Afganisztán: a pénz nem minden - vagy mégis?

Pénzcentrum

2004. április 8. 10:40

Kiemelkedő, 20%-os bővülést produkált az elmúlt évben Afganisztán gazdasága, nem szabad azonban megfeledkeznünk az alacsony kiinduló bázisról. Ha minden a kormány tervei szerint halad 2016-ra végre csatlakozhat az ország a "szegény országokat tömörítő csoporthoz", addig azonban esélyt sem látnak arra, hogy minden afgán egészséges ivóvízhez jusson - írja az Economist. A következőkben tekintsük át miből táplálkozik ilyen feltételek mellett a gazdasági növekedés! Hónapokig tartó folyamatos cáfolatok után az afgán kormány végre hivatalosan is bejelentette, hogy a 2001-es bonni egyezményben kitűzöttekkel ellentétben nem júniusban tartják az első választásokat, hanem csak szeptemberben. A csúszás fő okaként a közbiztonság hiányát jelölték meg.

Az afgán vezetés abban bízik, hogy a "jótevő" külföld meggyőzhető arról, hogy nem rövidtávon kell az országot rendbe tenni, hanem annak jövőjéről is gondoskodni kell. Ebből kiindulva a hivatalnokok egy hétéves fejlesztési tervvel jelentek meg a berlini találkozón és az ezzel járó 27.6 mrd dolláros számlával.

A fenti összeg csupán 164 dollár/főt jelent évente, mégis messze meghaladja a tavalyi egy afgánra jutó 77 dollárt. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy Kelet-Timor például 256 dollár/fő támogatáshoz jutott az ottani konfliktust követően, míg Irak átlagosan 336 dollárt kap majd évente egy főre vetítve az elkövetkező négy esztendőben. Mindezek tükrében az Afganisztán által kért juttatás csekélynek mondható.

Az idei évben az afgán költségvetés 94%-át külföldi segélyek adják majd , mivel a kormány mindössze 300 millió dollár bevételt képes összegyűjteni. A berlini találkozón az "adakozó nyugat" további 4.5 mrd dolláros támogatást ígért erre az évre, melynek több mint felét az USA adja. (Az elmúlt két esztendő során valamivel több, mint 4 mrd jutott Afganisztánnak.)

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Az afgán helyzet bemutatásakor induljunk ki az egy főre jutó 190 dolláros GDP-ből és a csupán 40 éves átlagos várható élettartamból . Bőven van tehát min javítani a "legyőzött" országban. A kormány azonban továbbra is úgy véli, ha ki is tárul az adakozók pénztárcája és nyitva is marad a kívánt ideig, még akkor is biztosra vehető, hogy egy évtizeden belül az afgánok ötödének továbbra sem lesz hozzáférése a biztonságos ivóvízhez, mely európai szemmel szinte elképzelhetetlennek tűnik. A kormány tervei szerint, ha minden rendben halad, 2016-ra válhat Afganisztán egy "normális" alacsony jövedelmű országgá .

A fentiek ellenére mégis számottevő haladásnak lehetünk szemtanúi. Az elmúlt húsz év konfliktusait követően viszonylagos nyugalom uralkodik az országban. Az IMF becslései szerint a "kedvező" környezet a gazdaság 20%-os bővülését okozta az elmúlt évben . A mezőgazdaság, mely az ország törvényes gazdaságának több mint felét adja és a lakosság 60%-át tartja el szintén fellendülni látszik az elmúlt évek aszályai és harcai után. Bár Afganisztánt még mindig sújtja az öntözőrendszerek megsemmisülése, az IMF jelentése szerint az ország gabonatermelése 50%-kal nőtt a tavalyi esztendő folyamán, az előző év 80%-os bővülését követően. A külföldi segélyek nyomán az építőipar is fejlődött, és a kereskedelem is kibontakozni látszik. Az afgán kormányt mindenképp dicséret illeti a folytatott makrogazdasági vezetés kapcsán, az új valuta bevezetéséért és a megújult pénzügyi és befektetési szabályozások lefektetéséért. A kedvező változások már szinte a külföldi tőkét is vonzani kezdték. Afganisztánban már két mobiltelefon-hálózat is üzemel, míg egy Kabulban épülő ötcsillagos hotelprojekt éppen a beáramló diplomatákból és nemzetközi hivatalnokokból igyekszik hasznot húzni.

A fent leírtak kétségkívül a lehetőségekhez mérten szép képet festenek Afganisztánról, nem szabad azonban elsiklani afelett, hogy számos afgán lakos még mindig a máktermesztésből él és bár az árak tavaly csökkentek, a termelés emelkedett és az ópiumbevételek 2.3 milliárd dollárosra tehetők . A kormány szerint ahhoz, hogy az illegális gazdálkodást visszaszorítsák, a törvényes gazdaság éves 9%-os növekedése szükséges, az elkövetkező jó néhány esztendőben.

Rengeteg melóst keresnek év végén ezek a magyar cégek: jól járhat, aki bevállalja?

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megszokottá vált, hogy november közepén a logisztikai ágazatban is elkezdődik az év legintenzívebb időszaka.

Európai minimálbér: hogyan hathat a magyar munkaerőpiacra, ha bevezetik itthon is a kötelező uniós minimálbért?

Az európai minimálbér bevezetése komoly hatással lenne Magyarország munkaerőpiacára és gazdaságára.

Te hazaviszel ennyit havonta? Hivatalosan ekkora most az átlagfizetés Magyarországon

A bruttó átlagkereset 627 400 forint volt, 12,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

Bruttó és nettó minimálbér 2025: mutatjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben!

Már tudjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben, mennyi lesz a minimálbér emelés 2025 évére vonatkozóan, mennyit nő a bruttó és a nettó minimálbér 2025 során.

A legtöbb magyar csak szenved a munkahelyén: nem mernek lépni, az egész életük tönkremehet

Egy boldog, elégedett dolgozó kevesebbet hiányzik, ellenállóbb a stresszel szemben, termelékenyebb és kreatívabb,

Bréking! Megvan a megállapodás: ennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum 2025-től

9%-kal nőhet a minimálbér, míg a garantált bérminimum 7%-kal emelkedhet 2025-től Magyarországon.

Hiba az Ügyfélkapu+ felületen: lépésről-lépésre mutatjuk, hogyan tudsz mégis ügyintézni

A hagyományos Ügyfélkapu 2025 januárjában megszűnik. Ugyanakkor számos problémába futhat az, aki már átregisztrált az új Ügyfélkapu+ szolgáltatásba.

Rengeteg magyar nyugdíjast keresnek: könnyű karácsonyi pénz, pár nap alatt 120 ezret fizetnek

A karácsonyi kiadások és a hosszú januári hónap terhei sok nyugdíjas számára komoly anyagi kihívást jelentenek.

Hajszálnyira a megegyezés: ennyivel emelkedhet a minimálbér 2025-ben Magyarországon

A Kormány Állandó Konzultációs Fórumán két forgatókönyv van terítéken, 2025-ben 9 vagy 10 százalékkal emelkedhet a minimálbér.

Elengedte az állam a legszegényebbek kezét? Fontos szolgáltatást nem fognak kifizetni

Az Igazságügyi Minisztérium új javaslata szerint a kirendelt ügyvédek díjazását nem az állam, hanem a kirendelést nem vállaló ügyvédek fedeznék.

Komoly fizetéscsökkentést vállalt több ezer gyári melós: vagy ez, vagy az utcára kerülnek

A Volkswagen alkalmazottai példa nélküli lépésre szánták el magukat: fizetésük csökkentését ajánlották fel, hogy elkerüljék a tervezett tömeges elbocsátásokat és üzembezárásokat.

Minimálbér 2025: rendkívüli bejelentést tettek a minimum jövedelmek emeléséről - itt vannak a részletek

Bár a felek közeledtek egymáshoz, továbbra sincs végleges egyezség a 2025-ös minimálbér-emelés mértékéről.

Ehhez az egy dologhoz nagyon értenek a magyar dolgozók: már szinte észre sem veszik, zsigerből csinálják

Munkahelyváltáskor a tapasztalt dolgozók többsége könnyen alkalmazkodik az új környezethez, kedveli a kollégáit és nehéz kibillenteni a nyugalmából.

Álom marad a tisztes béremelés 2025-re? Könnyen pofára eshetnek a magyar dolgozók

A béremelések mértéke és jellege továbbra is az egyik legnagyobb kérdés a hazai munkaerőpiacon.

Érik a felmondási hullám a magyar munkahelyeken: rettentően stresszesek ezek a dolgozók most

A hosszútávú munkahelyi elégedettség egyik fontos eleme lehet, hogy a munkavállalók tudnak-e új dolgokat tanulni, fejlődni és így továbblépni.

Hivatalos: 30-40 százalékos béremelést kapnak ezek a magyar dolgozók, milliós pénzt vihetnek haza

A bírók és az ügyészek átlagilletménye 2027-ig el fogja érni a 2 millió forintot. Ehhez 3 lépésben fognak béremelést kapni.

Több ezer magyar indult neki újra Ausztriának: aranyéletet remélnek, itt kapnak munkát a legtöbben

Az osztrák munkaerőpiacon a hiány továbbra is jelentős, különösen a vendéglátásban, ahol idén ősszel még mindig 3922 pozíció betöltetlen.

Rettegett népbetegség hódít a fiatal magyarok között: észre sem vesszük, és mindent tönkretesz

A hazai munkavállalók többsége elégedett a munkahelyével és kollégáit is kedveli.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír