IMF: további intézkedésekkel tartható a kormány 4.6%-os deficitterve, csak óvatosan az árfolyamról

Pénzcentrum

2004. május 25. 10:40

Jelentős makrogazdasági egyensúlyhiányokat lát a Nemzetközi Valutaalap a magyar gazdaság esetében. A rendkívül gyors bérkiáramlásnak káros következményei voltak a költségvetési politikára, az inflációra és a folyó fizetési mérlegre. Az elmúlt mintegy egy év folyamán tapasztalt egyensúlyhiányok gazdaságpolitikai ellentmondásokkal párosulva gyengítették a gazdaságpolitika hitelességét, növelve a volatilitást a pénzügyi piacokon. A közelmúlt adatai azonban már ígéretesebbnek tűnnek, ami a gazdasági növekedési kilátásokat illetően optimizmusra adhat okot. A nemzetközi versenyképesség terén 2001-2002-ben bekövetkezett jelentős romlás 2003-ban megfordult. Az IMF mostani jelentésében már elérhetőnek véli a 4.6%-os GDP arányos államháztartási hiány előirányzatot, ugyanakkor további takarékossági intézkedéseket lát szükségesnek. Megítélése szerint amíg nem látható, hogy a maastrichti kritérimok inflációra és költségvetési hiányra vonatkozó feltételei teljesíthetőek, addig nem érdemes dönteni az ERM-II rendszerbe való belépésről.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Az IMF az idei évre 3.2%-os GDP növekedést jósol, mely a kormányzati 3.5%-os és az MNB 3.4%-os előrejelzésétől is elmarad. A fogyasztói árindex az év végére 6.5%-ra mérséklődhet, ami 0.5%ponttal magasabb az MNB aktualizált prognózisánál. Az egyik legfontosabb eltérés az előző IMF jelentéstől, hogy a Valutaalap itt már elfogadja a kormány által kitűzött 4.6%-os GDP arányos államháztartási hiány célt. Korábban itt a Valutaalap 5.3%-ot prognosztizált. Az IMF által közzétett rövid kivonatból nem derül ki egyértelműen, hogy ez a prognózis valóban az előző becsléssel konzisztens és az év folyamán további kiadáscsökkentő lépéseket tételez fel, de nagy valószínűséggel ezt jelenti.

Az IMF elismerően szólt a növekedési kilátások javulására utaló legfrissebb jelekről. A szervezet vezetői megállapították, hogy a termelékenység tartós növekedése és a bérek visszafogása elősegítené a versenyképesség további javulását. Összességében az IMF igazgatói úgy érezték, hogy a helyes gazdaságpolitika esetén Magyarország jó helyzetben van ahhoz, hogy kihasználja a külgazdasági környezet megerősödésének előnyeit egy kiegyensúlyozottabb gazdasági növekedés elérése érdekében. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy Magyarország gazdasági kilátásainak tartós javulásához és az árfolyam, valamint kamat ingadozások általi sebezhetősége mérsékléséhez elengedhetetlen a makrogazdasági egyensúlyhiányok megfékezése.

Az IMF felhívta a figyelmet a költségvetési kiigazítás támogatásának szükségességére, a monetáris és költségvetési politika összehangoltabbá tétele érdekében. A hiteles költségvetési politikai intézkedések segítik a folyó fizetési mérleg javulását, csökkentik a kockázati felárakat, elősegítik a kamatcsökkentést, és mérséklik a piaci megítélés változásai miatti sebezhetőséget.

A hatóságok által 2004-re előirányzott költségvetési kiigazítás az igazgatók általános meglátása szerint kellően ambiciózus. Felhívták azonban a figyelmet a 2004. évi deficit célkitűzés teljesítés elmulasztásának kockázatára, és figyelmeztettek, hogy hamarosan további költségvetési kiigazításra lehet szükség. A GDP arányos deficitprognózis 5.3%-ról 4.6%-ra csökkent az előző jelentés óta. Az igazgatók úgy vélik, hogy középtávon a tartós költségvetési kiigazítás biztosításához a kiadások alapvető reformja szükséges. Megjegyezték, hogy - elsősorban a munkaerőt terhelő - magas adóterhek, illetve az állami beruházásokból és az EU csatlakozásból eredő kiadási oldali nyomásnak való megfelelés miatt a folyó kiadások konszolidációja az elsődleges feladat.

Ezen túl középtávon jelentős megtakarítások érhetők el, államigazgatás racionalizálásán, a nyugdíjreform folytatásán, a szociális juttatások és támogatások szerkezetének és a rászorultsági elv alkalmazásának javításán, valamint az oktatás és az egészségügy reformján keresztül. Ezzel összefüggésben az igazgatók javasolták a lakástámogatási rendszer további szigorítását, illetve az elkövetkező időszakban az állami szektorban a bérek határozottabb visszafogását. Az IMF szükségesnek látja, hogy gördülő költségvetési tervetalakítsanak ki, és azt az éves költségvetési folyamatba építsék be.

Az IMF szerint a hivatalos kamatszint továbbra is magas, néhány igazgató is lehetőséget látna a kamatok további mérséklésére Többen azonban úgy vélték, hogy a monetáris politika a jelenlegi helyzetben megfelelő. Abban egyetértettek, hogy jelentősebb kamatcsökkentésre csak akkor nyílik lehetőség, ha a gazdaságpolitika hitelességének tartós visszaállításaérdekében megtörténik a meghirdetett költségvetési kiigazítás.

A legjelentősebb kihívást középtávon a gazdaságpolitikai kereteknek az euró bevezetéséhezszükséges követelményekhez való igazítása jelenti. Erősebb bizonyosságra lesz szükség arra vonatkozóan, hogy a szükséges költségvetési kiigazítás és inflációcsökkentés ténylegesen megvalósul, mielőtt a hatóságok hozzálátnának az ERM-2 rendszerbe történő belépésről és az euró bevezetéséről szóló konkrét időpont meghatározásához. Hozzáfűzték még, hogy az ERM-2 közeledtével szigorúan elkerülendő minden olyan nyilvános megnyilatkozás, amelyből egy adott árfolyam szinthez vagy sávhoz való merev elkötelezettségre lehet következtetni, mert ez újabb spekulációs támadást válthat ki.

A következő IV-es cikkely szerinti gazdaságpolitikai konzultációra Magyarországgal előreláthatólag a szokásos 12 hónapos ciklus szerint kerül sor.

Rengeteg melóst keresnek év végén ezek a magyar cégek: jól járhat, aki bevállalja?

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megszokottá vált, hogy november közepén a logisztikai ágazatban is elkezdődik az év legintenzívebb időszaka.

Európai minimálbér: hogyan hathat a magyar munkaerőpiacra, ha bevezetik itthon is a kötelező uniós minimálbért?

Az európai minimálbér bevezetése komoly hatással lenne Magyarország munkaerőpiacára és gazdaságára.

Te hazaviszel ennyit havonta? Hivatalosan ekkora most az átlagfizetés Magyarországon

A bruttó átlagkereset 627 400 forint volt, 12,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

Bruttó és nettó minimálbér 2025: mutatjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben!

Már tudjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben, mennyi lesz a minimálbér emelés 2025 évére vonatkozóan, mennyit nő a bruttó és a nettó minimálbér 2025 során.

A legtöbb magyar csak szenved a munkahelyén: nem mernek lépni, az egész életük tönkremehet

Egy boldog, elégedett dolgozó kevesebbet hiányzik, ellenállóbb a stresszel szemben, termelékenyebb és kreatívabb,

Bréking! Megvan a megállapodás: ennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum 2025-től

9%-kal nőhet a minimálbér, míg a garantált bérminimum 7%-kal emelkedhet 2025-től Magyarországon.

Hiba az Ügyfélkapu+ felületen: lépésről-lépésre mutatjuk, hogyan tudsz mégis ügyintézni

A hagyományos Ügyfélkapu 2025 januárjában megszűnik. Ugyanakkor számos problémába futhat az, aki már átregisztrált az új Ügyfélkapu+ szolgáltatásba.

Rengeteg magyar nyugdíjast keresnek: könnyű karácsonyi pénz, pár nap alatt 120 ezret fizetnek

A karácsonyi kiadások és a hosszú januári hónap terhei sok nyugdíjas számára komoly anyagi kihívást jelentenek.

Hajszálnyira a megegyezés: ennyivel emelkedhet a minimálbér 2025-ben Magyarországon

A Kormány Állandó Konzultációs Fórumán két forgatókönyv van terítéken, 2025-ben 9 vagy 10 százalékkal emelkedhet a minimálbér.

Elengedte az állam a legszegényebbek kezét? Fontos szolgáltatást nem fognak kifizetni

Az Igazságügyi Minisztérium új javaslata szerint a kirendelt ügyvédek díjazását nem az állam, hanem a kirendelést nem vállaló ügyvédek fedeznék.

Komoly fizetéscsökkentést vállalt több ezer gyári melós: vagy ez, vagy az utcára kerülnek

A Volkswagen alkalmazottai példa nélküli lépésre szánták el magukat: fizetésük csökkentését ajánlották fel, hogy elkerüljék a tervezett tömeges elbocsátásokat és üzembezárásokat.

Minimálbér 2025: rendkívüli bejelentést tettek a minimum jövedelmek emeléséről - itt vannak a részletek

Bár a felek közeledtek egymáshoz, továbbra sincs végleges egyezség a 2025-ös minimálbér-emelés mértékéről.

Ehhez az egy dologhoz nagyon értenek a magyar dolgozók: már szinte észre sem veszik, zsigerből csinálják

Munkahelyváltáskor a tapasztalt dolgozók többsége könnyen alkalmazkodik az új környezethez, kedveli a kollégáit és nehéz kibillenteni a nyugalmából.

Álom marad a tisztes béremelés 2025-re? Könnyen pofára eshetnek a magyar dolgozók

A béremelések mértéke és jellege továbbra is az egyik legnagyobb kérdés a hazai munkaerőpiacon.

Érik a felmondási hullám a magyar munkahelyeken: rettentően stresszesek ezek a dolgozók most

A hosszútávú munkahelyi elégedettség egyik fontos eleme lehet, hogy a munkavállalók tudnak-e új dolgokat tanulni, fejlődni és így továbblépni.

Hivatalos: 30-40 százalékos béremelést kapnak ezek a magyar dolgozók, milliós pénzt vihetnek haza

A bírók és az ügyészek átlagilletménye 2027-ig el fogja érni a 2 millió forintot. Ehhez 3 lépésben fognak béremelést kapni.

Több ezer magyar indult neki újra Ausztriának: aranyéletet remélnek, itt kapnak munkát a legtöbben

Az osztrák munkaerőpiacon a hiány továbbra is jelentős, különösen a vendéglátásban, ahol idén ősszel még mindig 3922 pozíció betöltetlen.

Rettegett népbetegség hódít a fiatal magyarok között: észre sem vesszük, és mindent tönkretesz

A hazai munkavállalók többsége elégedett a munkahelyével és kollégáit is kedveli.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír