4 hónapos mélyponton a külföldiek által birtokolt állampapír-állomány - mi történhetett az elmúlt időszakban?

Pénzcentrum

2004. május 21. 09:45

2004. január vége óta a legalacsonyabb volt a május 17-i állapot szerint a külföldiek által birtokolt forint állampapírok állománya. Az állomány-csökkenés a lejáratig hátralévő átlagos futamidő (duráció) hosszabbodása mellett következett be. Feltételezhető, hogy régiós, illetve világpiaci események és folyamatok hatására a külföldiek elsősorban a rövidebb futamidejű papírjaiktól szabadultak meg. Április eleje óta 145 milliárd forinttal csökkent az állomány, mely a forint viszonylagos stabilitása mellett következett be. A négy hónapos mélyponton lévő állomány-adat mögötti folyamatok jobb megértéséhez tavaly októbertől vizsgáljuk az öt éves állampapír-hozamok, az állomány és a forint árfolyamának alakulását a különböző gazdasági események összevetésével.

Tavaly az év második felében - a sáveltolás rendkívüli mértékű piaczavaró hatását követően - a külföldi befektetők egyre inkább az államháztartási és folyó mérleg növekvő hiányára koncentráltak, és fokozódott a bizalmatlanság a magyar befektetések iránt. A bizalom csökkenése oda vezetett, hogy rövidtávra egyre kevesebb külföldi befektető volt hajlandó finanszírozni a magyar költségvetés hiányát, illetve egyre magasabb hozamokat várt el a kockázatosabbnak ítélt befektetés miatt. A piaci bizalmatlanság hirtelen növekedésének "orvoslására" az MNB 300 bázisponttal 9.5%-ról 12.5%-ra emelte az irányadó kamatot.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

A jelentős piaci feszültségek idővel enyhülni kezdtek, a piac kezdett megnyugodni, melyet december közepétől az ismét növekedésnek induló állampapír-állomány, a csökkenő hozamszint és a stabilizálódó forintárfolyam mutatott. Az év első napjaiban nyilvánosságra került az államháztartás 2003.évi előzetes hiányára vonatkozó adat, mellyel párhuzamosan László Csaba pénzügyminiszter is távozásra kényszerült. A kormányátalakítással kapcsolatos bizonytalanság, illetve az új pénzügyminiszter (Draskovics Tibor) által bejelentett megszorító intézkedésekbe vetett alacsony bizalom hatására átmeneti hozamemelkedés, csökkenő duráció és forint-gyengülés következett be.

A piac 2004. január végétől egyre nagyobb hitelt adott az új pénzügyminiszternek és az általa bejelentett költségvetési megszorításoknak. Mindez jelentősen emelkedő külföldi tulajdonban levő forintdenominált állampapír-állomány növekedésben, ismét emelkedő durációban és lassan, fokozatosan erősödő forintárfolyamban nyilvánult meg.

A bizalom erősödését jól jelzi az is, hogy az öt éves lejáratú papírok másodpiaci hozamának érezhető csökkenése már jóval az első, április elején bekövetkezett 25 bázispontos kamatvágás előtt megindult. A február és április közötti időszak viszonylag nyugodt körülmények között telt, a forint fokozatosan erősödött az euróval szemben, a külföldiek által birtokolt állampapír-állomány átmeneti megingások mellett gyarapodott.

Ebben az időszakban az egyik jelentős régiós bizonytalansági tényező a lengyel miniszterelnök május 2-i határidővel történő, március végén bejelentett lemondása volt. A fejlemények magyar piacra a zloty jelentősebb árfolyam-ingadozásán keresztül, de korlátozott mértékben hatott. A régiós bizonytalanság csak korlátozott mértékben érződött a külföldi tulajdonú állampapír-állomány változásában.

A 2004. április 5-i első, óvatos és váratlan kamatcsökkentés kedvező fogadtatásra lelt, a piac helyesnek vélte a lépést. Az április 7-iállapot szerint ekkor 2,430 milliárd forintnyi állampapír volt a külföldiek kezében, a legmagasabb érték a vizsgált időszakban. A két hét múlva bekövetkező, a várakozásoknak megfelelő újabb 25 bp-os kamatcsökkentés azonban már alacsonyabb állomány mellett következett be. A forint árfolyama is átmenetileg megingott. A piac látva a két óvatos kamatvágást, a javuló makrogazdasági fundamentumok mellett újabb folyamatos kamatcsökkentésekre számított.

A külföldiek tulajdonában lévő forintdenominált állampapírok állományának alakulásakor nem szabad elfeledkezni az euró bevezetésére kitűzött céldátum körüli bizonytalanságról. A céldátum meghatározása - majd eltolása - feltehetően sok külföldi befektető döntését is befolyásolta. Azon befektetők, akik hosszabb távra fektetik be pénzüket a magyar piacon - és élni szeretnének az ún. konvergencia-játék előnyével -, azoknak mindenképpen fontos az, hogy hazánk 2008-ban vagy 2010-ben csatlakozik az euró-övezethez. A belépés dátuma egyben meghatározza, hogy a vásárolt kötvények törlesztése forintban vagy euróban történik majd.

A kormányfő már kinevezésekor felkérte Draskovics Tibor pénzügyminisztert, hogy vizsgálja felül a 2008-as céldátum realitását azért, hogy a közös fizetőeszköz bevezetése a legkisebb áldozatokkal, és a (piacnak) is leginkább megfelelő dátum mellett következhessen be. Február óta egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az euró bevezetése késedelmet szenvedhet, a hivatalosnak mondott 2008-as dátum mellett egyre valószínűbbnek tűnt, hogy 2009-2010-ben csatlakozhatunk az euró-zónához.

Egy hete a 2010-es dátum került megjelölésre, mint az euró-bevezetés céldátuma (a konvergencia program által legvalószínűbbek tartott időpont), mely a piaci várakozásoknak is megfelelt. Az euró-bevezetési céldátum későbbre halasztása miatt elképzelhető, hogy bizonyos befektetők - akik eddig a 2008-as bevezetésre számítva pl. 5 éves futamidejű papírokat tartottak - elfordultak a magyar piactól.

A másik fontos tényező, amit mindenképpen meg kell említeni a külföldiek kezében levő állampapír-állomány vonatkozásában, a már többször emlegetett ún. carry-trade folyamat. A folyamat lényege, hogy a fejlett piacokon felvett hitelekből finanszírozott feltörekvő piaci részvény- és kötvénybefektetések a növekvő forrásköltségek (növekvő kamatemelési várakozások pl. az USA-ban) következtében egyre kisebb jövedelmezőséget biztosítanak. A befektetők ezért -illetve egy-egy régiós bizonytalanságot okozó hír láttán: pl. lengyel fejlemények - rövid időn belül, a jelentős tőkeáttételek miatt akár jelentős elmozdulásokat (hozamok, devizaárfolyam) is okozva megszabadulnak ezektől a befektetéseiktől.

Az amerikai kamatemelési várakozások az inflációs feszültségekről tanúskodó fogyasztói árindex-adatok láttán erősödtek fel jelentősen, mely a forrásköltségek megdráguláshoz vezettek. Feltehetően az április eleje óta bekövetkezett 145 milliárdos csökkenésből e folyamatnak "köszönhető" több tízmilliárd forintos zsugorodás az állományban.

Az MNB legutóbbi, váratlan 50 bázispontos kamatcsökkentése feltehetően szintén állampapír-eladásokat generált, a forint az elmúlt hetekben többször látványos gyengülést mutatott az euróval szemben, és jelentős hozamemelkedéseknek lehettünk tanúi. Bár több elemző és gazdasági vezető is további, jelentős kamatcsökkentéseket vár az év végéig (összesen általában 1.5-2%), de annak időzítését inkább az év második felére teszik.

Összegzésként elmondható, hogy a jelentősnek mondható állomány-csökkenésnek több, egy időben jelentkező oka volt. Míg tavaly decemberben a 159 milliárd forintos visszaesésben a belső (gazdaságpolitikai) okok voltak meghatározóak, addig a most tapasztalt állománycsökkenésben elsősorban külső tényezők játszották a meghatározó szerepet.

Rengeteg melóst keresnek év végén ezek a magyar cégek: jól járhat, aki bevállalja?

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megszokottá vált, hogy november közepén a logisztikai ágazatban is elkezdődik az év legintenzívebb időszaka.

Európai minimálbér: hogyan hathat a magyar munkaerőpiacra, ha bevezetik itthon is a kötelező uniós minimálbért?

Az európai minimálbér bevezetése komoly hatással lenne Magyarország munkaerőpiacára és gazdaságára.

Te hazaviszel ennyit havonta? Hivatalosan ekkora most az átlagfizetés Magyarországon

A bruttó átlagkereset 627 400 forint volt, 12,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

Bruttó és nettó minimálbér 2025: mutatjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben!

Már tudjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben, mennyi lesz a minimálbér emelés 2025 évére vonatkozóan, mennyit nő a bruttó és a nettó minimálbér 2025 során.

A legtöbb magyar csak szenved a munkahelyén: nem mernek lépni, az egész életük tönkremehet

Egy boldog, elégedett dolgozó kevesebbet hiányzik, ellenállóbb a stresszel szemben, termelékenyebb és kreatívabb,

Bréking! Megvan a megállapodás: ennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum 2025-től

9%-kal nőhet a minimálbér, míg a garantált bérminimum 7%-kal emelkedhet 2025-től Magyarországon.

Hiba az Ügyfélkapu+ felületen: lépésről-lépésre mutatjuk, hogyan tudsz mégis ügyintézni

A hagyományos Ügyfélkapu 2025 januárjában megszűnik. Ugyanakkor számos problémába futhat az, aki már átregisztrált az új Ügyfélkapu+ szolgáltatásba.

Rengeteg magyar nyugdíjast keresnek: könnyű karácsonyi pénz, pár nap alatt 120 ezret fizetnek

A karácsonyi kiadások és a hosszú januári hónap terhei sok nyugdíjas számára komoly anyagi kihívást jelentenek.

Hajszálnyira a megegyezés: ennyivel emelkedhet a minimálbér 2025-ben Magyarországon

A Kormány Állandó Konzultációs Fórumán két forgatókönyv van terítéken, 2025-ben 9 vagy 10 százalékkal emelkedhet a minimálbér.

Elengedte az állam a legszegényebbek kezét? Fontos szolgáltatást nem fognak kifizetni

Az Igazságügyi Minisztérium új javaslata szerint a kirendelt ügyvédek díjazását nem az állam, hanem a kirendelést nem vállaló ügyvédek fedeznék.

Komoly fizetéscsökkentést vállalt több ezer gyári melós: vagy ez, vagy az utcára kerülnek

A Volkswagen alkalmazottai példa nélküli lépésre szánták el magukat: fizetésük csökkentését ajánlották fel, hogy elkerüljék a tervezett tömeges elbocsátásokat és üzembezárásokat.

Minimálbér 2025: rendkívüli bejelentést tettek a minimum jövedelmek emeléséről - itt vannak a részletek

Bár a felek közeledtek egymáshoz, továbbra sincs végleges egyezség a 2025-ös minimálbér-emelés mértékéről.

Ehhez az egy dologhoz nagyon értenek a magyar dolgozók: már szinte észre sem veszik, zsigerből csinálják

Munkahelyváltáskor a tapasztalt dolgozók többsége könnyen alkalmazkodik az új környezethez, kedveli a kollégáit és nehéz kibillenteni a nyugalmából.

Álom marad a tisztes béremelés 2025-re? Könnyen pofára eshetnek a magyar dolgozók

A béremelések mértéke és jellege továbbra is az egyik legnagyobb kérdés a hazai munkaerőpiacon.

Érik a felmondási hullám a magyar munkahelyeken: rettentően stresszesek ezek a dolgozók most

A hosszútávú munkahelyi elégedettség egyik fontos eleme lehet, hogy a munkavállalók tudnak-e új dolgokat tanulni, fejlődni és így továbblépni.

Hivatalos: 30-40 százalékos béremelést kapnak ezek a magyar dolgozók, milliós pénzt vihetnek haza

A bírók és az ügyészek átlagilletménye 2027-ig el fogja érni a 2 millió forintot. Ehhez 3 lépésben fognak béremelést kapni.

Több ezer magyar indult neki újra Ausztriának: aranyéletet remélnek, itt kapnak munkát a legtöbben

Az osztrák munkaerőpiacon a hiány továbbra is jelentős, különösen a vendéglátásban, ahol idén ősszel még mindig 3922 pozíció betöltetlen.

Rettegett népbetegség hódít a fiatal magyarok között: észre sem vesszük, és mindent tönkretesz

A hazai munkavállalók többsége elégedett a munkahelyével és kollégáit is kedveli.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír