy kerül kalapács alá a BÁV ART háromnapos eseményén, amely a gyűjtők és befektetők számára is izgalmas lehetőségeket kínál.
HRCENTRUM legolvasottabb
3
KONFERENCIA
Tovább
REA 2024 SUMMIT – Powered by Pénzcentrum
A magyar Real Estate Agent találkozó a Kalmárok közreműködésével
Future of Finance 2024
Mi lesz a szerepe a pénzügyekben az AI-nak?
Sustainable World 2024
Zöld finanszírozási lehetőségek, befektetési döntések, ESG megfelelés
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum | 2024. november 25. 10:57
Pénzcentrum | 2024. november 25. 10:04
Hello vidék | 2024. november 25. 06:24