Magyarország 2004. május 1-jétôl tagja az Európai Uniónak. Hazánk ezzel egyben kötelezettséget vállalt arra is, hogy ezt követôen belép a Gazdasági és Monetáris Unióba (GMU), és bevezeti a közös európai valutát, az eurót. Kondrát Zsolt és Wenhardt Tamás az MNB részérő arra a következetésre jutottak legutóbbi elemzésükben, hogy a 2008-as GMU-tagság elérése nem követel olyan mértékű erôfeszítést, amelyre ne találnánk példát az eurót bevezetô országokban. A sikerhez szigorú és fegyelmezett gazdaságpolitikára, valamint a kritériumok teljesítése melletti egyértelmű politikai elkötelezettségre van szükség.
A GMU-tagsághoz a jelölt országoknak teljesíteniük kell a Maastrichti Szerzôdés elôírásait. A maastrichti kritériumokként ismert feltételek küszöbértéket tartalmaznak a bruttó államadósságra, az államháztartási deficitre, az inflációra, valamint a hosszú távú kamatokra és az árfolyam-stabilitásra vonatkozóan.
Hazánk - a kormány bejelentése alapján - 2008. január 1-jével kíván belépni az eurózónába, amihez lényegében 2006-ra kell teljesíteni a kritériumokat. Jelenleg a céldátum felülvizsgálat alatt van. A piaci várakozások szerint a belépés reálisan 2009-ben vagy 2010-ben valósulhat meg.
A hazai gazdaság monetáris uniós felkészültségét néhány tagország szintén a csatlakozás elôtti 5 évvel mutatott felkészültségével hasonlították össze. E vizsgálatok azt mutatják, hogy a konvergenciakritériumok teljesítéséhez szükséges alkalmazkodás az elkövetkezô három évben megvalósítható, azaz a 2008-as GMU-tagság elérése nem követel olyan mértékű erôfeszítést, amelyre ne találnánk példát az eurót bevezetô országokban. A sikerhez szigorú és fegyelmezett gazdaságpolitikára, valamint a kritériumok teljesítése melletti egyértelmű politikai elkötelezettségre van szükség.
Az elôttünk álló feladat nehézségét nem egyik vagy másik, hanem az összes kritérium együttes teljesítése adja, s ez csak akkor lehetséges, ha a gazdaságpolitika minden eleme a stabilitásra irányul. Ezért nem választható olyan gazdaságpolitikai alkalmazkodás, amelynek során az egyik kritérium teljesítése érdekében tett lépések rontják egy másik teljesítésének valószínűségét.
2004-ben az indirekt adók emelése jelentôs szerepet játszik a fiskális konszolidációban, de árszintnövelô hatása megnehezíti az inflációra vonatkozó maastrichti kritérium 2006-os teljesítését. A viszonyítási alapul szolgáló országok esetében a csatlakozás elôtti években nem következett be a hazánkéhoz hasonló inflációs sokk.
A magyar adatokat Görögország, Portugália, Spanyolország, valamint Olaszország referencia-idôszak - vagyis a belépés tervezett idôpontját megelôzô második év - elôtti statisztikáival vetették össze.
Hosszú távú kamatok
Összehasonlítva a vizsgált országokkal, hazánk a hosszú távú kamatok tekintetében kedvezô helyzetben van. Az euróhoz viszonyított 10 éves hozamkülönbség jelenleg 80-140 bázisponttal alacsonyabb, mint a dél-európai országokban 5 évvel a csatlakozás elôtt.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A monetáris uniót megelôzô idôszakban a hosszú távú kamatszint (a maastrichti szabály szerint a tízéves futamidejű állampapírok átlagos kamatlába) azt mutatja meg, hogy a piaci szereplôk mennyire hisznek a megvalósult inflációs és fiskális konvergencia, valamint árfolyam-stabilitás fennmaradásában. Az infláció üteme, a deficit, illetve az árfolyam-stabilitás ugyanis egyszeri intézkedésekkel, rövid távon befolyásolható, hosszú távú fenntarthatóságukat azonban a gazdaságpolitika egyéb elemei is jelentôsen befolyásolják.
Államadósság
A GDP-arányos államadósság 2001 óta emelkedik, és a költségvetési hiány várható alakulása alapján 2003 végére 59 százalék körüli szint alakult ki, ami nem éri el a maastrichti kritériumként meghatározott 60 százalékot, és jelentôsen (közel 30 százalékponttal) elmarad az összehasonlítási alapul szolgáló országok átlagos értékétôl.
Államháztartási hiány
A Pénzügyminisztérium adatai szerint az államháztartási hiány 2003-ban a GDP 5.9 százaléka. E számok alapján a fiskális kritériumok tekintetében Magyarország mutatói a viszonyítási alapul szolgáló országok közül a legfelkészültebbek mutatóihoz hasonlóak. Az elkövetkezô három évben közel 3 százalékos javulás szükséges ahhoz, hogy az államháztartási hiány a Maastrichti Szerzôdésben meghatározott szintre csökkenjen.
Infláció
A 2003. évi várható infláció alapján Magyarországnak nincs lemaradása a referenciaországokhoz képest az inflációs kritérium teljesítésében (12. ábra). A várható inflációs tendenciák alapján azonban a 2004. évi infláció nagy valószínűséggel a korábban csatlakozottak értékeibôl számolt viszonyítási sávon kívülre esik. A 2005. év végére kitűzött inflációs cél 4 százalék, ami közel 1-1.5 százalékponttal elmarad a jelenlegi referenciaértéktôl (2.8 százalék).
A Wörtering matricák megkönnyítik a nyelvtanulást a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeknek.
A "Pisztrángok, szevasztok!" című könyv az online zaklatás és egyéb digitális veszélyek témáját járja körül, különös tekintettel a 7-12 éves korosztályra.
Balogh Petya: Ennyi lelkes, inspirált fiatalt egy helyen még nem is láttam életemben.
Nyílt homoktövis élményszüretet hirdet augusztus-szeptemberre egy Tápió-vidéki, többszörösen díjazott gazda.
-
Még könnyebb lesz a lakástakarékok felhasználása: te mit vennél belőle?
A lakástakarék megtakarítás lényegében bármilyen lakáscélra felhasználható.