Államháztartás: 3.8-4.6-5.5%? - Higgyünk-e a csodákban?

Pénzcentrum

2004. szeptember 14. 15:17

Török Attila - a Gazdasági Közlekedési Minisztérium Közgazdasági Főosztályának korábbi vezetője - szerint az államháztartás hiánya az idei évben nagy valószínűséggel eléri a GDP 5.5 százalékát az eredményszemléletű számbavétel szerint. Ez azt jelenti, hogy a "szokásos" pénzügyi kreativitást is segítségül hívva idén a márciusi módosított előirányzathoz képest 100-150 milliárd forinttal lehet magasabb a pénzforgalmi többlethiány (GDP-arányosan 0.5-0.7 százalék). Az alábbiakban az elemzés lényegi elemeit említjük, illetve egy táblázatban összefoglaljuk a pénzügyminisztériumi módosított előirányzatok túllépésének várható mértékét, illetve okait. A részletes elemzés a Bank és Tőzsde következő számában olvasható.

Török szerint a 2004. évi költségvetés parlamentnek benyújtott tervezete, az előirányzott 3.8 százalékos (az EU-ban használatos ESA-95 módszertan szerinti, röviden: eredményszemléletű) deficitcél tarthatósága eleve nem volt meggyőző a piac számára. A szakértő szerint több előirányzat tekintetében (például lakástámogatások, kamatkiadások) a bázishatástól függetlenül is "borítékolható" volt a kiadások 2004. évi túlteljesülése. A 12 hónapos göngyölt államháztartási deficit 2002 szeptemberétől folyamatosan a GDP 6%-a körül alakult, csökkenő trendnek nyoma sem volt.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Az ez év elején publikált adatok szerint az államháztartás 2003. évi hiánya pénzforgalmi szemléletben a GDP 5.6 százaléka (önkormányzatokkal együtt 5.8 százalék) lett, ezért februárban a kormány a 2004. évi kiadások körében végrehajtandó 185 milliárd forintos zárolást meghirdetve az eredményszemléletű hiány-előirányzatot 3.8 százalékról 4.6 százalékra emelte.

A kötvény- és a devizapiac szemszögéből tehát meghatározónak tűnik, hogy a 2004. évi deficit-előirányzat teljesítésével sikerül-e a gazdaságpolitikának visszanyernie megingott hitelességet, vagy éppen ellenkezőleg, a (módosított) előirányzat ismételt túllépése alapozza meg a parlamenti ciklus utolsó harmadában a 2004 őszén újjáalakuló kormány fiskális karakterét.

Az első hét havi államháztartási tényadatok és a gazdasági trendek alapján Török kísérletet tett a bevételek és a kiadások részletes előrejelzésére, figyelembe véve számos eseti tényezőt is. Az elemzés a pénzforgalmi adatokra koncentrál, és előirányzaton mindenütt a márciusi módosított előirányzat értendő. Az alábbi táblázatban összegyűjtöttük azokat a tételeket, amelyekben a szakértő eltéréseket lát a PM módosított előirányzat és a várható tényadatok között.

Török részletes vizsgálata szerint bevételi oldalon a fogyasztáshoz kapcsolt adók erős elmaradását csak részben kompenzálja a társasági adó és az eva formájában beszedett bevételek túlteljesülése, így összességében 50-70 milliárdos elmaradás várható. (Érdemes megjegyezni, hogy milyen változások történtek az EU-csatlakozás kapcsán: májustól az importálók nem kötelesek már a vámeljárás keretében megfizetni az áfát - és e szabályozás egy év eleji kormányrendelet alapján az EU-n kívüli relációkra is kiterjed -, így az importáfából júliusban már csupán néhány milliárd forintos bevétel jelentkezett, s a további hónapokban már nem várható érdemi befizetés. A csatlakozás időpontjától az importjavak utáni áfát azok értékesítésekor kell megfizetni, így a bevétel a belföldi áfa sorába tevődik át.) Az áfabevételek tekintetében az előirányzotthoz képest az eltérés legvalószínűbb mértéke 80-110 milliárd forint, de a tényadat e sávon kívül is eshet.

A kiadások körében Török a legnagyobb bizonytalanságot a bejelentett takarékossági intézkedések eredményében látja. A költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásait érdemi megtakarítást feltételezve is mintegy 60 milliárddal magasabbra becsüli az előirányzatnál, ezzel együtt 90-110 milliárd forintos kiadási növekményt valószínűsít, amelyet a tb-alapok többlethiánya 40 milliárd forinttal is megfejelhet.

Mindezek összeadása alapján a módosított előirányzathoz képest a többlethiány várható értéke 200 milliárd forint körül lenne. Török ennek ellenére mégsem várja, hogy a jövő januári tényadatok 200 milliárd forintos többlethiányt mutassanak. Az áfa-visszatérítések és néhány nagyobb egyedi kifizetés ütemezése az előző években a pénzügyi menedzselés eszköztárának stabil részévé vált - csak éppen az előző ciklusban a többletbevételek évek közötti bújtatott átvitelét szolgálta. Ezen eszközök vélhetően az idén is előkerülnek, így a kimutatott többlethiány pénzforgalmi szemléletben 100-150 milliárd forintra (GDP-arányosan 0,5-0.7 százalékra) lesz szorítható. Az eltérést az eredményszemléletű hiányra mechanikusan alkalmazva GDP-arányosan 5.1-5.3 százalékos deficit adódik. Az ESA-módszertan szerinti végső érték azonban még magasabb is lehet, hiszen például a kamatszint vártnál lassabb süllyedésének kedvezőtlen hatása eredményszemléletűen vizsgálva erőteljesebben mutatkozik meg. További 1-2 tized százalékponttal emelheti az államháztartás deficitjét (mindkét szemléletben) a helyi önkormányzatok mérlegének figyelembe vétele.

A kimutatott végső deficitszám tehát a GDP 5.5%-át közelítheti, melynek tükrében a kétségtelen kormányzati igyekezet ellenére - a mozgástér szűkösségét is figyelembe véve - a lehetetlenséggel látszik határosnak a konvergenciaprogramban szereplő, 2005. évi 4.1%-os előirányzat teljesülése.

Rengeteg melóst keresnek év végén ezek a magyar cégek: jól járhat, aki bevállalja?

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megszokottá vált, hogy november közepén a logisztikai ágazatban is elkezdődik az év legintenzívebb időszaka.

Európai minimálbér: hogyan hathat a magyar munkaerőpiacra, ha bevezetik itthon is a kötelező uniós minimálbért?

Az európai minimálbér bevezetése komoly hatással lenne Magyarország munkaerőpiacára és gazdaságára.

Te hazaviszel ennyit havonta? Hivatalosan ekkora most az átlagfizetés Magyarországon

A bruttó átlagkereset 627 400 forint volt, 12,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

Bruttó és nettó minimálbér 2025: mutatjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben!

Már tudjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben, mennyi lesz a minimálbér emelés 2025 évére vonatkozóan, mennyit nő a bruttó és a nettó minimálbér 2025 során.

A legtöbb magyar csak szenved a munkahelyén: nem mernek lépni, az egész életük tönkremehet

Egy boldog, elégedett dolgozó kevesebbet hiányzik, ellenállóbb a stresszel szemben, termelékenyebb és kreatívabb,

Bréking! Megvan a megállapodás: ennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum 2025-től

9%-kal nőhet a minimálbér, míg a garantált bérminimum 7%-kal emelkedhet 2025-től Magyarországon.

Hiba az Ügyfélkapu+ felületen: lépésről-lépésre mutatjuk, hogyan tudsz mégis ügyintézni

A hagyományos Ügyfélkapu 2025 januárjában megszűnik. Ugyanakkor számos problémába futhat az, aki már átregisztrált az új Ügyfélkapu+ szolgáltatásba.

Rengeteg magyar nyugdíjast keresnek: könnyű karácsonyi pénz, pár nap alatt 120 ezret fizetnek

A karácsonyi kiadások és a hosszú januári hónap terhei sok nyugdíjas számára komoly anyagi kihívást jelentenek.

Hajszálnyira a megegyezés: ennyivel emelkedhet a minimálbér 2025-ben Magyarországon

A Kormány Állandó Konzultációs Fórumán két forgatókönyv van terítéken, 2025-ben 9 vagy 10 százalékkal emelkedhet a minimálbér.

Elengedte az állam a legszegényebbek kezét? Fontos szolgáltatást nem fognak kifizetni

Az Igazságügyi Minisztérium új javaslata szerint a kirendelt ügyvédek díjazását nem az állam, hanem a kirendelést nem vállaló ügyvédek fedeznék.

Komoly fizetéscsökkentést vállalt több ezer gyári melós: vagy ez, vagy az utcára kerülnek

A Volkswagen alkalmazottai példa nélküli lépésre szánták el magukat: fizetésük csökkentését ajánlották fel, hogy elkerüljék a tervezett tömeges elbocsátásokat és üzembezárásokat.

Minimálbér 2025: rendkívüli bejelentést tettek a minimum jövedelmek emeléséről - itt vannak a részletek

Bár a felek közeledtek egymáshoz, továbbra sincs végleges egyezség a 2025-ös minimálbér-emelés mértékéről.

Ehhez az egy dologhoz nagyon értenek a magyar dolgozók: már szinte észre sem veszik, zsigerből csinálják

Munkahelyváltáskor a tapasztalt dolgozók többsége könnyen alkalmazkodik az új környezethez, kedveli a kollégáit és nehéz kibillenteni a nyugalmából.

Álom marad a tisztes béremelés 2025-re? Könnyen pofára eshetnek a magyar dolgozók

A béremelések mértéke és jellege továbbra is az egyik legnagyobb kérdés a hazai munkaerőpiacon.

Érik a felmondási hullám a magyar munkahelyeken: rettentően stresszesek ezek a dolgozók most

A hosszútávú munkahelyi elégedettség egyik fontos eleme lehet, hogy a munkavállalók tudnak-e új dolgokat tanulni, fejlődni és így továbblépni.

Hivatalos: 30-40 százalékos béremelést kapnak ezek a magyar dolgozók, milliós pénzt vihetnek haza

A bírók és az ügyészek átlagilletménye 2027-ig el fogja érni a 2 millió forintot. Ehhez 3 lépésben fognak béremelést kapni.

Több ezer magyar indult neki újra Ausztriának: aranyéletet remélnek, itt kapnak munkát a legtöbben

Az osztrák munkaerőpiacon a hiány továbbra is jelentős, különösen a vendéglátásban, ahol idén ősszel még mindig 3922 pozíció betöltetlen.

Rettegett népbetegség hódít a fiatal magyarok között: észre sem vesszük, és mindent tönkretesz

A hazai munkavállalók többsége elégedett a munkahelyével és kollégáit is kedveli.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír