Kamatdöntés előtt a FED - egy újabb megközelítés, amiről eddig csak keveset hallhattunk

Pénzcentrum

2004. június 29. 15:53

Az elmúlt hetekben, hónapokban a nemzetközi pénz- és tőkepiacokon egyre inkább központi témává vált a kamatemelési periódus újbóli beindulása, annak szükségessége, illetve időzítésének kérdése. A FED Nyílt Piaci Bizottsága ma kezdi meg kétnapos ülését, melyen a szakértők áttekintik az elmúlt időszak makrogazdasági folyamatait, és ezek alapján határoznak az irányadó refinanszírozási ráta

alakulásának kérdésében. A piac és az elemzők döntő többsége a 46 éves mélyponton lévő ráta 25 bázispontos emelését várja a bizottsági üléstől. Az utóbbi időben mi is sokat foglalkoztunk az amerikai kamatemelés témájával, így az amellett, illetve ellene szóló, már elhangzott érveket nem kívánjuk újból leírni, inkább csak röviden kívánjuk összegezni a gazdasági folyamatokat.

Ugyanakkor felmerült bennünk a kérdés, hogy van-e még olyan fontosabb megközelítés, vagy terület, ami szintén az amerikai kamatemelés irányába mutat, de erről a monetáris szigorítással összefüggésben eddig csak kevés szó esett? Mai írásunkban az amerikai vállalati profitok több évtizedes növekedési csúcsa irányából is megvizsgáljuk a kamatemelés kérdéskörét.

A gazdaság növekedési ütemének 2000-ben kezdődött hirtelen visszaesése 2001-ben recesszióba váltott az Egyesült Államokban, amelyre a FED egy igen erőteljes kamatcsökkentési periódus elindításával válaszolt. A FED Funds Rate 2000. december végi 6%-os értéke alig egy év alatt több mint 4% ponttal csökkent az erőteljes gazdasági visszaesés és az elhúzódó recesszió elkerülésének szándéka miatt. Majd később további kamatvágások következtek, és végül az irányadó ráta 46 éves mélypontját (1%) 2003. júliusában érte el.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Az Egyesült Államok gazdasága (kiheverve a 2001. szeptemberi események hatásait is) 2002-2003-ban lassan kezdett magára találni, egyre nagyobb GDP-bővülési ütemeket produkált, mely magával húzta/húzza más világgazdasági erőközpontok teljesítményét is, főként az exportlehetőségek jelentős bővülésén keresztül.

2002-2003-ban több kritika is érte Alan Greenspant a kamatvágások mértékét, illetve sebességét illetően, de utólag bírálói is belátták, hogy a további kamatcsökkentésekkel helyes utat választott a FED elnöke, amelynek segítségével a deflációs veszély is elkerülhetővé vált. Ez utóbbi tényt azonban csak az elmúlt néhány hónap tükrében lehetett reálisan megítélni, maga Greenspan is csak kb. egy hónapja jelentette ki először hivatalosan, hogy elmúlt a deflációs veszély.

A dinamikus gazdasági növekedés, illetve az erőteljes versenykörnyezet tükrében a meglévő bizonytalanságok miatt (nem egyértelmű fellendülés, szeptember 11. elhúzódó hatása) a piaci szereplők nem tudtak/kívántak élni az áremelések lehetőségével, ami a deflációs veszély realitását hosszabb ideig fenntartotta. Mostanra azonban már változott a helyzet.

Az utóbbi hónapokban a dinamikus világgazdasági növekedés hatására erőteljes emelkedést mutattak a különféle nyersanyagárak (pl. vas, acél, stb.), illetve jórészt keresleti hatások, jórészt pszichológiai tényezők következtében történelmi rekordmagasságok közelébe szöktek az energiahordozók (kőolajtermékek) árai. Főként ez utóbbi miatt váratlan és jelentős inflációs sokkokkal kell(ett) szembe néznie a világ jegybankjainak.

A vállalatok azonban az inputköltségek növekedését eleinte szintén nem kívánták/tudták érvényesíteni értékesítési áraikban, ami szintén fékezte az inflációs nyomást(ill. időben későbbre halasztotta). Az elmúlt hónapok makrostatisztikái alapján ugyanakkor látható, hogy az áremelések egyre inkább beindultak, és az alacsonyabb feldolgozottságú termékek felől fokozatosan átgyűrűznek a magasabb feldolgozottságú termékek irányába, ami fokozatosan egyre erőtejesebb inflációs nyomást fejt ki a gazdaságban.

Az eddig említett tényezők főként az Egyesült Államokban, de a világ számos más országában is egyre inkább az infláció emelkedéséhez vezettek. A volatilisebb energia és élelmiszerek áringadozását kiszűrő maginflációs mutatók arra engedtek következtetni, hogy az inputoldali költségnövekedés fokozatosan átgyűrűzik az egész gazdaságba, ami több ország jegybankját is komolyan elgondolkoztatta az inflációs folyamatok alakulását illetően.

Az inflációs számok láttán a világgazdasági konjunktúra-ciklus harmadik évében több ország jegybankja már a kamatemelés eszközéhez nyúlt, azaz a globális kamatemelési periódus már elkezdődött. Előbb-utóbb a nagyobb gazdasági övezetek központi bankjai is követni kényszerülnek "élenjáró" társaikat, de igen óvatosan kell eljárni a kamatemelésekkel, a kibontakozó gazdasági fellendülés vonatkozásában (a szigorítás akár "derékba is törheti" a gazdasági növekedést).

A kamatemelési ciklust a főbb jegybankok közül még 2003 októberében a Bank of England indította, amelynek döntésében az inflációs veszélyeken túl ingatlanpiaci folyamatok is közre játszottak. A BoE első szigorítását azóta már újabb lépések is követték.

A brit jegybank példáját - bár részben más megfontolásokból - az elmúlt hetekben a svájci, illetve a cseh központi bank is követte, és pénzügyi körökben egyre biztosabbnak tartják azt, hogy a lengyel központi bank is rövidesen (akár már holnap) a kamatemelés eszközéhet nyúl. A 12 tagú euró-zóna májusi inflációs adata 2.5% lett, és feltehetően a következő hónapokban is hasonló inflációs adatok látnak majd napvilágot, ami előbb-utóbb az EKB lépéskényszerét is előre vetíti.

A FED a kamatdöntéseinél az inflációs mutatókon kívül hangsúlyosan figyelembe szokta venni a munkaerő-piaci tendenciákat, melyek egyre inkább kedvező képet mutatnak.

A munkanélküliség 5.6%-ra csökkent május végére, míg a foglalkoztatottak száma az év eleje óta mintegy 1 millió fővel emelkedett. A heti friss munkanélküliek számában mutatkozik némi bizonytalanság, de az sem adhat nagyobb aggodalomra okot, mivel a heti adatok rendre kényelmes távolságra vannak a FED által kritikusnak tartott 400 ezres szinthez képest.

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Láthattuk, hogy a világban elindult a kamatemelési ciklus, és a FED-nek is gyakorlatilag meg van rá minden indoka (inflációs és munkaerő-piaci adatok), hogy a monetáris szigorítás eszközéhez nyúljon. Az amerikai jegybank szerepét betöltő intézménynek már holnap (a kamatdöntés rendszerint a kétnapos ülés másnapján szokott nyilvánosságra kerülni) lehetősége van a monetáris szigorításra.

A következőkben egy eddig az amerikai kamatemelésekkel, illetve az inflációs veszélyekkel csak ritkábban összefüggésbe hozott megvilágításból, a vállalati profitnövekedés oldaláról vizsgáljuk a kérdést.

Az elmúlt időszakban több alkalommal is találkozhattunk olyan multinacionális vállalatokkal, melyek rekordmértékű nyereségekről számoltak beaz Egyesült Államokban a május 31-ével végződött három hónapos periódust követően. Az USA Kereskedelmi Minisztériumának május végi előzetes adatai szerint az adózott vállalati profitok az előző év azonos időszakához mérten 36.7%-kal nőttek, ami 23 éves csúcsot jelent.

Korábban említettük, hogy a vállatok a megnövekedett inputköltségeket csak korlátozott mértékben tudták az áremelések révén a fogyasztókra hárítani, mégis rekordméretű profitokról számoltak be az elmúlt két évben (ami jelentősen emelte a részvényárakat is). Az ábra alapján jól látszik, hogy a hatalmas ütemű profitnövekedések egyik magyarázata a bérjellegű kiadások alakulásában rejlik, azaz a munkabérjellegű jövedelmek bővülési üteme jelentősen elmaradt a dinamikus profitnövekedéstől. (Unit labour cost (ULC): termékegységre eső bérköltség, (Employment cost index (ECI): munkaerőköltség-index).

Míg a vállalati profitok két évtizedes növekedési ütemeket produkáltak az elmúlt negyedévekben, addig a 4 negyedéves ULC és ECI mozgóátlagok (amelyek kisímítják az egyes negyedévek jóval nagyobb ingadozásait) egyértelműen arra utalnak, hogy a vállalatok a béreken eddig "spóroltak".

Még érdekesebb képet kapunk akkor, ha azt is megvizsgáljuk, hogy az amerikai munkavállalók a vállalatok termelékenységétől elszakadó (lemaradó) bérnövekedésért mennyit (mennyivel többet) dogoztak. A Munkaügyi Minisztérium adatai szerint az amerikaiak átlagosan 0.3 órával, illetve a feldolgozóiparon belül 1 teljes órával többet dolgoztak, mint egy évvel ezelőtt.

Az adatok azt mutatják, hogy az elmúlt két évben a munka termelékenységének növekedése következtében igen jelentősen emelkedtek a vállalati profitok, ugyanakkor a bérnövekedés üteme ettől jóval elmaradt. A tapasztalatok azt mutatták (ld. vállalati profitos ábra), hogy ilyen helyzetekben korábban szorosan követte a bérnövekedési ütem a profitnövekedés bővülését. Az utóbbi hónapokban már láthatóak ennek a jelei.

Érezhető mértékű bérinflációs nyomás egyelőre még nem jelentkezett az amerikai inflációs adatokban, mivel a vállalatok az egyelőre még kissé törékenynek tűnő gazdasági fellendülés miatt eddig határozottan a vállalati profittermelésre helyezték a fő hangsúlyt, a piacon meglehetősen kiélezett verseny folyt.

Egyes közgazdászok azzal érvelnek, hogy a vállalati profitnövekedési csúcsok ellenére nem várható dinamikus bérfelzárkózás, mivel a vállalatok körében az utóbbi hónapokban egyre inkább elterjedt a részmunkaidős (erre Greenspan is felhívta a figyelmet), illetve a határozott idejű foglalkoztatás, továbbá a külföldre történő ún. outsourcing tevékenység egyre nagyobb terjedése is fékezheti a bérdinamikát.

A vállalatok a bizonytalanságok miatt egyelőre óvatosak voltak az új munkaerő felvételével, illetve a béremelési ütem fokozásával. A következő hónapok egyik nagy kérdése lehet, hogy ez meddig maradhat így, milyen tárgyalási pozíciójuk van az amerikai munkavállalóknak a béremelésekért folytatott küzdelmek során.

Bár a piaci verseny továbbra is éles, ugyanakkor több közgazdász szerint a hatalmas profitokból egyre inkább lehetőség nyílna béremelésekre anélkül, hogy az érdemben csökkentené a vállalatok jövedelmezőségi mutatóit. Több elemző szerint is az említett inflációs nyomáson túl egyre növekvő bérinflációs nyomással is számolnia kell a FED-nek.

Az amerikai kamatemeléssel kapcsolatban érdemes még egy tényezőt kiemelni: idén kerül sor az amerikai elnökválasztásra. Az elmúlt hetekben George W. Bush elnök ötödször is Alan Greenspant jelölte a FED-elnöki pozícióba, akit ellenszavazat nélkül választott meg a Szenátus. Hangsúlyozni kell, hogy a FED elnöke már ötödik beiktatásakor hangsúlyozta, hogy nem kívánja kitölteni az újabb négy éves periódust (és természetesen nem akarja magát újra jelöltetni).

Amennyiben a Bush adminisztráció újraválasztási esélyeinek növelése érdekében jelentős fiskális expanzióba (pl. béremelésekbe) kezdene, úgy az tovább erősítené az inflációs nyomást a gazdaságban, melyre a FED feltehetően a kívántnál erőteljesebb kamatemeléssel válaszolna. Az amerikai lakosság jelentős mértékű eladósodottságán (pl. jelzáloghitelek folyó kiadások finanszírozására) keresztül azonban a kamatemelések érdemben csökketnhetnék Bush elnök újraválasztási esélyeit. És ne felejtsük el, hogy Alan Greenspan már több elnök idején is a FED vezetője volt...

Kimondta Orbán Viktor: Ha úgy dolgozunk, mint eddig, nem tartható a béremelés

Aláírták a következő hároméves bérmegállapodást a kormány, valamint a munkaadók és munkavállalók képviselői.

Szinte biztos: rövidebb munkahetet vezethetnek be, rengeteg dolgozó fog jól járni a jövőben

A technológia fejlődésével az emberiségnek is jobb dolga lesz - erről beszélt egy nagy bank vezetője.

Most akkor tényleg nincs elég rendőr Magyarországon? Kifakadt egy kopó, nagy a baj

A szakszervezetek szerint a hivatalos adatok sem tükrözik, valójában milyen sok a betöltetlen állás a rendőrségnél.

Béremelés 2025: ennyivel emelkedhet a fizetése annak, aki többet keres, mint a minimálbér

Czomba Sándor, a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár bemondta: dinamikus lesz a bérnövekedés. Jól jegyezd meg: D.I.N.A.M.I.K.U.S!

Azért ez nem semmi! Ilyen fizetéssel keres most dolgozókat a magyar Coca-Cola: sok a nyitott pozíció

A Coca-Cola HBC Magyarország gyakornoki lehetőségeket kínál egyetemi, főiskolai hallgatók számára, akik szeretnének tapasztalatot szerezni egy nemzetközi vállalatnál.

Munkaszüneti napok 2025: íme, a 2025-ös munkaszüneti napok, szombati munkanapok listája

2025 munkaszüneti napok naptár: mikor lesznek a 2025 munkaszüneti napok, mit kell tudni a 2025-ös munkaszüneti napok kapcsán? Mikor lesznek munkaszüneti napok 2025 évében?

Garantált bérminimum 2025: mennyi a garantált bérminimum nettó és bruttó összege 2025 évében?

Kinek jár a garantált bérminimum 2025 évében, mennyi a garantált bérminimum 2025 nettó és bruttó összege, mennyi lesz a garantált bérminimum összege 2025 januárjától?

Hiába nő 9%-kal a minimálbér: ezek a dolgozók mindössze 3-8%-ban reménykedhetnek jövőre

9%-kal nőhet a minimálbér, míg a garantált bérminimum 7%-kal 2025-ben.

Egyre nagyobb bajban a Volkswagen: jöhet a gigasztrájk, asztalra csapnak a dolgozók

December elejétől korlátozott sztrájkok kezdődhetnek a németországi Volkswagennél, miután a munkavállalói képviselők hivatalosan megszavazták a munkaügyi akciót.

Rengeteg melóst keresnek év végén ezek a magyar cégek: jól járhat, aki bevállalja?

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megszokottá vált, hogy november közepén a logisztikai ágazatban is elkezdődik az év legintenzívebb időszaka.

Európai minimálbér: hogyan hathat a magyar munkaerőpiacra, ha bevezetik itthon is a kötelező uniós minimálbért?

Az európai minimálbér bevezetése komoly hatással lenne Magyarország munkaerőpiacára és gazdaságára.

Te hazaviszel ennyit havonta? Hivatalosan ekkora most az átlagfizetés Magyarországon

A bruttó átlagkereset 627 400 forint volt, 12,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

Bruttó és nettó minimálbér 2025: mutatjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben!

Már tudjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben, mennyi lesz a minimálbér emelés 2025 évére vonatkozóan, mennyit nő a bruttó és a nettó minimálbér 2025 során.

A legtöbb magyar csak szenved a munkahelyén: nem mernek lépni, az egész életük tönkremehet

Egy boldog, elégedett dolgozó kevesebbet hiányzik, ellenállóbb a stresszel szemben, termelékenyebb és kreatívabb,

Bréking! Megvan a megállapodás: ennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum 2025-től

9%-kal nőhet a minimálbér, míg a garantált bérminimum 7%-kal emelkedhet 2025-től Magyarországon.

Hiba az Ügyfélkapu+ felületen: lépésről-lépésre mutatjuk, hogyan tudsz mégis ügyintézni

A hagyományos Ügyfélkapu 2025 januárjában megszűnik. Ugyanakkor számos problémába futhat az, aki már átregisztrált az új Ügyfélkapu+ szolgáltatásba.

Rengeteg magyar nyugdíjast keresnek: könnyű karácsonyi pénz, pár nap alatt 120 ezret fizetnek

A karácsonyi kiadások és a hosszú januári hónap terhei sok nyugdíjas számára komoly anyagi kihívást jelentenek.

Hajszálnyira a megegyezés: ennyivel emelkedhet a minimálbér 2025-ben Magyarországon

A Kormány Állandó Konzultációs Fórumán két forgatókönyv van terítéken, 2025-ben 9 vagy 10 százalékkal emelkedhet a minimálbér.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír