GKI az euró bevezetéséről: 2009 lehet optimális

Pénzcentrum

2004. május 4. 16:19

Az euró bevezetéséről rendezett ma konferenciát a Pénzügyminisztérium. A konferencia keretében ismertetésre kerültek azok a tanulmányok, melyek a közös pénz bevezetésével kapcsolatosan a hazai kutatóintézetek véleményét fogalmazták meg. A kutatóintézetek között viszonylag jelentős véleménykülönbségek alakultak ki: az egyik legfontosabb ellentét nem is magában a konkrét céldátumban, hanem abban mutatkozik, hogy szükség van-e egyáltalán céldátum megjelölésére. A tanácskozáson a portfolio.hu is jelen volt. Az alábbiakban a GKI álláspontját foglaljuk össze röviden. (A minisztérium megrendelésére elkészült munkák megtalálhatók a Pénzügyminisztérium honlapján.)

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Akar László vezérigazgató előadásának elején kijelentette, hogy az euró bevezetése nem öncélú törekvés, hiszen annak előnyei a gazdaság számára nagyon fontosak, emellett egyfajta korlátozó szereppel is bír a költségvetési politika túlköltekezésének megakadályozására. Elismerte azonban, hogy "túl szűk az a zubbony, amit magunkra kell vennünk" . Akar ezzel a 3%-os GDP-arányos költségvetési deficit-korlát felzárkózási folyamatot lassító hatására utalt.

Az euró bevezetését megelőző negatív hatások (pl. növekedési áldozatok, forint lehetséges túlzott nominális felértékelődése) arra kell hogy ösztönözzék a gazdaságpolitika irányítóit, hogy az alkalmazkodási periódus a lehető legrövidebb lehessen . Ezt indokolja Akar véleménye szerint a gazdasági tervezést és a vállalatok működését jelentősen befolyásoló árfolyamkockázat megléte (és fokozódása), a folyó fizetési mérleg hiányának könnyű "elszaladása" és a vállaltok körében egyre növekvő ún. "euroizáció" (hitelfelvétel egyre nagyobb része euróban történik, a forint szerepe egyre csökken az értékesítési láncban).

Akar László kiemelte, hogy az ún. maastrichti konvergencia-kritériumok teljesítése tekintetében "nem állunk olyan rosszul, mint első ránézésre a jelenlegi számok alapján tűnik". Véleménye szerint az államháztartási hiányra vonatkozó kritérium teljesítésén kívül nem lesz különösebb gond a feltételek teljesítésével. Az államháztartási hiány lefaragásánál az intézet vezetője fontosnak tartotta, hogy az az elsődleges egyenlegben a költségvetési kiadásoknál következzen be. A kiadásoknál is inkábba a folyó, működési jellegű kiadásokat kell csökkenteni , nem pedig a beruházási jellegűeket.

A GKI a minisztériumnak leadott tanulmányban az eddigi gazdasági környezetet, és az elkövetkezendő években várható tendenciákat figyelembe véve, 2009-2010-es euró-bevezetést javasol, amelyhez 2007-2008-ban kellene megfelelni a kritériumrendszer által támasztott feltételeknek. Akar hangsúlyozta, hogy nincs lényeges különbség a szükséges gazdaságpolitikai pályán a két céldátum között, ugyanakkor az intézet a 2009-es dátum preferálását tartja kívánatosabbnak .

A vezető felvetette az euró 2008 -as bevezetésének elvi lehetőségét is, amely véleménye szerint a 2006-os (választási) évben esedékes referencia-időszak figyelembe vételével kivitelezhetetlen az államháztartási hiány kritérium teljesíthetetlensége miatt . Amennyiben 2010 utáni időszakban gondolkoznánk, úgy Akar szerint fennáll annak a veszélye is, hogy a körülöttünk lévő közép-európai országok - megelőzve minket a bevezetésben - jelentős versenyképességi előnyre tesznek szert a közös európai fizetőeszköz árfolyamkockázatot elimináló hatása miatt, ami ezekben az országokban magasabb működőtőke-beáramlást eredményezne.

Előadása végén Akar hangsúlyozta, hogy az euró bevezetését megelőzően csak az előírt minimális 2 éves időszakot lenne célszerű a forintnak eltöltenie a közös európai árfolyam-mechanizmusban.

Rengeteg melóst keresnek év végén ezek a magyar cégek: jól járhat, aki bevállalja?

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megszokottá vált, hogy november közepén a logisztikai ágazatban is elkezdődik az év legintenzívebb időszaka.

Európai minimálbér: hogyan hathat a magyar munkaerőpiacra, ha bevezetik itthon is a kötelező uniós minimálbért?

Az európai minimálbér bevezetése komoly hatással lenne Magyarország munkaerőpiacára és gazdaságára.

Te hazaviszel ennyit havonta? Hivatalosan ekkora most az átlagfizetés Magyarországon

A bruttó átlagkereset 627 400 forint volt, 12,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

Bruttó és nettó minimálbér 2025: mutatjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben!

Már tudjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben, mennyi lesz a minimálbér emelés 2025 évére vonatkozóan, mennyit nő a bruttó és a nettó minimálbér 2025 során.

A legtöbb magyar csak szenved a munkahelyén: nem mernek lépni, az egész életük tönkremehet

Egy boldog, elégedett dolgozó kevesebbet hiányzik, ellenállóbb a stresszel szemben, termelékenyebb és kreatívabb,

Bréking! Megvan a megállapodás: ennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum 2025-től

9%-kal nőhet a minimálbér, míg a garantált bérminimum 7%-kal emelkedhet 2025-től Magyarországon.

Hiba az Ügyfélkapu+ felületen: lépésről-lépésre mutatjuk, hogyan tudsz mégis ügyintézni

A hagyományos Ügyfélkapu 2025 januárjában megszűnik. Ugyanakkor számos problémába futhat az, aki már átregisztrált az új Ügyfélkapu+ szolgáltatásba.

Rengeteg magyar nyugdíjast keresnek: könnyű karácsonyi pénz, pár nap alatt 120 ezret fizetnek

A karácsonyi kiadások és a hosszú januári hónap terhei sok nyugdíjas számára komoly anyagi kihívást jelentenek.

Hajszálnyira a megegyezés: ennyivel emelkedhet a minimálbér 2025-ben Magyarországon

A Kormány Állandó Konzultációs Fórumán két forgatókönyv van terítéken, 2025-ben 9 vagy 10 százalékkal emelkedhet a minimálbér.

Elengedte az állam a legszegényebbek kezét? Fontos szolgáltatást nem fognak kifizetni

Az Igazságügyi Minisztérium új javaslata szerint a kirendelt ügyvédek díjazását nem az állam, hanem a kirendelést nem vállaló ügyvédek fedeznék.

Komoly fizetéscsökkentést vállalt több ezer gyári melós: vagy ez, vagy az utcára kerülnek

A Volkswagen alkalmazottai példa nélküli lépésre szánták el magukat: fizetésük csökkentését ajánlották fel, hogy elkerüljék a tervezett tömeges elbocsátásokat és üzembezárásokat.

Minimálbér 2025: rendkívüli bejelentést tettek a minimum jövedelmek emeléséről - itt vannak a részletek

Bár a felek közeledtek egymáshoz, továbbra sincs végleges egyezség a 2025-ös minimálbér-emelés mértékéről.

Ehhez az egy dologhoz nagyon értenek a magyar dolgozók: már szinte észre sem veszik, zsigerből csinálják

Munkahelyváltáskor a tapasztalt dolgozók többsége könnyen alkalmazkodik az új környezethez, kedveli a kollégáit és nehéz kibillenteni a nyugalmából.

Álom marad a tisztes béremelés 2025-re? Könnyen pofára eshetnek a magyar dolgozók

A béremelések mértéke és jellege továbbra is az egyik legnagyobb kérdés a hazai munkaerőpiacon.

Érik a felmondási hullám a magyar munkahelyeken: rettentően stresszesek ezek a dolgozók most

A hosszútávú munkahelyi elégedettség egyik fontos eleme lehet, hogy a munkavállalók tudnak-e új dolgokat tanulni, fejlődni és így továbblépni.

Hivatalos: 30-40 százalékos béremelést kapnak ezek a magyar dolgozók, milliós pénzt vihetnek haza

A bírók és az ügyészek átlagilletménye 2027-ig el fogja érni a 2 millió forintot. Ehhez 3 lépésben fognak béremelést kapni.

Több ezer magyar indult neki újra Ausztriának: aranyéletet remélnek, itt kapnak munkát a legtöbben

Az osztrák munkaerőpiacon a hiány továbbra is jelentős, különösen a vendéglátásban, ahol idén ősszel még mindig 3922 pozíció betöltetlen.

Rettegett népbetegség hódít a fiatal magyarok között: észre sem vesszük, és mindent tönkretesz

A hazai munkavállalók többsége elégedett a munkahelyével és kollégáit is kedveli.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír