Orbán öt pontja: keressük a racionalitást

Pénzcentrum

2004. március 29. 09:25

Munka, otthon, biztonság! jelszóval ötpontos "nemzeti petíció"-t hirdetett meg a Fidesz szombati szövetségi gyűlésén. A javasolt intézkedések az állami szerepvállalás növelése irányába tett lépések, melyek a költségvetési terhek jelentős növekedéséhez vezetnének. Az állam jövedelemcentarlizációs tevékenysége az újraelosztás növekedésével emelkedne, amely nem jelent mást, mint az adóterhek növelését és/vagy az adósságállomány további növekedését.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

A "petíció" a következő elemeket tartalmazza:
- A lakástámogatási rendszer eredeti változatának visszaállítása;
- a privatizáció leállítása, a magyar vállalkozók támogatása;
- a gyógyszerárak tartós csökkentése, a kórházprivatizáció leállítása;
- a magyar gazdák nagyobb támogatása az élelmiszerárak növekedésének megakadályozása érdekében;
- a kormány garantálja, hogy az éves gáz- és energiaár-emelés mértéke az 5%-ot ne haladja meg.

A megfogalmazott javaslatok több ponton is ütköznek a piacgazdasági elvekkel , illetve úgy tűnik, hogy figyelmen kívül hagyják az elmúlt évek keserű tapasztalatait, tanulságait is.

A lakástámogatási rendszer első jelentős átalakítása jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a lakossági fogyasztás az elmúlt években számottevő növekedést (8-10%) mutatott (a döntő természetesen a reálbérek elszállása volt). A rendszerrel kapcsolatosan felmerültek olyan aggályok is, hogy az figyelmen kívül hagyja a társadalmi igazságosság elveit, a rászorultsági elv alkalmazása hiányzik az intézkedésekből . Ennek eredménye lett, hogy a rendszer csak részben támogatta az első lakáshoz jutást, a fiatalokat, ehelyett jelentős teret engedett a spekulációs célú, viszonylag nagy értékű ingatlanvásárlásoknak . A hitelek kamattámogatásához kapcsolódó költségvetési kiadások az eredetileg tervezettet lényegesen meghaladták az állomány várakozásokon felüli bővülése miatt. Az ehhez kapcsolódó beruházási illetve fogyasztói kereslet (ill. a lakosság nettó finanszírozási pozíciójának romlása) a külső egyensúlyt is alapvetően érinette (negatív irányban). Ennek a rendszernek a visszaállítása feltehetően felelőtlen lenne akkor, amikor a gazdaságpolitika egyik legfontosabb törekvése az egyensúlyi pozíció javítása kell hogy legyen.

A privatizáció val kapcsolatos aggályok szintén kicsit több indoklást igényelnének. Elvi szinten lehet vitatkozni, hogy az állam milyen területeken jobb tulajdonos a magánszféránál, de az általános elvek a tapasztalatok többségének tükrében az utóbbi mellett szólnak. A magyar vállalkozók támogatása az uniós felkészülésre mindenképpen elismerésre méltó javaslat, ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy itt nem a támogatások volumenének növelése a kulcs, inkább az a rendszer (egyszerűségében, hatékonyságában), mely lehetőséget teremt a hazai és az uniós források elosztására . Döntő, hogy a támogatásokat milyen módon, üzleti tervek, esetleges fedezetek keretében lehet elnyerni, illetve a támogató milyen utólagos elvárásokat támaszt a támogatottal szemben. A bürokratizmus csökkentése mindenképpen szükséges (ebbe az irányba mutat az egyablakos rendszer bevezetésének szándéka).

A gyógyszerárkérdés az elmúlt időszakban igen nagy közfigylemet kapott. A gyógyszerkassza kiadása részben a helytelen tervezési metódus miatt évről-évre tízmilliárdokkal lépik túl az előre meghatározott keretet. Itt ugyanakkor feltehetjük a kérdést, hogy a keret túl kicsi, vagy a túlfogyasztás illetve az ahhoz kapcsolódó támogatások túl nagyok. A támogatások fedezetét természetesen valamilyen elvonásból (jellemzően adó) kell előteremteni, így itt is - mint más közkiadások tekintetében - érdemes emellett a fonal mellett gondolkodni. Nem kérdés, hogy a gyógyszerárakat támogatni kell, ugyanakkor, hogy milyen termékek, milyen támogatottsági szint mellett kerülnek ebbe a rendszerbe, inkább ez a vita lényegi eleme. Ha túl sok szert (és esteleg nem a megfelelőket) támogatnak, illetve a támogatások mértéke az indokoltnál lényegesen magasabb, azzal a túlfogyasztást is támogatjuk. A gyógyszerárak tartós csökkentése részben a fentiek miatt önmagában nem tekinthető többnek, mint demagóg megállapításnak, ehelyett inkább a támogatási rendszer hatékony átalakítására lenne szükség, mely egyes esetekben természetesen az árak csökkenését is eredményezhetné.

Azzal, hogy a magyar gazdák nagyobb támogatást kapnak, az élelmiszerárak önmagukban nem fognak csökkenni . A támogatásoknak az egészséges birtokszerkezet kialakítására, a hatékony gazdálkodás feltételeinek megteremtésére kell törekedniük. A mezőgazdaságban továbbra is nagyon nehéz a hitelhez jutás, az állami intézkedések gyakorlati megvalósulása számos kívánnivalót hagy maga után. A hatékonyabb gazdálkodással a gazdák kevésbé vannak áremelési kényszerben, ugyanakkor az importverseny következtében erre sokszor nem is igazán képesek.

A gáz- és energiaárak kérdése a széles fogyasztói kör miatt mindig érzékenynek számítanak. A gázárak alakulásának elmúlt időszaki tapasztalatait nem kell ecsetelni. A támogatott gázárak is annyiban támogatottak, hogy a teljes ár egy része nem a közvetlen fogyasztáshoz, hanem más elvonásokhoz kapcsolódik. Bizonyos társadalmi rétegek támogatása indokolt lehet, ugyanakkor a piaci viszonyok tartós torzulását előidézni az árak befagyasztásával, az ármozgás mértékének jelentős korlátozásával nem célszerű. Azzal talán egyetérthetünk, hogy bizonyos mechanizmusokon keresztül a hirtelen áringadozások a fogyasztói szinten valamivel mérsékeltebben, elosztva jelentkezzenek, ugyanakkor a világpiaci árszinttől elszakadó hazai viszonyok mellett a belső gazdasági struktúra nem a megfelelő irányba fejlődhetne.

Összességében tehát a javasolt intézkedések egy része céljaiban nem tekinthető teljes mértékben elvetendőnek, ugyanakkor időszerűségük, a megfogalmazásokból sejthető megvalósítási módok nem igazán vannak összhangban a gazdaság teljesítőképességével és érdekeivel. Érdekes, hogy amikor a legnagyobb ellenzéki párt folyamatosan a magas adóterheket, illetve az állami kiadások elszaladását kritizálja, akkor egy ilyen programmal áll elő.

Rengeteg melóst keresnek év végén ezek a magyar cégek: jól járhat, aki bevállalja?

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megszokottá vált, hogy november közepén a logisztikai ágazatban is elkezdődik az év legintenzívebb időszaka.

Európai minimálbér: hogyan hathat a magyar munkaerőpiacra, ha bevezetik itthon is a kötelező uniós minimálbért?

Az európai minimálbér bevezetése komoly hatással lenne Magyarország munkaerőpiacára és gazdaságára.

Te hazaviszel ennyit havonta? Hivatalosan ekkora most az átlagfizetés Magyarországon

A bruttó átlagkereset 627 400 forint volt, 12,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

Bruttó és nettó minimálbér 2025: mutatjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben!

Már tudjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben, mennyi lesz a minimálbér emelés 2025 évére vonatkozóan, mennyit nő a bruttó és a nettó minimálbér 2025 során.

A legtöbb magyar csak szenved a munkahelyén: nem mernek lépni, az egész életük tönkremehet

Egy boldog, elégedett dolgozó kevesebbet hiányzik, ellenállóbb a stresszel szemben, termelékenyebb és kreatívabb,

Bréking! Megvan a megállapodás: ennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum 2025-től

9%-kal nőhet a minimálbér, míg a garantált bérminimum 7%-kal emelkedhet 2025-től Magyarországon.

Hiba az Ügyfélkapu+ felületen: lépésről-lépésre mutatjuk, hogyan tudsz mégis ügyintézni

A hagyományos Ügyfélkapu 2025 januárjában megszűnik. Ugyanakkor számos problémába futhat az, aki már átregisztrált az új Ügyfélkapu+ szolgáltatásba.

Rengeteg magyar nyugdíjast keresnek: könnyű karácsonyi pénz, pár nap alatt 120 ezret fizetnek

A karácsonyi kiadások és a hosszú januári hónap terhei sok nyugdíjas számára komoly anyagi kihívást jelentenek.

Hajszálnyira a megegyezés: ennyivel emelkedhet a minimálbér 2025-ben Magyarországon

A Kormány Állandó Konzultációs Fórumán két forgatókönyv van terítéken, 2025-ben 9 vagy 10 százalékkal emelkedhet a minimálbér.

Elengedte az állam a legszegényebbek kezét? Fontos szolgáltatást nem fognak kifizetni

Az Igazságügyi Minisztérium új javaslata szerint a kirendelt ügyvédek díjazását nem az állam, hanem a kirendelést nem vállaló ügyvédek fedeznék.

Komoly fizetéscsökkentést vállalt több ezer gyári melós: vagy ez, vagy az utcára kerülnek

A Volkswagen alkalmazottai példa nélküli lépésre szánták el magukat: fizetésük csökkentését ajánlották fel, hogy elkerüljék a tervezett tömeges elbocsátásokat és üzembezárásokat.

Minimálbér 2025: rendkívüli bejelentést tettek a minimum jövedelmek emeléséről - itt vannak a részletek

Bár a felek közeledtek egymáshoz, továbbra sincs végleges egyezség a 2025-ös minimálbér-emelés mértékéről.

Ehhez az egy dologhoz nagyon értenek a magyar dolgozók: már szinte észre sem veszik, zsigerből csinálják

Munkahelyváltáskor a tapasztalt dolgozók többsége könnyen alkalmazkodik az új környezethez, kedveli a kollégáit és nehéz kibillenteni a nyugalmából.

Álom marad a tisztes béremelés 2025-re? Könnyen pofára eshetnek a magyar dolgozók

A béremelések mértéke és jellege továbbra is az egyik legnagyobb kérdés a hazai munkaerőpiacon.

Érik a felmondási hullám a magyar munkahelyeken: rettentően stresszesek ezek a dolgozók most

A hosszútávú munkahelyi elégedettség egyik fontos eleme lehet, hogy a munkavállalók tudnak-e új dolgokat tanulni, fejlődni és így továbblépni.

Hivatalos: 30-40 százalékos béremelést kapnak ezek a magyar dolgozók, milliós pénzt vihetnek haza

A bírók és az ügyészek átlagilletménye 2027-ig el fogja érni a 2 millió forintot. Ehhez 3 lépésben fognak béremelést kapni.

Több ezer magyar indult neki újra Ausztriának: aranyéletet remélnek, itt kapnak munkát a legtöbben

Az osztrák munkaerőpiacon a hiány továbbra is jelentős, különösen a vendéglátásban, ahol idén ősszel még mindig 3922 pozíció betöltetlen.

Rettegett népbetegség hódít a fiatal magyarok között: észre sem vesszük, és mindent tönkretesz

A hazai munkavállalók többsége elégedett a munkahelyével és kollégáit is kedveli.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír