Mennyi lenne az infláció adóemelések nélkül - tart a dezinfláció (?)

Pénzcentrum

2004. május 20. 09:30

A Magyar Nemzeti Bank és a Központi Statisztikai Hivatal együttműködésének eredményeként a KSH 2004. májusától rendszeresen közli az ún. változatlan adótartalmú árindex (VAI) alakulását. A VAI az ún. indirekt adók változásának az érintett árakra gyakorolt azonnali, közvetlen hatását szűri ki, azaz azt méri, hogy mekkora lenne az infláció, ha a viszonyítási (bázis) időszakhoz képest nem változtak volna a fogyasztói termékeket és szolgáltatásokat terhelő adók. Az új árindex azt mutatja, hogy az év elején életbe lépett adóváltozások áprilisra már több mint 2%-kal növelték a fogyasztói árindex mértékét, azaz ha nem következtek volna be az adóváltozások, akkor ismét megindult volna a dezinflációs trend. Az adóemeléseknél fontos kiemelni, hogy ezek egyszeri hatások, azaz 2005-től a bázishatás miatt már nem jelennek meg a fogyasztói árindexben. Az idei évben "megugró" inflációból azért is célszerű kiszűrni az adóváltozások hatását, mert a jelenlegi magasabb inflációs adatok jelentősen befolyásolhatják az inflációs várakozásokat, amelyek fékezésére a jegybank jelentős hangsúlyt fektet. Ennek a stratégiának a sikeréről feltehetően csak hónapok múlva lehet nagyobb bizonyossággal nyilatkozni, ugyanis kérdéses, hogy a megemelkedett infláció mellett a gazdasági szereplők mennyire hiszik el, hogy a gyorsabb drágulás csak egy átmeneti időszakra terjed ki.

A nemzetközi gyakorlatban sem ismeretlen változatlan adótartalmú árindex számítását hazánkban az indirekt adók idei általános emelése tette szükségessé, hogy a hosszú távú inflációs folyamatok nyomon követése érdekében a fogyasztói árindexből kiszűrésre kerüljenek a különböző adóváltozások (dez)inflációs folyamatokat torzító hatásai.

Mint emlékezetes, az ÁFA-kulcsok 2004. januártól jelentős mértékben változtak, a korábbi 0, 12, illetve 25%-os ÁFA-kulcsokat 5, 15, illetve 25%-os kulcsok váltották fel, és néhány jelentősebb tétel (pl. elektromos energia) esetében átsorolások is történtek. A VAI a lakossági fogyasztást terhelő indirekt adónemek közül az ÁFA, a jövedéki adó, a fogyasztási adó, valamint az új személygépkocsik regisztrációs adójának hatását tudja kiszűrni.

A mutató képzésénél a feltétel az adótörvények bázis időszakbeli (azaz 2003-as) állapotban való változatlansága. A mutató előnye, hogy csak akkor mutat eltérést a fogyasztói árindextől, ha a bázisidőszakhoz képest változtak az adók. Ekkor az indirekt adók változása magától értetődően jelentősen befolyásolhatja az infláció mértékét, de ez a hatás csak egyszeri, az adórendszer megváltozásához köthető.

A KSH az MNB-vel együttműködve az Eurostat által javasolt módszertant elfogadva 2002. decemberéig visszamenően - a számításoknál mindig az egyedi fogyasztói árindexekből kiindulva - kiszámította az egyedi változatlan adótartalmú árindexeket, majd ezeket a fogyasztói árindexhez használt súlyokkal összesúlyozta.

A változatlan adótartalmú árindex - hasonlóan a fogyasztói árindexhez - előző év decemberi bázison kerül kiszámításra, az első ilyen bázis 2002. decembere. Ebből következően az előző hónaphoz viszonyított változatlan adótartalmú árindexek 2003. januártól, míg az előző év azonos időszakához viszonyított indexek 2004. januártól állnak rendelkezésre. A grafikonon jól látszik, hogy az indirekt adóemelések jelentősen módosították az inflációs adatokat. A tényleges és az adóváltozások nélküli infláció (VAI) közötti egyes hónapokban mért különbségek kumulálásakor láthatjuk, hogy az áprilisi 6.9%-os infláció 2.3%-át, mintegy 30%-át az adóváltozások hatásai teszik ki. A KSH legutóbbi áprilisi inflációs számainak közzétételekor megjegyezte, hogy 2004. első négy hónapjában a 4.2%-os fogyasztói áremelkedés 45 százalékát az áfa és jövedéki adóváltozások okozták. Fontos kiemelni, hogy a VAI azt mutatja: az adóváltozások nélkül újból megindult volna a dezinflációs trend.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Az adórendszerben történt változások elhatározásakor még nem lehetett pontosan tudni, hogy azok milyen mértékben emelik majd az inflációt, hogyan alakul majd az inflációs pálya, és a magasabb inflációs értékek hogyan befolyásolják majd az inflációs várakozások alakulását. Egyfelől tehát kérdéses, hogy az adóemeléseket a kereskedők milyen mértékben illetve időzítés mellett hárítják át a fogyasztókra. A másik probléma, hogy az adóemelések hatását mennyire értelmezik tartósnak az egyes gazdasági szereplők, mennyire tartanak attól, hogy az infláció ezen a szinten beragad vagy esetleg még emelkedik is. Ha az év második felében valóban visszaáll a dezinfláció, az árindex ismét csökkenést mutat, akkor esély van arra, hogy a jövő évi bértárgyalásokon nem a megemelkedett infláció mellett kalkulálnak az egyes felek.

A márciusi és áprilisi, a várakozásoknál lényegesen kedvezőbb inflációs adatok megjelenése előtt több szakértő a nyári hónapokra az inflációs pálya 7.5-8.0% közötti tetőzését várta, melyet követően lassú mérséklődés mellett decemberre 6.5-7.0% közé tették az előző év azonos időszakához mért pénzromlási ütemet. Mostanra az elemzők többsége már 7% körüli csúcsponttal és mérsékelt dezinflációval számol, év végére a piac már jellemzően 5-6% közötti értékeket prognosztizál. A vállalatok körében végzett felmérések arra utalnak, hogy az inflációs várakozások nem változtak számottevően, azaz a piaci szereplőkben az adóváltozások átmeneti inflációnövelő hatása tudatosult, ami segítheti a dezinflációs trend újraindulását.

Kimondta Orbán Viktor: Ha úgy dolgozunk, mint eddig, nem tartható a béremelés

Aláírták a következő hároméves bérmegállapodást a kormány, valamint a munkaadók és munkavállalók képviselői.

Szinte biztos: rövidebb munkahetet vezethetnek be, rengeteg dolgozó fog jól járni a jövőben

A technológia fejlődésével az emberiségnek is jobb dolga lesz - erről beszélt egy nagy bank vezetője.

Most akkor tényleg nincs elég rendőr Magyarországon? Kifakadt egy kopó, nagy a baj

A szakszervezetek szerint a hivatalos adatok sem tükrözik, valójában milyen sok a betöltetlen állás a rendőrségnél.

Béremelés 2025: ennyivel emelkedhet a fizetése annak, aki többet keres, mint a minimálbér

Czomba Sándor, a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár bemondta: dinamikus lesz a bérnövekedés. Jól jegyezd meg: D.I.N.A.M.I.K.U.S!

Azért ez nem semmi! Ilyen fizetéssel keres most dolgozókat a magyar Coca-Cola: sok a nyitott pozíció

A Coca-Cola HBC Magyarország gyakornoki lehetőségeket kínál egyetemi, főiskolai hallgatók számára, akik szeretnének tapasztalatot szerezni egy nemzetközi vállalatnál.

Munkaszüneti napok 2025: íme, a 2025-ös munkaszüneti napok, szombati munkanapok listája

2025 munkaszüneti napok naptár: mikor lesznek a 2025 munkaszüneti napok, mit kell tudni a 2025-ös munkaszüneti napok kapcsán? Mikor lesznek munkaszüneti napok 2025 évében?

Garantált bérminimum 2025: mennyi a garantált bérminimum nettó és bruttó összege 2025 évében?

Kinek jár a garantált bérminimum 2025 évében, mennyi a garantált bérminimum 2025 nettó és bruttó összege, mennyi lesz a garantált bérminimum összege 2025 januárjától?

Hiába nő 9%-kal a minimálbér: ezek a dolgozók mindössze 3-8%-ban reménykedhetnek jövőre

9%-kal nőhet a minimálbér, míg a garantált bérminimum 7%-kal 2025-ben.

Egyre nagyobb bajban a Volkswagen: jöhet a gigasztrájk, asztalra csapnak a dolgozók

December elejétől korlátozott sztrájkok kezdődhetnek a németországi Volkswagennél, miután a munkavállalói képviselők hivatalosan megszavazták a munkaügyi akciót.

Rengeteg melóst keresnek év végén ezek a magyar cégek: jól járhat, aki bevállalja?

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megszokottá vált, hogy november közepén a logisztikai ágazatban is elkezdődik az év legintenzívebb időszaka.

Európai minimálbér: hogyan hathat a magyar munkaerőpiacra, ha bevezetik itthon is a kötelező uniós minimálbért?

Az európai minimálbér bevezetése komoly hatással lenne Magyarország munkaerőpiacára és gazdaságára.

Te hazaviszel ennyit havonta? Hivatalosan ekkora most az átlagfizetés Magyarországon

A bruttó átlagkereset 627 400 forint volt, 12,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

Bruttó és nettó minimálbér 2025: mutatjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben!

Már tudjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben, mennyi lesz a minimálbér emelés 2025 évére vonatkozóan, mennyit nő a bruttó és a nettó minimálbér 2025 során.

A legtöbb magyar csak szenved a munkahelyén: nem mernek lépni, az egész életük tönkremehet

Egy boldog, elégedett dolgozó kevesebbet hiányzik, ellenállóbb a stresszel szemben, termelékenyebb és kreatívabb,

Bréking! Megvan a megállapodás: ennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum 2025-től

9%-kal nőhet a minimálbér, míg a garantált bérminimum 7%-kal emelkedhet 2025-től Magyarországon.

Hiba az Ügyfélkapu+ felületen: lépésről-lépésre mutatjuk, hogyan tudsz mégis ügyintézni

A hagyományos Ügyfélkapu 2025 januárjában megszűnik. Ugyanakkor számos problémába futhat az, aki már átregisztrált az új Ügyfélkapu+ szolgáltatásba.

Rengeteg magyar nyugdíjast keresnek: könnyű karácsonyi pénz, pár nap alatt 120 ezret fizetnek

A karácsonyi kiadások és a hosszú januári hónap terhei sok nyugdíjas számára komoly anyagi kihívást jelentenek.

Hajszálnyira a megegyezés: ennyivel emelkedhet a minimálbér 2025-ben Magyarországon

A Kormány Állandó Konzultációs Fórumán két forgatókönyv van terítéken, 2025-ben 9 vagy 10 százalékkal emelkedhet a minimálbér.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír