Economist a közép-európai bankszektorról: messze még a "vadászat" vége

Pénzcentrum

2004. május 3. 14:50

Bár a nyugat-európai bankok már régen megszerezték a közép-európai piac nagy részét, hiba lenne feltételezni, hogy a terjeszkedésnek vége szakadt.

Lettországban például az Unibanka büszkén hirdeti versenyképes jelzáloghiteleit a következő szlogennel: "Jobb Önnek ily módon lakást venni!". Teszi mindezt egy olyan országban, ahol a magántulajdon még alig 15 éve illegálisnak számított. A rivális Hansabanka az Internetes számlafizetés útján nyerhető amszterdami úttal száll versenybe az ügyfelek kegyeiért, mely az EU-csatlakozás által kiemelt aktualitással bír - írja az Economist.

Az EU-csatlakozás sok szegmens számára újdonságként hat a régióban, a bankszektor azonban kétségkívül nem tartozik ezen területek közé. A közép-európai bankok nagy része már régen érezhette, hogy az "EU eljött értük", mivel legtöbbjük EU-tagországok bankjainak felvásárlási célpontjává vált. A balti piac 60%-át például két svéd bank uralja, melyek közül a SEB az Unibanka tulajdonosa, míg a Swedbank a Hansabanka-t szerezte meg.

A napjainkban tapasztalható közép-európai lelkesedés alig öt évvel ezelőtt még igen nagy kockázatokat rejtett magában, mivel Oroszország hiánya még számottevően érezhető volt a térségben. Még három esztendeje is összerezzentek a piaci szereplők, amikor Közép-Európa legnagyobb gazdasága, a lengyel gépezet ideiglenesen összeomlott. Mostanság persze sokkal optimistább hangulat jellemzi a külföldi befektetőket: a növekvő bérek és csökkenő kamatok miatti jelzáloghitelezési robbanás jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy évente 20%-os növekedést mutat a magánhitelezés. Elemzők a vállalati hitelállomány emelkedésére is számítanak, melynek alapját a lengyel és magyar gazdasági fellendülésben látják. Az Economist példaként emeli ki az OTP-t, melynek részvényárfolyama 75%-kal nőtt az elmúlt 12 hónap során.

A legoptimistább bankárok természetesen meredeken emelkedő keresleti görbéket rajzolgatnak a hitelkártyák, befektetési alapok, életbiztosítások és egyéb olyan szolgáltatások területén, melyek nyugaton szokásosnak számítanak, annál nagyobb újdonság erejük van viszont a keleti térségben. A hasonló remények természetesen lehetnek megalapozottak, de csakis hosszabb távon, mivel a közép-európai átlagjövedelmek még mindig csak a nyugati átlag negyedét teszik ki és a régió legtöbb lakója EU-standardok szerint értelmezve szegénynek számít. Mindemellett elmondható, hogy akinek van mit megtakarítani, az is nehezebben bízza összekuporgatott pénzét a bankokra, mint nyugaton. A Bank Austria Creditanstalt adatai alapján a magánszektor bankbetétjeinek és a GDP-nek az EU nyolc új (közép-európai) államában számított aránya mindössze 40% körül mozog, míg ugyanez az eurozónában 70%-ra tehető. Az arányszám a következő csatlakozni kívánó Bulgáriában 23, Romániában pedig 19%-ra tehető.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

A hitelezés is kevésbé fejlett még a közép-európai térségben: a magánszektornak folyósított bankhitelek állománya a GDP 33%-a körül alakult a régióban, míg ugyanez az eurozónában 91%. A számottevő lemaradást részben indokolhatja a kevés tapasztalat és az idegenkedés, biztosan szerepet játszanak azonban a múltbeli kedvezőtlen tapasztalatok is. Elemzők vitatják, hogy a hitelezés ilyenfokú lemaradása akadályozta-e a gazdasági növekedést, az azonban nem lehet kérdés, hogy a bankszektor fejlődésének gátját képezte. A Bank Austria Creditanstalt adatai alapján a nyolc új tagállam, Bulgária, Románia és Horvátország 330 kereskedelmi bankjának együttes eszközértéke 400 mrd eurót tesz ki, mely nagyságrendileg egyenlő egyetlen jelentősebb nyugat-európai bank mérlegfőösszegével.

A közép-európai régió lemaradását részben a rendszerváltások végbemenetele utáni kaotikus állapotoknak köszönheti, melyben tapasztalatlan kormányoknak rá kellett jönniük, külföldi befektetők nélkül nem tudnak működőképes bankszektort létrehozni. Az olcsó és nagy piaccal rendelkező bankok elsősorban a nyugat-európai vevőknek szúrtak szemet, akik túl kicsik voltak a globális versengéshez, hazai piacaikat viszont kinőtték. A belga KBC például megvette Csehország legnagyobb bankját, a CSOB-t és a harmadik legnagyobb magyar bankot, a K&H-t. Az olasz Unicredito a második számú lengyel bankot, a Pekao-t szerezte meg. A közeljövő talán legnagyobb falatát a legnagyobb lengyel bank, a PKO Bank Polski privatizációja szolgáltathatja.

Az új tagállamok szinte minden jogi és szabályozási tekintetben megfelelnek már az EU-standardoknak, legalábbis a szükséges intézkedéseket már megtették. Újabb kihívást jelent viszont az "egységes útlevél"-rendszer, mely lehetővé teszi az EU bankjainak, hogy pusztán otthoni engedélyeikkel fiókokat nyissanak az új tagállamokban. Mindez várhatóan a kisebb közép-európai, osztrák, német és olasz bankok lépéseit vetíti előre, melyek főként a határvidékeken nyithatnak új fiókokat.

A nagyobb változások az évtized vége felé várhatók, amikor az új tagok várhatóan már csatlakoznak az EMU-hoz is. A konvergencia általánosságban alacsonyabb kamatokat jelent a közép-európai térségben, mely egyúttal csökkenti a bankok nettó kamatbevételét. Ezt ellensúlyozandó a bankok igyekeznek nagyobb profitot elérni a hosszútávú vállalati együttműködések által, melyhez azonban jóval megbízhatóbb kockázatmenedzselési rendszert kell kiépíteniük, különösen a kkv-szektorban. Az egyik nagy lengyel bank kisvállalati hiteleinek például harmada bizonyult problémásnak.

A jelen helyzet visszásságát az adja, hogy miközben a bankok igyekeznek minél gyorsabban terjeszkedni, kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a hitelképesség ellenőrzésére. Összességében azonban elmondható, hogy a külföldi bankok annak idején jó befektetéseket eszközöltek, melyek többsége (megfelelő vezetés esetén) számos bőséges esztendő elé néz. Kedvező esetben a növekedés éveiben ötvöződik majd a feltörekvő gazdaságok kiemelkedő növekedési üteme és az EU biztonsági szintje. Mindez nem hangzik túl izgalmasan a már régen bevásárolt nagybefektetőknek, az igazán nagyok már a Balkán nyugati felén vadásznak...

#csehország gazdasága

Bruttó és nettó minimálbér 2025: mutatjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben!

Már tudjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben, mennyi lesz a minimálbér emelés 2025 évére vonatkozóan, mennyit nő a bruttó és a nettó minimálbér 2025 során.

A legtöbb magyar csak szenved a munkahelyén: nem mernek lépni, az egész életük tönkremehet

Egy boldog, elégedett dolgozó kevesebbet hiányzik, ellenállóbb a stresszel szemben, termelékenyebb és kreatívabb,

Bréking! Megvan a megállapodás: ennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum 2025-től

9%-kal nőhet a minimálbér, míg a garantált bérminimum 7%-kal emelkedhet 2025-től Magyarországon.

Hiba az Ügyfélkapu+ felületen: lépésről-lépésre mutatjuk, hogyan tudsz mégis ügyintézni

A hagyományos Ügyfélkapu 2025 januárjában megszűnik. Ugyanakkor számos problémába futhat az, aki már átregisztrált az új Ügyfélkapu+ szolgáltatásba.

Rengeteg magyar nyugdíjast keresnek: könnyű karácsonyi pénz, pár nap alatt 120 ezret fizetnek

A karácsonyi kiadások és a hosszú januári hónap terhei sok nyugdíjas számára komoly anyagi kihívást jelentenek.

Hajszálnyira a megegyezés: ennyivel emelkedhet a minimálbér 2025-ben Magyarországon

A Kormány Állandó Konzultációs Fórumán két forgatókönyv van terítéken, 2025-ben 9 vagy 10 százalékkal emelkedhet a minimálbér.

Elengedte az állam a legszegényebbek kezét? Fontos szolgáltatást nem fognak kifizetni

Az Igazságügyi Minisztérium új javaslata szerint a kirendelt ügyvédek díjazását nem az állam, hanem a kirendelést nem vállaló ügyvédek fedeznék.

Komoly fizetéscsökkentést vállalt több ezer gyári melós: vagy ez, vagy az utcára kerülnek

A Volkswagen alkalmazottai példa nélküli lépésre szánták el magukat: fizetésük csökkentését ajánlották fel, hogy elkerüljék a tervezett tömeges elbocsátásokat és üzembezárásokat.

Minimálbér 2025: rendkívüli bejelentést tettek a minimum jövedelmek emeléséről - itt vannak a részletek

Bár a felek közeledtek egymáshoz, továbbra sincs végleges egyezség a 2025-ös minimálbér-emelés mértékéről.

Ehhez az egy dologhoz nagyon értenek a magyar dolgozók: már szinte észre sem veszik, zsigerből csinálják

Munkahelyváltáskor a tapasztalt dolgozók többsége könnyen alkalmazkodik az új környezethez, kedveli a kollégáit és nehéz kibillenteni a nyugalmából.

Álom marad a tisztes béremelés 2025-re? Könnyen pofára eshetnek a magyar dolgozók

A béremelések mértéke és jellege továbbra is az egyik legnagyobb kérdés a hazai munkaerőpiacon.

Érik a felmondási hullám a magyar munkahelyeken: rettentően stresszesek ezek a dolgozók most

A hosszútávú munkahelyi elégedettség egyik fontos eleme lehet, hogy a munkavállalók tudnak-e új dolgokat tanulni, fejlődni és így továbblépni.

Hivatalos: 30-40 százalékos béremelést kapnak ezek a magyar dolgozók, milliós pénzt vihetnek haza

A bírók és az ügyészek átlagilletménye 2027-ig el fogja érni a 2 millió forintot. Ehhez 3 lépésben fognak béremelést kapni.

Több ezer magyar indult neki újra Ausztriának: aranyéletet remélnek, itt kapnak munkát a legtöbben

Az osztrák munkaerőpiacon a hiány továbbra is jelentős, különösen a vendéglátásban, ahol idén ősszel még mindig 3922 pozíció betöltetlen.

Rettegett népbetegség hódít a fiatal magyarok között: észre sem vesszük, és mindent tönkretesz

A hazai munkavállalók többsége elégedett a munkahelyével és kollégáit is kedveli.

Óriási fenyegetést jelent a dolgozókra az AI: van már rá törvény, de vajon elég lesz?

A mesterséges intelligencia használata mára a legtöbb területen már fellelhető valamilyen formában, így a HR-szektorban is egyre nagyobb jelentőséget kap.

Brutál jó keresetkiegészítés idén télre: rugalmas fusimeló, 3300-as órabér, tapasztalat sem kell

A karácsonyi időszakban jelentősen megnövekszik a diákmunkák iránti kereslet, különösen az áruházi kisegítői és vásári eladói pozíciókban.

Itt a törvénymódosítás: új munkaszüneti nap jöhet Magyarországon?

Ismét mozgalmas hét áll mögöttünk: alábbi összefoglalónkban összegyűjtöttük a 46. hét legfontosabb, legérdekesebb, legolvasottabb cikkeit.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír