Radikális adóreform: "visszajöhet" a kamatadó, megjelenik a köva és a heva, kétkulcsos rendszerek

Pénzcentrum

2004. április 22. 09:52

Az adóterhelés gyakorlatilag változatlan maradna, ugyanakkor új adónemek kerülnének bevezetésre - tudta meg a Világgazdaság a Pénzügyminisztérium adómunkacsoportja által tárgyalt adóreform koncepciókról. Ez azt is jelenti, hogy az adóterhek mérséklésére nem lehet számítani, viszont az adórendszer jelentősen átalakulhat. Ismét "lesz" kamatadó, a biztosítások adókedvezménye megszűnhet. Bevezethetik a központi vállalkozási adót illetve a helyi vállalkozási adót, az SZJA ás az ÁFA kétsávossá válhat. Hogy a rendszer egyszerűbb lesz-e, igen kérdéses.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Az MSZP-frakció elé tárt elgondolások szerint már 2005-től elindulhat a vállalkozások adózásának átalakítása, melyet 2006-ban követhet az SZJA rendszer "reform"-ja. 2007-re maradna az ÁFA kulcsok módosítása: a 25%-os felső kulcs 20%-ra csökkentése és az alsó 5% 10%-ra emelése.

Az SZJA rendszer átalakítása során továbbra is fenntartanák a progresszív elvet, ugyanakkor ennek hatását tompítani igyekeznek a teljesítményösztönzés célja miatt. Ennek érdekében a mostani 3 sávos rendszer két sávossá alakulna. Az egyik változat szerint az alsó kulcs 18%, a felső 36%, a másik szerint az alsó 20-22%, a felső 30-32% lenne. A jövedelemhatár az alsó kulcs esetében a 18-36%-os párosításnál 2-2.5 m Ft , a másik változatnál pedig az átlagbér kétszerese (itt váltana az alsó kulcs a felsőre). Az átlagadószint fenntartása miatt törvényben rögzítenék az adótábla valorizációjának szabályait.

Kamatadó

A VG értesülései szerint akár már 2005-től ismét megadóztatnák a kamatjövedelmeket 5-10%-os kulccsal. A kamatjövedelem most is adóköteles, de az adó kulcsa 0%, tehát gyakorlatilag adómentesnek tekinthető.

Az a változat is elképzelhető, hogy a személyi jövedelemadó alapját oly módon egységesítenék, hogy összevonnának minden munka és tőke jellegű jövedelmet, majd ezután kellene megfizetni az érvényes kulcs szerinti adót. Még viták folynak arról, hogy a kamatjövedelmet esetleg lépcsőzetesen ( az első évben egy harmad, a másodikban két harmad, a harmadikban 100%) vonnák be illetve adóztatnák meg.

Önfoglakoztatói státusz

Új kategóriát jelentene az ún. önfoglalkoztatói státusz, mely azokra az egyéni vállalkozókra lenne érvényes, akik nem foglalkoztatnak alkalmazottat. Az egyéni vállalkozók az ún. központi vállalkozási adó (köva) hatálya alá tartoznának. Továbbra is SZJA alapján adózhatnának az EVA feltételeknek megfelelő egyéni vállalkozók, illetve a mezőgazdaságban tevékenykedő egyéni vállakozók - őstermelők. Akik nem létfenntartás érdekében végeznek vállalkozási tevékenységet, azt az ún. "hobbitevékenység" kategóriába sorolnák. Ez szintén új fogalom lenne.

Megszűnő kedvezmények?

Az új adónemekkel illetve kulcsok változtatásával számos kedvezmény megszűnne. A PM szerint el kell törölni a tandíj, a felnőttképzés, a számítógép-vásárlás, a biztosítás, a szellemi tevékenység valamint az adomány adókedvezményét. A megmaradó adókedvezményeket (jellemzően az öngondoskodáshoz kapcsolódnak) viszont csak az alsó sávban lehetne igénybe venni.

Az adójóváírás rendszere szintén változhat, mely az alkalmazottakon túl kiterjedhetne az önfoglalkoztatókra és az SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozókra is.

A tervezet egy változata ugyanakkor a kedvezmények többségének megmaradását is elképzelhetőnek tartja, ha ezzel nem kell konfliktusokat vállalni. Itt a VG nem tesz utalást arra, hogy milyen jellegű konfliktusokról van is szó. A választások előtt a kedvezmények többségének megvonása esetleg alacsonyabb adókulcsok mellett is népszerűségcsökkentő lehet.

Járulékok: módosuló részarányok, bővülő járulékalap

A dokumentum szerint emelni lehetne a foglalkoztatottakat terhelő járulékokat, ugyanakkor a munkaadókat terhelő járulékrészt mérsékelnék. Ez az átalakítás 4-5 év során következhetne be, évi 0.5-1%pontnyi részarány változásokkal. Mivel csak a részarányok változnak, ezért a módosításból a költségvetés számára többletbevétel nem származik, ugyanakkor a járulékalap bővülne a kiterjedtebb SZJA alap miatt.

Az SZJA rendszer átalakításával párhuzamosan, vagy esetleg némileg korábban (2005 januártól) változna a vállalkozások adóztatása. Bevezetnék a központi vállalkozási adót (köva) , mely valamennyi vállalkozási formára kiterjedne és a társasági nyereségadót "váltaná ki". Az adót azok az egyéni vállalkozók is fizetnék, akik kikerülnének az SZJA hatálya alól. A köva alá tartozók nem kerülnének be automatikusan a számviteli törvény alá, ami azt jelenti, hogy egyszeres könyvvezetésüket megtarthatnák.

A köva lehetséges mértéke több tényezőtől függ még. Ha a megszűnő helyi iparűzési adó helyére lép, akkor a 16%-os társasági adónál alacsonyabb 12-14%-os mérték lenne reális. Ha az iparűzési adó megmarad, akkor ezt kedvezőbb amortizációs technikák engedélyezésével ellentételeznék.

Helyi vállalkozási adó

A helyi vállalkozási adó (heva) akár már a jövő évben kivethető lenne, és az önkormányzatok adóit felváltó új közteherré válna. Az adókulcs a heva esetében 14-16%-os lenne, a vetítés alapja a kövával megegyező (tehát nyereség alapú a helyi iparűzési adó árbevétel alapjával szemben).

Más elképzelések szerint a heva az ÁFÁ-ra épülne rá, tehát az ÁFA bevételt osztaná meg az önkormányzatok és a központi költségvetés között. Ennek eredménye, hogy kb. 1%-os ÁFA pótadó az önkormányzatokat illetné meg a 25%-os adómértékkel beszedett ÁFÁ-ból.

A harmadik verzió szerint a helyi iparűzési adót egy SZJA típusú helyi adó váltaná fel (pl. vagyonadó).

EVA: nem indokolt a változás

A PM nem tart indokoltnak változást az EVA rendszerben.

Kétkulcsos ÁFA

Az ÁFA változások végső állomása egy kétkulcsos rendszer lenne 10%-os kedvezményes és 20%-os normál kulcs alkalmazásával. Ez legkorábban 2007-re érhető el. Ennél hamarabb elkezdődnek már a változások az új ÁFA-törvény megalkotásával. Ezek a módosítások többnyire adminisztrációs egyszerűsítéseket tartalmaznának.

***********************************************

A koncepciók sokfélesége, a számos bizonytalansági elem mellett nehéz összességében értékelni a javaslatokat. Feltehetően célszerű lenne az átlagos adóterhelés csökkentése, de nem szabad elfelejtkezni ennek a másik oldaláról, nevezetesen az igénybe vehető állami szolgáltatások körének szűkítéséről, átalakításáról (illetve a hatékonyabb költségvetési gazdálkodás kényszeréről) sem. A kedvezmények rendszerének minél jelentősebb szűkítése lényeges egyszerűsítést jelentene, és a transzparenciát is növelné, a visszaélési lehetőségeket csökkentené. Helyes iránynak tűnik, hogy bizonyos megtakarítási formáknál - elsősorban az öngondoskodáshoz kapcsolódóan - a kedvezmények megmaradnának. A helyi iparűzési adó megszüntetését sokan szorgalmazták már, kérdéses, hogy ennek kiváltása vállalkozásbarát módon valósul-e meg végül.

Rengeteg melóst keresnek év végén ezek a magyar cégek: jól járhat, aki bevállalja?

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megszokottá vált, hogy november közepén a logisztikai ágazatban is elkezdődik az év legintenzívebb időszaka.

Európai minimálbér: hogyan hathat a magyar munkaerőpiacra, ha bevezetik itthon is a kötelező uniós minimálbért?

Az európai minimálbér bevezetése komoly hatással lenne Magyarország munkaerőpiacára és gazdaságára.

Te hazaviszel ennyit havonta? Hivatalosan ekkora most az átlagfizetés Magyarországon

A bruttó átlagkereset 627 400 forint volt, 12,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

Bruttó és nettó minimálbér 2025: mutatjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben!

Már tudjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben, mennyi lesz a minimálbér emelés 2025 évére vonatkozóan, mennyit nő a bruttó és a nettó minimálbér 2025 során.

A legtöbb magyar csak szenved a munkahelyén: nem mernek lépni, az egész életük tönkremehet

Egy boldog, elégedett dolgozó kevesebbet hiányzik, ellenállóbb a stresszel szemben, termelékenyebb és kreatívabb,

Bréking! Megvan a megállapodás: ennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum 2025-től

9%-kal nőhet a minimálbér, míg a garantált bérminimum 7%-kal emelkedhet 2025-től Magyarországon.

Hiba az Ügyfélkapu+ felületen: lépésről-lépésre mutatjuk, hogyan tudsz mégis ügyintézni

A hagyományos Ügyfélkapu 2025 januárjában megszűnik. Ugyanakkor számos problémába futhat az, aki már átregisztrált az új Ügyfélkapu+ szolgáltatásba.

Rengeteg magyar nyugdíjast keresnek: könnyű karácsonyi pénz, pár nap alatt 120 ezret fizetnek

A karácsonyi kiadások és a hosszú januári hónap terhei sok nyugdíjas számára komoly anyagi kihívást jelentenek.

Hajszálnyira a megegyezés: ennyivel emelkedhet a minimálbér 2025-ben Magyarországon

A Kormány Állandó Konzultációs Fórumán két forgatókönyv van terítéken, 2025-ben 9 vagy 10 százalékkal emelkedhet a minimálbér.

Elengedte az állam a legszegényebbek kezét? Fontos szolgáltatást nem fognak kifizetni

Az Igazságügyi Minisztérium új javaslata szerint a kirendelt ügyvédek díjazását nem az állam, hanem a kirendelést nem vállaló ügyvédek fedeznék.

Komoly fizetéscsökkentést vállalt több ezer gyári melós: vagy ez, vagy az utcára kerülnek

A Volkswagen alkalmazottai példa nélküli lépésre szánták el magukat: fizetésük csökkentését ajánlották fel, hogy elkerüljék a tervezett tömeges elbocsátásokat és üzembezárásokat.

Minimálbér 2025: rendkívüli bejelentést tettek a minimum jövedelmek emeléséről - itt vannak a részletek

Bár a felek közeledtek egymáshoz, továbbra sincs végleges egyezség a 2025-ös minimálbér-emelés mértékéről.

Ehhez az egy dologhoz nagyon értenek a magyar dolgozók: már szinte észre sem veszik, zsigerből csinálják

Munkahelyváltáskor a tapasztalt dolgozók többsége könnyen alkalmazkodik az új környezethez, kedveli a kollégáit és nehéz kibillenteni a nyugalmából.

Álom marad a tisztes béremelés 2025-re? Könnyen pofára eshetnek a magyar dolgozók

A béremelések mértéke és jellege továbbra is az egyik legnagyobb kérdés a hazai munkaerőpiacon.

Érik a felmondási hullám a magyar munkahelyeken: rettentően stresszesek ezek a dolgozók most

A hosszútávú munkahelyi elégedettség egyik fontos eleme lehet, hogy a munkavállalók tudnak-e új dolgokat tanulni, fejlődni és így továbblépni.

Hivatalos: 30-40 százalékos béremelést kapnak ezek a magyar dolgozók, milliós pénzt vihetnek haza

A bírók és az ügyészek átlagilletménye 2027-ig el fogja érni a 2 millió forintot. Ehhez 3 lépésben fognak béremelést kapni.

Több ezer magyar indult neki újra Ausztriának: aranyéletet remélnek, itt kapnak munkát a legtöbben

Az osztrák munkaerőpiacon a hiány továbbra is jelentős, különösen a vendéglátásban, ahol idén ősszel még mindig 3922 pozíció betöltetlen.

Rettegett népbetegség hódít a fiatal magyarok között: észre sem vesszük, és mindent tönkretesz

A hazai munkavállalók többsége elégedett a munkahelyével és kollégáit is kedveli.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír