Kutatóintézetek - PM - MNB 2004-es előrejelzéseinek összehasonlítása - mi áll a számok hátterében?

Pénzcentrum

2004. április 15. 07:50

A magyar gazdaság 2004-re vonatkozó előrejelzéseinek vizsgálata során elmondható, hogy a főbb mutatók alapján általánosságban kedvező a kép az elmúlt évek gazdasági folyamataihoz képest. A gazdasági növekedés motorjává a lakossági fogyasztás helyett egyre inkább az export és annak importot meghaladó növekedése válik, így a külkereskedelmi hiány kis mértékben csökken, a folyó fizetési mérleg

hiánya mérséklődik. A GDP-arányos államháztartási hiány a várakozások szerint (a megszorító intézkedések hatásait is figyelembe véve) csak kismértékben fogja meghaladni az erre az évre előirányzott 4.6%-os mértéket. A munkanélküliség enyhe emelkedése mellett a szakértők a lakossági fogyasztás növekedési dinamikájának határozott csökkenésére számítanak, elsősorban a reálbér-emelkedés jelentős lassulásának köszönhetően. Az előrejelzések összehasonlítása során a GKI, a Kopint-Datorg, az Ecostat, a Pénzügykutató, a Pénzügyminisztérium, az MNB és a Reuters 2004 márciusában végzett piaci felmérésének adatait vettük figyelembe.

Az elmúlt év második felében megjelenő makrogazdasági adatok azt tükrözték, hogy a világgazdaság kilábalóban van a 2001 óta tartó recesszióból és a kedvezőbbé váló gazdasági környezet hatására a külső konjunktúra élénkülését figyelhettük meg. Ezt a magyar gazdaság egyre egészségesebbé váló növekedési szerkezete kísérte (lakossági fogyasztás helyett export és beruházás). Mindezek nyilvánvaló jeleként 2003 utolsó negyedévében jelentős gyorsulást mutatott az ipari termelés és az exportértékesítés. A GDP az év egészében 2.9%-al, míg az utolsó negyedévet tekintve már 3.6%-al nőtt.

Az egyes intézmények által közölt GDP-növekedési előrejelzéseknél egyértelműen megfigyelhető, hogy minél később került publikálásra az adat, annál dinamikusabb növekedést prognosztizál, azaz a kutatók körében is növekszik az optimizmus a gazdasági növekedést illetően , amelyet az eddig megjelent tényadatok is indokolttá tesznek. Míg a jegybank 2004. februári (legutolsó) inflációs jelentésében 3.1%-os GDP-növekedéssel számolt, addig pl. az Ecostat márciusban közölt adata 3.5%-os növekedést jelez előre. A GKI április elején megjelentetett prognózisa viszont már 3.7%-os növekedést jósol 2004-re. A Reuters által márciusban megkérdezett 14 elemző előrejelzésének átlaga 3.26% volt, azaz viszonylag jelentős mértékű a várakozások közötti eltérés ennél a döntő fontosságú adatnál.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

A GDP idén tehát mérsékelten gyorsul, de igen fontos, hogy ez egy olyan szerkezeti átrendeződés mellett következik be, mely hosszú távon is gyors és fenntartható bővülést eredményezhet . A külső konjunktúrának való "kiszolgáltatottság" megmarad.

2003 második felében a vállalati beruházások dinamikus emelkedésnek indultak, ami több tényező együttes hatásából adódott (pl. növekvő nemzetközi bizalmi indexek, kedvező nemzetközi makrogazdasági adatok), amelyek ösztönözték a vállalatokat kapacitásaik bővítésére. Ezt támasztja alá az is, hogy tavaly a nemzetgazdasági beruházások 3.1%-al növekedtek, ezen belül viszont a vállalati beruházások mintegy 4.5%-al bővültek .

A rendelkezésünkre álló viszonylag kevés adat tükrében az látható, hogy a tavalyinál lényegesen (mintegy kétszer) nagyobb növekedés várható a beruházások terén . Kedvező, hogy a feldolgozóiparban a dinamika növekedése fokozottan jelentkezik.

A tavalyi éves átlagos munkanélküliség 5.5%-ot tett ki (uniós átlag 8.8% 2004. februárban), amely idén mindegyik intézet előrejelzése szerint növekedni fog , függetlenül attól, hogy az előrejelzés az időszak végére, vagy átlagára vonatkozik. A dinamikusan növekvő export és az érezhetően bővülő gazdaság mellett ez a folyamat ellentmondásosnak tűnik. Ennek oka a munkaerőpiac lassú alkalmazkodása a kedvező külső konjunkturális helyzethez és a termelési aktivitás élénküléséhez, így a korábban visszaeső munkakereslet stagnáló, majd 2004 végétől fokozatosan emelkedő foglalkoztatottsággal párosulhat. Fontos, hogy az aktivitási ráta hazánkban nemzetközi összehasonlításban is alacsony.

A béremelkedések területén a rendelkezésünkre álló különböző fajtájú adatok alapján nem lehet pontos összehasonlítást végezni. Az azonban mindenképpen általános érvénnyel elmondható, hogy valamennyi intézet jelenősen csökkenő ütemű növekedés t jelez előre 2004-re mind a bruttó béremelkedések, mind pedig a reálbérek emelkedése terén az előző év hasonló adataihoz képest.

A bruttó átlagkeresetek tavaly mért 12%-os emelkedését követően idén várhatóan 7-8%-os értéket fog majd kitenni, azaz a tavalyi évben szintén igen dinamikus (és fenntarthatatlan) mintegy 10%-os reálbér-emelkedés után idén várhatóan 1-2%-ra csökken ez az érték az egyes intézetek inflációs előrejelzéseit is figyelembe véve.

A béremelkedési ütem jelentős mérséklődősével párhuzamosan a kiskereskedelmi forgalom jelentős lassulására számítanak az intézetek. A tavalyi 8.8%-ot kitevő növekedés után idén a várakozások többsége szerint 1-2%-osra eshet vissza a növekedési ütem , azonban figyelemre méltó, hogy az Ecostat ennél lényegesen gyorsabb növekedést jelzett előre márciusban.

2003 során végig fennmaradt a lakossági fogyasztás bővülésének korábban nem látott ütemű dinamikája (mintegy 8%-os átlagos bővülés), 2004-től azonban ennek jelentős lassulása várható a majdnem egybehangzó előrejelzések szerint. A lakossági reáljövedelem bővülésének üteme idén várhatóan jelentősen csökken, másrészt az utóbbi időben a lakosság bizonytalanságérzése is emelkedett, ami a fogyasztás hajlandóság csökkenéséhez vezethet. Végül, mivel a támogatott lakáshitelek részben fogyasztást is finanszíroztak, a feltételekben tavaly bekövetkezett szigorítás szintén a fogyasztást lassító hatást erősíti.

A fogyasztói árindex idei alakulásánál mindenképpen figyelembe kell venni az év eleji indirekt adóemelések (elsősorban az ÁFA és a jövedéki adó) jelentős inflációnövelő hatását . Ennek mértékét a jegybank idén 1.7%-osra teszi 7.4%-os éves átlagos fogyasztói áremelkedéssel és 5.7%-os nettó (azaz az ÁFA-tól és jövedéki adóktól megtisztított) inflációval számolva. (2003-ban 4.7%-os volt az éves átlagos fogyasztói árszint-emelkedés.)

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Megfigyelhető, hogy igen jelentős , több mint egy százalékpontos az elétérés a legmagasabb jegybanki és a lényegében legalacsonyabbnak számító Pénzügyminisztériumi előrejelzés között az éves átlagos inflációs prognózis tekintetében. Ennek legfőbb oka az, hogy különbözőképpen mérik fel azt, hogy a gazdasági szereplők az indirekt adók emelését egyszeri árszintemelő tényezőnek tekintik, vagy az inflációs várakozások esetlegesen beragadnak egy magasabb szinten (későbbi magasabb inflációt előre vetítve).

A februári év/év alapú 7.1%-os fogyasztó árnövekedést követően a tegnapi adatok alapján márciusban 6.7%-os volt a fogyasztói árnövekedés, amelyben az élelmiszerárak mérsékeltebb emelkedése, illetve a jövedéki adó emelésének mérsékeltebb begyűrűzése játszott meghatározó szerepet. Az elkövetkezendő hónapokban még várható, hogy enyhén tovább emelkedik az inflációs pálya, amelynek csúcsa kevéssel 7% felett lehet.

A tegnapi adat tükrében tehát nem látszik beigazolódni a jegybank azon félelme, mely szerint a növekvő infláció csúcsa a nyári hónapokra elérheti akár a 8%-os mértéket is, így tehát az éves átlagos infláció is bizonyára alatta lesz a jegybank 7.4%-os legmagasabb előrejelzésének . (Érdemes még megjegyezni, hogy a ma megjelent inflációs adatban még nincs benne a várhatóan szintén az inflációs szintet csökkentő gyógyszerár-befagyasztás (április 1-től érvényes) hatása, amelynek mértékét Járai Zsigmond a múlt heti jegybanki sajtótájékoztatón mintegy 0.2%-ra becsülte.)

Az év második felében várhatóan folytatódhat az enyhe dezinflációs trend (amelyhez a nyáron az alacsonyabb élelmiszerárak is lendületet adhatnak) és év végén már akár 5% alatti értékek is elképzelhetők egyes piaci szereplők szerint, szemben az MNB decemberi előrejelzésével (6.9%). A dezinflációs trend újbóli várható beindulása az eddigi rendkívül dinamikusan növekvő bérkiáramlás fékeződésével (jelentősen csökkenő reálbérek hatására, amelynek mértékét szintén eltérően jelezik előre) is szoros összefüggésben van. 2005-ben az infláció többek között a magas bázishatás miatt is csökkenni fog.

A tavalyi 4.2 Mrd eurót kitevő folyó fizetési mérleg hiány piaci becslések szerint az idei évben a régi módszertan szerint 4 Mrd euró körüli szintre fog majd csökkenni (a GDP 5-5.5%-a). Az új módszertan szerint azonban várhatóan meghaladja majd a 6 Mrd eurót is (MNB-várakozás), ami GDP arányosan viszont már 8% körüli mértéket jelentene. A módszertani változás (az újrabefektetett jövedelmek is elszámolásra kerülnek hiánynövelő tételként) ellenére még az azonos módszertan szerinti előrejelzések között is igen jelentős eltérést figyelhetünk meg , pl. a Kopint és az Ecostat adatai között, amely feltételezhetően az egyes intézetek szintén jelentősen eltérő külkereskedelmi deficitre adott előrejelzéseikből (továbbá eltérő export és import-dinamika miatt) adódik.

A Pénzügyminisztérium által erre az évre prognosztizált GDP-arányos 4.6%-os hiány az előrejelzések többsége alapján várhatóan nem tartható, újabb (a múlt heti 13.7 Mrd-os zárolásnál jelentősebb) megszorító intézkedések nélkül . A legpesszimistább a kérdést illetően az MNB (5.3%).

Az azonban mindenképpen kedvező, hogy a tavalyi 5.8%-os adathoz képest idén várhatóan 5% alatt marad ez az érték, amelyhez a nagyobb ütemű GDP-növekedés is hozzájárulhat. Az államháztartáson belül érdemes még kitérni a központi költségvetés kamatkiadásaira mely a várható kamatcsökkentések hatására mérséklődhet.

A külkereskedelmi mérleg egyenlegére, valamint a kivitel és a behozatal volumenindexére vonatkozó előrejelzéseknél megfigyelhetjük, hogy a Kopint-Datorg következetesen a legoptimistább a külpiaci aktivitást tekintve, míg a GKI a legpesszimistább . Az export és az import növekedésének volumenindexénél a két adat közötti különbség szembeötlően nagynak tűnik.

A tavalyi 4.3 milliárd eurós hiány az idén várhatóan kismértékben növekedni fog nominálisan, ugyanakkor GDP arányosan csökkenhet, ami kedvezőnek értékelhető a volumenek bővülése mellett. A gazdaság motorját a fogyasztás helyett ismét a dinamikusan növekvő export adja, ugyanakkor ennek jelentős mértékű importoldali vonzata is van. Mind az export, mind az import növekedése jelentősen gyorsulhat az idén 2003-hoz viszonyítva. Tavaly az export 4.3%-al, az import viszont 5.8%-al nőtt. Kedvező folyamat, hogy a kivitel növekedésének lendülete hónapok óta meghaladja a behozatalét.

Rengeteg melóst keresnek év végén ezek a magyar cégek: jól járhat, aki bevállalja?

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megszokottá vált, hogy november közepén a logisztikai ágazatban is elkezdődik az év legintenzívebb időszaka.

Európai minimálbér: hogyan hathat a magyar munkaerőpiacra, ha bevezetik itthon is a kötelező uniós minimálbért?

Az európai minimálbér bevezetése komoly hatással lenne Magyarország munkaerőpiacára és gazdaságára.

Te hazaviszel ennyit havonta? Hivatalosan ekkora most az átlagfizetés Magyarországon

A bruttó átlagkereset 627 400 forint volt, 12,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

Bruttó és nettó minimálbér 2025: mutatjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben!

Már tudjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben, mennyi lesz a minimálbér emelés 2025 évére vonatkozóan, mennyit nő a bruttó és a nettó minimálbér 2025 során.

A legtöbb magyar csak szenved a munkahelyén: nem mernek lépni, az egész életük tönkremehet

Egy boldog, elégedett dolgozó kevesebbet hiányzik, ellenállóbb a stresszel szemben, termelékenyebb és kreatívabb,

Bréking! Megvan a megállapodás: ennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum 2025-től

9%-kal nőhet a minimálbér, míg a garantált bérminimum 7%-kal emelkedhet 2025-től Magyarországon.

Hiba az Ügyfélkapu+ felületen: lépésről-lépésre mutatjuk, hogyan tudsz mégis ügyintézni

A hagyományos Ügyfélkapu 2025 januárjában megszűnik. Ugyanakkor számos problémába futhat az, aki már átregisztrált az új Ügyfélkapu+ szolgáltatásba.

Rengeteg magyar nyugdíjast keresnek: könnyű karácsonyi pénz, pár nap alatt 120 ezret fizetnek

A karácsonyi kiadások és a hosszú januári hónap terhei sok nyugdíjas számára komoly anyagi kihívást jelentenek.

Hajszálnyira a megegyezés: ennyivel emelkedhet a minimálbér 2025-ben Magyarországon

A Kormány Állandó Konzultációs Fórumán két forgatókönyv van terítéken, 2025-ben 9 vagy 10 százalékkal emelkedhet a minimálbér.

Elengedte az állam a legszegényebbek kezét? Fontos szolgáltatást nem fognak kifizetni

Az Igazságügyi Minisztérium új javaslata szerint a kirendelt ügyvédek díjazását nem az állam, hanem a kirendelést nem vállaló ügyvédek fedeznék.

Komoly fizetéscsökkentést vállalt több ezer gyári melós: vagy ez, vagy az utcára kerülnek

A Volkswagen alkalmazottai példa nélküli lépésre szánták el magukat: fizetésük csökkentését ajánlották fel, hogy elkerüljék a tervezett tömeges elbocsátásokat és üzembezárásokat.

Minimálbér 2025: rendkívüli bejelentést tettek a minimum jövedelmek emeléséről - itt vannak a részletek

Bár a felek közeledtek egymáshoz, továbbra sincs végleges egyezség a 2025-ös minimálbér-emelés mértékéről.

Ehhez az egy dologhoz nagyon értenek a magyar dolgozók: már szinte észre sem veszik, zsigerből csinálják

Munkahelyváltáskor a tapasztalt dolgozók többsége könnyen alkalmazkodik az új környezethez, kedveli a kollégáit és nehéz kibillenteni a nyugalmából.

Álom marad a tisztes béremelés 2025-re? Könnyen pofára eshetnek a magyar dolgozók

A béremelések mértéke és jellege továbbra is az egyik legnagyobb kérdés a hazai munkaerőpiacon.

Érik a felmondási hullám a magyar munkahelyeken: rettentően stresszesek ezek a dolgozók most

A hosszútávú munkahelyi elégedettség egyik fontos eleme lehet, hogy a munkavállalók tudnak-e új dolgokat tanulni, fejlődni és így továbblépni.

Hivatalos: 30-40 százalékos béremelést kapnak ezek a magyar dolgozók, milliós pénzt vihetnek haza

A bírók és az ügyészek átlagilletménye 2027-ig el fogja érni a 2 millió forintot. Ehhez 3 lépésben fognak béremelést kapni.

Több ezer magyar indult neki újra Ausztriának: aranyéletet remélnek, itt kapnak munkát a legtöbben

Az osztrák munkaerőpiacon a hiány továbbra is jelentős, különösen a vendéglátásban, ahol idén ősszel még mindig 3922 pozíció betöltetlen.

Rettegett népbetegség hódít a fiatal magyarok között: észre sem vesszük, és mindent tönkretesz

A hazai munkavállalók többsége elégedett a munkahelyével és kollégáit is kedveli.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír