Alapkezelői, kereskedő és elemzői körkép: ki mit mond a forintról és a kamatcsökkentés(ek)ről?

Pénzcentrum

2004. november 16. 14:10

Az elmúlt napokban ismét központi témává lépett elő a forint/euró árfolyam alakulása, illetve a jegybank jövő hétfői kamatdöntésének kimenetele. Az inflációs folyamatok, illetve a forint rendkívül erős szintje következtében a piac az elmúlt hetekben kezdetben egy kisebb (25-50 bp-os) kamatcsökkentésre készült fel, az elmúlt napokban azonban egyre többen a korábban gondoltnál nagyobb mértékű (75, vagy akár 100 bp-ot kitevő) kamatcsökkentés lehetőségét sem zárták ki. A forint tegnap másfél éves csúcsra erősödött az euróval szemben, ugyanakkor a kamatcsökkentések latolgatásával párhuzamosan az elmúlt időszakban egyre többen a forint hirtelen bekövetkező jelentős korrekciójának lehetőségét is kiemelték, mintegy "megkongatva a vészharangot". Ki mit mond ennek valószínűségéről? Milyen árfolyamszinten mozoghat a forint az elkövetkezendő néhány hétben, és elképzelhető-e az, hogy a forint egészen az intervenciós sáv erős széléig erősödik? Milyen mértékű lépés várható jövő hétfőn, és összességében mekkora kamatcsökkentés következhet be még az idén? Ezekről kérdeztük Barcza Györgyöt, az ING elemzőjét, Breznay Endrét, a Takarékbank deviza üzletkötőjét és Duronelly Pétert, a Budapest Bank alapkezelőjét. A szakértők véleménye megegyezett abban, hogy nem valószínű középtávon sem, hogy a forint a 250-es, lélektanilag is fontos határ fölé gyengülne az euróval szemben, ugyanakkor a kamatcsökkentés ütemének kérdésében különböző eshetőségekre hívták fel a figyelmet. Véleményüket abc-sorrendben közöljük.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Az ING elemzője szerint fontos tisztában lenni vele, hogy mi is állhat valójában a forint erősödésének folyamata mögött. Ezzel kapcsolatban Barcza elmondta, hogy a hazai fizetőeszköz izmosodása mögött elsősorban nem a külföldiek állampapír-vásárlásai állnak, hanem fokozott mértékben figyelembe kell venni a devizahitelek megnövekedett szerepét is, a szakértő számításai szerint összességében mintegy 2 milliárd eurót konvertáltak át az elmúlt időben forintra (magyar eurókötvény kibocsátások, bankok devizahiteleinek felfutása).

Ezek alapján nem elsősorban a külföldiek által generált kötvénypiaci rally-ról (egyfajta spekulatív támadásról) beszélhetünk, így a jegybanknak sem kell drámaian, meglepetésszerűen cselekednie. Sokkal inkább egy fokozatos kamatcsökkentés lenne kívánatos. Az elemző 50-50 bázispontos mértékű kamatcsökkentésekre számít a jegybank jövő hétfői és a decemberi ülésén.

Barcza kiemelte a költségvetési folyamatokban rejlő esetleges kisebb optimizmus lehetőségét. A Pénzügyminisztérium ma tette közzé a novemberre vonatkozó államháztartási hiány prognózisát, mely 100 milliárd forintot tesz ki. Ez mintegy 50 milliárd forinttal alacsonyabb a Barcza által vártnál. Az elemző ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a PM néhány nappal ezelőtt elrendelte mintegy 100 milliárd forintnyi - a költségvetésbe befolyt - áfa visszafizetésének leállítását. Az előbb említett 50 milliárd forintnyi eltérés ennek épp a fele, azaz elképzelhető, hogy az utolsó két hónapban ez a 100 milliárdos tétel javítani fogja az államháztartás egyenlegét, és elérhetővé válik a kitűzött 5-5.3%-os GDP-arányos deficitsáv felső értéke. Ez kisebb optimizmust indukálhat a forint és kötvénypiacokon, mely a decemberi kamatdöntés kimenetelést is befolyásolhatja. A költségvetési folyamatok alakulása hosszabb távon is érdemben befolyásolhatja a kamatcsökkentési sorozatot.

Barcza az óvatos kamatcsökkentés szükségességét (50-50 bp) azzal indokolta, hogy a forward kamatok alapján az elkövetkezendő 6 hónapra összesen mintegy 125-150 bázispontos, míg az elkövetkezendő 9 hónapra mintegy 175-200 bázispontot kivető kamatcsökkentések vannak beárazva. A jegybank esetleges agresszívebb enyhítési folyamata azt jelentené, hogy "előreszaladna" a folyamatok terén, mely kockázatokkal járhat.

Az elemző várakozásai szerint november végére a forint 245-ös szintre, az év végére 246-ra gyengülhet az euróval szemben a mostani 244 körüli árfolyamról, és 250 feletti idei árfolyamot nem tart valószínűnek. Szintén kis valószínűséget tulajdonít annak, hogy a forint az elkövetkezendő időszakban az intervenciós sáv erősebb szélét elérné, ehhez azonban Barcza szerint az MNB egyértelmű kommunikációjára is szükség lenne. Ennek lényege az lenne, hogy a jegybanknak egyértelműen jeleznie kellene: nem tart kívánatosnak egy a mostanihoz hasonlóan erős (illetve erősebb) árfolyamszintet.

A Takarékbank kereskedője szerint a forint igen erős szintje, illetve a mai 3 hónapos aukció eredménye(9.60% lett az átlaghozam) is arra utal, hogy a piac egyre inkább egy a korábban gondolt 50 bázispontos vágásnál nagyobb kamatcsökkentésre készül fel. A 9.60%-os három hónapos papírok vásárlói ugyanis legalább egy hónapig mintegy 40 bp-ot buknának a papírokon a 2 hetes jegybanki betéthez képest (feltéve, hogy decemberben egy 50 bp-os kamatcsökkentés bekövetkezik).

Breznay szerint ha az MNB hétfőn 50 bp-os vágásról határoz, az hatástalan lehet a forintra, illetve tovább erősödhet az árfolyam, míg ha egy 1%-pontos vágás következne, az kétesélyes kimenetelt hozhat. Elképzelhető, hogy ekkor a forint kisebb "egészséges" korrekciója bekövetkezne, de arra is van esély, hogy az ekkora mértékű kamatcsökkentés után a piac újabb idei kamatcsökkentésre készülne fel, "kierőszakolnának" még egy (ennél várhatóan kisebb) kamatcsökkentést. Összességében Breznay szerint a jelenlegi helyzet alapján 1%-pontos kamatcsökkentés lehet idén.

Az üzletkötő szerint a jelenlegi helyzetben nem reális az a feltételezés, hogy a forint egészen az erős sávszélig erősödhet, az "alsó határ" 242 Ft/eurónál lehet, míg egy agresszívebb kamatcsökkentés esetén sem gyengülne a forint a 246-248-as szint fölé.

Breznay érvelése szerint a jegybanknak óvatosnak kell lennie, nem lenne hasznos, ha túlzott mértékű vágásokról döntene, és úgymond megelőzné a piacot. Ezzel szemben sokkal inkább hasznos lehet, ha tanulva a múltbeli kamatdöntési hibákból inkább a visszafogott mértékű, fokozatos lépéseket részesíti előnyben. Az üzletkötő is kiemelte, hogy nagyon sok múlik a további folyamatok szempontjából a jegybanki kommunikáción.

Az alapkezelő szerint a múltbeli jegybanki kamatdöntésekből kiindulva nem igazán lehet tudni, hogy mi is lesz a hétfői ülés kimenetele( olykor nem igazán konzisztens lépések), ugyanakkor a szakértő nem lepődne meg egy 1%-pontos vágáson sem, és véleménye szerint ez meg is léphető. Duronelly szerint az inflációs folyamatok megengednének egy ilyen mértékű kamatcsökkentést, a jövő év elején igen dinamikus dezinfláció várható, 4-5% közötti pénzromlási ütemnél magas lenne hasonló mértékű (4-5%) reálkamatot kifizetni.

A BB alapkezelője szerint egy mostani nagyobb kamatcsökkentéshez a külső körülmények is adottak, szerte a világban nagy kötvény-rally figyelhető meg (a Bund jelenleg 3.75%-nél mozog, míg 2 hónapja 4% felett ingadozott), és ráadásul minden feltétel adott ahhoz is, hogy ezek a folyamatok folytatódjanak. Ennek eredményeként az év végig még bejöhet nagyobb mennyiségű külföldi tőke az állampapírpiacra, ami könnyen egészen a sávszélig mozdíthatná a forintot. Ez esetben a jegybank még inkább támadások célpontjává válhatna, mivel nehezen lenne indokolható egy erős oldali sávszéli intervenció és a világ negyedik legmagasabb kamatszintjének együttes megalapozottsága.

Duronelly szerint a jegybank minél fokozatosabban csökkenti az alapkamatot, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a forint stabil maradhat. A szakértő átlagos mértékű kamatcsökkentési forgatókönyv mellett azzal számol, hogy az idén 245 körüli árfolyam lesz a jellemző, és nem számít arra, hogy 250 fölé mozdulna a kurzus.

Rengeteg melóst keresnek év végén ezek a magyar cégek: jól járhat, aki bevállalja?

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megszokottá vált, hogy november közepén a logisztikai ágazatban is elkezdődik az év legintenzívebb időszaka.

Európai minimálbér: hogyan hathat a magyar munkaerőpiacra, ha bevezetik itthon is a kötelező uniós minimálbért?

Az európai minimálbér bevezetése komoly hatással lenne Magyarország munkaerőpiacára és gazdaságára.

Te hazaviszel ennyit havonta? Hivatalosan ekkora most az átlagfizetés Magyarországon

A bruttó átlagkereset 627 400 forint volt, 12,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

Bruttó és nettó minimálbér 2025: mutatjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben!

Már tudjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben, mennyi lesz a minimálbér emelés 2025 évére vonatkozóan, mennyit nő a bruttó és a nettó minimálbér 2025 során.

A legtöbb magyar csak szenved a munkahelyén: nem mernek lépni, az egész életük tönkremehet

Egy boldog, elégedett dolgozó kevesebbet hiányzik, ellenállóbb a stresszel szemben, termelékenyebb és kreatívabb,

Bréking! Megvan a megállapodás: ennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum 2025-től

9%-kal nőhet a minimálbér, míg a garantált bérminimum 7%-kal emelkedhet 2025-től Magyarországon.

Hiba az Ügyfélkapu+ felületen: lépésről-lépésre mutatjuk, hogyan tudsz mégis ügyintézni

A hagyományos Ügyfélkapu 2025 januárjában megszűnik. Ugyanakkor számos problémába futhat az, aki már átregisztrált az új Ügyfélkapu+ szolgáltatásba.

Rengeteg magyar nyugdíjast keresnek: könnyű karácsonyi pénz, pár nap alatt 120 ezret fizetnek

A karácsonyi kiadások és a hosszú januári hónap terhei sok nyugdíjas számára komoly anyagi kihívást jelentenek.

Hajszálnyira a megegyezés: ennyivel emelkedhet a minimálbér 2025-ben Magyarországon

A Kormány Állandó Konzultációs Fórumán két forgatókönyv van terítéken, 2025-ben 9 vagy 10 százalékkal emelkedhet a minimálbér.

Elengedte az állam a legszegényebbek kezét? Fontos szolgáltatást nem fognak kifizetni

Az Igazságügyi Minisztérium új javaslata szerint a kirendelt ügyvédek díjazását nem az állam, hanem a kirendelést nem vállaló ügyvédek fedeznék.

Komoly fizetéscsökkentést vállalt több ezer gyári melós: vagy ez, vagy az utcára kerülnek

A Volkswagen alkalmazottai példa nélküli lépésre szánták el magukat: fizetésük csökkentését ajánlották fel, hogy elkerüljék a tervezett tömeges elbocsátásokat és üzembezárásokat.

Minimálbér 2025: rendkívüli bejelentést tettek a minimum jövedelmek emeléséről - itt vannak a részletek

Bár a felek közeledtek egymáshoz, továbbra sincs végleges egyezség a 2025-ös minimálbér-emelés mértékéről.

Ehhez az egy dologhoz nagyon értenek a magyar dolgozók: már szinte észre sem veszik, zsigerből csinálják

Munkahelyváltáskor a tapasztalt dolgozók többsége könnyen alkalmazkodik az új környezethez, kedveli a kollégáit és nehéz kibillenteni a nyugalmából.

Álom marad a tisztes béremelés 2025-re? Könnyen pofára eshetnek a magyar dolgozók

A béremelések mértéke és jellege továbbra is az egyik legnagyobb kérdés a hazai munkaerőpiacon.

Érik a felmondási hullám a magyar munkahelyeken: rettentően stresszesek ezek a dolgozók most

A hosszútávú munkahelyi elégedettség egyik fontos eleme lehet, hogy a munkavállalók tudnak-e új dolgokat tanulni, fejlődni és így továbblépni.

Hivatalos: 30-40 százalékos béremelést kapnak ezek a magyar dolgozók, milliós pénzt vihetnek haza

A bírók és az ügyészek átlagilletménye 2027-ig el fogja érni a 2 millió forintot. Ehhez 3 lépésben fognak béremelést kapni.

Több ezer magyar indult neki újra Ausztriának: aranyéletet remélnek, itt kapnak munkát a legtöbben

Az osztrák munkaerőpiacon a hiány továbbra is jelentős, különösen a vendéglátásban, ahol idén ősszel még mindig 3922 pozíció betöltetlen.

Rettegett népbetegség hódít a fiatal magyarok között: észre sem vesszük, és mindent tönkretesz

A hazai munkavállalók többsége elégedett a munkahelyével és kollégáit is kedveli.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír