USA vs. EU - kikhez csatlakoztunk?

Pénzcentrum

2004. június 24. 07:26

Az elmúlt időszakban több tanulmány is megjelent, melyek azt próbálták megbecsülni, hogy az egy főre jutó GDP (PPP-alapon) tekintetében Magyarország várhatóan hány évtizeden belül fogja elérni a 15 régi, illetve a jelenlegi 25 uniós tagállam átlagát. A becslések rendszerint 15-60 év között szóródtak, ami - valljuk be - nem tűnik túl biztatónak. Igencsak elgondokodtató azonban az, hogy az a Közösség, amelyhez alig egy hónapja csatlakoztunk (és amelytől különféle támogatások és programok révén az ország valódi felemelkedését reméljük), a jólét tekintetében nagyságrendekkel el van maradva a fő versenytársának számító szuperhatalomtól: az Egyesült Államoktól. Mai írásunkban egyrészt bemutatjuk az EU és az USA közötti főbb különbségeket, másrészt az elmaradás szempontjából legfontosabb problémakörökre is rávilágítunk, melyeknél támaszkodunk a svéd Timbro gazdaságkutató intézet június elején megjelent EU-USA összehasonlító tanulmányának gondolataira is.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Egy legutóbb megjelent Goldmann Sachs tanulmány azt jósolta, hogy hazánk az eddig előre jelzettnél várhatóan csak hosszabb idő alatt fogja utolérni - a jólét egyik mérőszámaként is funkcionáló - egy főre jutó vásárlóerő-paritásos GDP tekintetében az EU átlagát. Az ok végtelenül egyszerű: feltehetően hiányozni fog a politikai egység, eltökéltség a kétségtelenül fontos különféle reformok végrehajtására.

Nincs ez másképp az Európai Unióban sem. A bevezetőben már említett jelentős elmaradásnak számos oka van (ld. később), melyek közül többet már az unió felelős vezetői is felismertek, de hozzánk hasonlóan az okok elhárításának útjában politikai indokok is szép számmal meghúzódnak. A választási ciklusokalapvetően befolyásolják a legtöbb gazdaságpolitikai célkitűzést, és csak elvétve találkozhatunk ciklusokon átnyúló közösségi szintű, pl. 10 évre szóló tervekkel (ami az európai gyakorlatban már hosszú távot jelent), melyeket ráadásul még teljesíteni is sikerül.

Az Európai Unió 2000 nyarán Lisszabonban - felismerve széleskörű elmaradottságát fő vetélytársától: az Egyesült Államoktól - egy csúcstalálkozó keretében meghirdette a 10 éves távlatra szóló ún. lisszaboni projektet. Ennek lényege, hogy az Európai Unió 2010-re a világ legversenyképesebb gazdasági övezetévé kíván válni. Ezt főként az információs társadalom, a tudásalapú gazdaság erőteljes fejlesztésével, illetve elterjesztésével kívánja elérni. El kell ismerni, hogy a projekt kétségtelenül hasznos célkitűzést fogalmaz meg, hiszen jól tudjuk, hogy az oktatásba, a nevelésbe, a tudásalapú társadalomba való befektetés hosszútávon a leginkább jövedelmező lehet, melyből a társadalom döntő többsége profitálni képes.

A lisszaboni terv szintén fontos célkitűzése, hogy a gazdasági növekedés tekintetében is vezető szerepet tölthessen be a lakosságában az USA-n már "túlnőtt" EU. A célkitűzések elfogadása óta a projektre megszabott idő közel fele már eltelt, de az eredmények és az első egyértelműen kedvező jelek még váratnak magukra.

A Timbro svéd gazdaságkutató intézet néhány hete az EU és az USA közötti főbb különbségek érzékeltetéséről, illetve a főbb problémák megjelöléséről azzal a céllal jelentetett meg egy tanulmányt, hogy az olvasók széles közönségét rádöbbentse ezen különbségek valódi nagyságára.

Rengeteg melóst keresnek év végén ezek a magyar cégek: jól járhat, aki bevállalja?

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megszokottá vált, hogy november közepén a logisztikai ágazatban is elkezdődik az év legintenzívebb időszaka.

Európai minimálbér: hogyan hathat a magyar munkaerőpiacra, ha bevezetik itthon is a kötelező uniós minimálbért?

Az európai minimálbér bevezetése komoly hatással lenne Magyarország munkaerőpiacára és gazdaságára.

Te hazaviszel ennyit havonta? Hivatalosan ekkora most az átlagfizetés Magyarországon

A bruttó átlagkereset 627 400 forint volt, 12,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

Bruttó és nettó minimálbér 2025: mutatjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben!

Már tudjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben, mennyi lesz a minimálbér emelés 2025 évére vonatkozóan, mennyit nő a bruttó és a nettó minimálbér 2025 során.

A legtöbb magyar csak szenved a munkahelyén: nem mernek lépni, az egész életük tönkremehet

Egy boldog, elégedett dolgozó kevesebbet hiányzik, ellenállóbb a stresszel szemben, termelékenyebb és kreatívabb,

Bréking! Megvan a megállapodás: ennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum 2025-től

9%-kal nőhet a minimálbér, míg a garantált bérminimum 7%-kal emelkedhet 2025-től Magyarországon.

Hiba az Ügyfélkapu+ felületen: lépésről-lépésre mutatjuk, hogyan tudsz mégis ügyintézni

A hagyományos Ügyfélkapu 2025 januárjában megszűnik. Ugyanakkor számos problémába futhat az, aki már átregisztrált az új Ügyfélkapu+ szolgáltatásba.

Rengeteg magyar nyugdíjast keresnek: könnyű karácsonyi pénz, pár nap alatt 120 ezret fizetnek

A karácsonyi kiadások és a hosszú januári hónap terhei sok nyugdíjas számára komoly anyagi kihívást jelentenek.

Hajszálnyira a megegyezés: ennyivel emelkedhet a minimálbér 2025-ben Magyarországon

A Kormány Állandó Konzultációs Fórumán két forgatókönyv van terítéken, 2025-ben 9 vagy 10 százalékkal emelkedhet a minimálbér.

Elengedte az állam a legszegényebbek kezét? Fontos szolgáltatást nem fognak kifizetni

Az Igazságügyi Minisztérium új javaslata szerint a kirendelt ügyvédek díjazását nem az állam, hanem a kirendelést nem vállaló ügyvédek fedeznék.

Komoly fizetéscsökkentést vállalt több ezer gyári melós: vagy ez, vagy az utcára kerülnek

A Volkswagen alkalmazottai példa nélküli lépésre szánták el magukat: fizetésük csökkentését ajánlották fel, hogy elkerüljék a tervezett tömeges elbocsátásokat és üzembezárásokat.

Minimálbér 2025: rendkívüli bejelentést tettek a minimum jövedelmek emeléséről - itt vannak a részletek

Bár a felek közeledtek egymáshoz, továbbra sincs végleges egyezség a 2025-ös minimálbér-emelés mértékéről.

Ehhez az egy dologhoz nagyon értenek a magyar dolgozók: már szinte észre sem veszik, zsigerből csinálják

Munkahelyváltáskor a tapasztalt dolgozók többsége könnyen alkalmazkodik az új környezethez, kedveli a kollégáit és nehéz kibillenteni a nyugalmából.

Álom marad a tisztes béremelés 2025-re? Könnyen pofára eshetnek a magyar dolgozók

A béremelések mértéke és jellege továbbra is az egyik legnagyobb kérdés a hazai munkaerőpiacon.

Érik a felmondási hullám a magyar munkahelyeken: rettentően stresszesek ezek a dolgozók most

A hosszútávú munkahelyi elégedettség egyik fontos eleme lehet, hogy a munkavállalók tudnak-e új dolgokat tanulni, fejlődni és így továbblépni.

Hivatalos: 30-40 százalékos béremelést kapnak ezek a magyar dolgozók, milliós pénzt vihetnek haza

A bírók és az ügyészek átlagilletménye 2027-ig el fogja érni a 2 millió forintot. Ehhez 3 lépésben fognak béremelést kapni.

Több ezer magyar indult neki újra Ausztriának: aranyéletet remélnek, itt kapnak munkát a legtöbben

Az osztrák munkaerőpiacon a hiány továbbra is jelentős, különösen a vendéglátásban, ahol idén ősszel még mindig 3922 pozíció betöltetlen.

Rettegett népbetegség hódít a fiatal magyarok között: észre sem vesszük, és mindent tönkretesz

A hazai munkavállalók többsége elégedett a munkahelyével és kollégáit is kedveli.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír