Helyzetkép a hazai kockázati tőke piacról (GKI Gazdaságkutató Rt.)

Pénzcentrum

2004. március 18. 08:25

A GKI Gazdaságkutató Rt. 1,047 vállalat bevonása alapján összeállított felmérése szerint meglehetősen egyenlőtlen a kockázati tőkekihelyezések keresleti és kínálati oldala. Míg a válaszadó vállalatok negyede igényelné a kockázati tőkebefektetések által nyújtott előnyöket, a kihelyező társaságok 100 befektetési lehetőségből csupán 2-3 alkalommal döntenek a tranzakció megvalósítása mellett.

Az érem egyik oldala, avagy a vállalati igényekről

A hazai vállalati szférában végzett reprezentatív felmérés alapján [közel 6,000 vállalat] a válaszadó vállalatok [1,047 válaszadó vállalat] egynegyede [250 vállalat] igényelne kockázati tőkét, amelyet - a tőkét igénylő társaságok közel fele [119 vállalat] - a belföldi piaci részesedés növelésére fordítana.

A kockázati tőkét igénylő társaságok egynegyede új gépek beszerzése miatt, 10 százalékuk a külpiacokon való megjelenés, új üzletág elindítása, míg a K+F tevékenység finanszírozása, illetve az innováció megvalósítása érdekében csupán 3 százalékuk fordulna kockázati tőkebefektetőhöz. Ez utóbbi arány meglehetősen alacsony, azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy a hazai vállalati K+F súlya sem túl jelentős.

Összességében 250 tőkét igénylő vállalat több mint 100 millió dollár értékű kockázati tőkét használna fel, ami vállalatonként átlagosan 120 millió forintot, azaz 0.5 millió dollárt jelent.

A legtöbb tőkét igénylő vállalat a szállítás, a kiskereskedelem, az építési szak- és szerelőipar, a fém és gépgyártás és a vegyipar szegmensekben működik, illetve a foglalkoztatottak alapján a 20 és 500 fő közötti vállalatméret-kategóriákba tartozik.

Az érem másik oldala, avagy a befektetői oldal

Ugyanakkor a befektetők által legkedveltebb iparágak közé a fent felsoroltak közül egyetlen sem tartozik. A befektetők elsősorban a számítástechnikával, a telekommunikációval, a médiával, a csúcstechnológiával, valamint a fogyasztási javakkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos iparágakba fektetnének.

Magyarországon az 1995-2002 között befektetett kockázati tőke nagysága körülbelül 1,000 millió dollárra, míg a befektetések darabszáma 600-ra becsülhető. Ugyanakkor csak 2003-ban 300 millió dollár, azaz közel 72 milliárd forintnak megfelelő kockázati tőke várt kihelyezésre.

A kockázati tőkebefektetők véleménye szerint 2005-ig hazánkban további új kockázati tőke megjelenése várható, amelynek nagyságát 300-500 millió dollár közöttire becsülték. A belépő társaságok nagy részét várhatóan az új állami kockázati tőke alapok kezelői teszik ki, amelyek célja a kis- és középvállalkozások piaci lehetőségeinek erősítése lesz.

A láthatatlan kéz, avagy az állam szerepe

Ugyanakkor az államnak a lehetséges beavatkozás kapcsán a következőket kellene mérlegelni: a tőkepiacon azt a rést töltse ki, amely az induló, illetve alultőkésített vállalkozások továbbfejlődését segíti elő, vagy a közép- és nagyvállalatokat segítse a működésük racionalizálásában, illetve piaci terjeszkedésükben.

Míg az előbbi esetben vállalkozásonként jellemzően 10-50 millió forintra lenne szükség a továbbfejlődéshez, addig az utóbbiaknál ez a tőkevolumen vállalatonként eléri a 2-5 milliárd forintot.

A felmérés eredménye alapján az utóbbi finanszírozást a minimum 2-3 millió dolláros befektethető tőkével rendelkező, nagyvállalalati célpontokat kereső társaságok a rendelkezésükre álló tőkevolumen alapján biztosíthatnák, ám a 10-50 millió forint közötti tőkeberuházásokat az early stage alapok sem finanszírozzák.

Igaz ugyan, hogy a cikk elején idézett felmérés eredménye alapján hazánkban minimum 250 vállalkozás igényelne közel 100 millió dollár értékű kockázati tőkét, ám ezzel kapcsolatban a következőkre is érdemes odafigyelni: 100 kockázati tőkét igénylőből (potenciális befektetési lehetőségből) 30 vállalkozás jut át az első rostán és e körből is csupán 10 a tárgyalások szintjéig. A 10 befektetési lehetőségből pedig mindössze 2-3 vállalkozásban valósul meg kockázati tőkekihelyezés.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Hol van ehhez képest Ausztria és Svájc? Ez az ország lehet a menekülő magyarok új Paradicsoma

Új-Zéland évről évre egyre vonzóbb célpont a külföldi – köztük magyar – munkavállalók számára, köszönhetően a magas életminőségnek és a versenyképes béreknek.

Rengeteg melóst keresnek most a magyar cégek: ezek a hiányszakmák, a fizetés nem kevés

A hazai vállalatok számára gyakran jelent kihívást a munkaerő gyors pótlása, különösen akkor, amikor hirtelen piaci vagy gazdasági változásokra kell reagálniuk.

Már elkezdődött, rövid időn belül rengeteg magyar munkáját veheti el az AI: senki sincs biztonságban?

A mesterséges intelligencia egyre inkább átalakítja a munkaerőpiacot, és bizonyos iparágakban már most is érzékelhető a hatása.

KPMG: 2025 a transzformáció éve lesz, a zavarodottság és a permakrízis évei jönnek

A fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás mind nagyobb szerepet kapnak a vállalati kommunikációban.

Műsorvezető, videószerkesztő kollégát keres a Pénzcentrum

A Pénzcentrum vlogja, a CashTag új műsorvezető, videószerkesztő kollégáját keresi.

Te tudod mennyit keres a polgármester a településeden? Végzettség nem kell, szép a fizu

A magyar önkormányzati vezetők keresete jelentős eltéréseket mutat attól függően, hogy választott vagy kinevezett pozíciót töltenek be.

Ezekben az állásokban degeszre kereshetik magukat a magyar nyugdíjasok: tömegével várják őket

Az elmúlt években egyre több magyar nyugdíjas tér vissza a munka világába: 2024 első négy hónapjában több mint 130 ezer 65 év feletti dolgozott.

Ez ám az álommeló! Kiderült, ezek a magyarok közel egymilliót keresnek havonta

A nemzetközi fuvarozás szinte minden kategóriában magasabb fizetést biztosít a belföldinél.

Óriási toborzási hullám indul a Lidl-nél: 630 ezres fizetéssel vadásszák a melósokat

A Lidl már most készül a Balaton és a Velencei-tó környékének megnövekedett nyári forgalmára: a diszkontlánc mintegy 150 új munkahelyet hoz létre a tavak környékén.

Elképesztő fontos levelet küld a NAV rengeteg magyarnak: ki ne dobd, ez lesz benne

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtöktől kezdi el kiküldeni az újabb adategyeztetési felhívásokat az alkalmi munkavállalók kapcsán.

Betelt a pohár az ételfutároknál: nyílt levélben panaszkodnak a munkakörülményeikre

Nyílt levélben panaszkodnak munkakörülményeikre, alacsony díjazásukra az ételfutárok.

Mire számíthat a magyar? Még ennek a magyar hírességnek a lánya is 3 mellékállást vállalt

Bár több színdarabban is játszik Bajor Lili, három másik munkája is van, aminek így vagy úgy, köze van a színjátszáshoz.

Ennyit keres egy bringás ételfutár 2025-ben: hétvégi fusi melónak is durván megéri

Az ételfutárként való munkavégzés a közösségi médiában gyakran kiemelkedően jövedelmező lehetőségként jelenik meg, ám a valóság sokkal árnyaltabb.

Már tényleg menekülnek a munkahelyeikről a magyarok: ezért hagyják ott az állásaikat

Jelenleg a hazai munkavállalók fele keres új munkahelyet, vagy nyitott új állás lehetőségére.

Óriási bérszakadék tátong Magyarországon: ezért keresnek kevesebbet a nők, mint a férfiak

A láthatatlan munka óriási terhet ró a nőkre, mégis alig kap elismerést – sem társadalmi, sem anyagi szempontból.

Fontos bejelentést tett a NAV: erre minden adózónak érdemes figyelnie

A személyi jövedelemadó 1+1 százalékáról legkésőbb 2025. május 20-ig lehet rendelkezni - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hétfőn.

Ezeknek a magyar dolgozóknak csak álom a tisztes béremelés: a pénztárcák önmagukért beszélnek

a bruttó átlag- és mediánkeresetek az elmúlt években összességében növekedtek, a havi adatokból jól látszik, hogy ez közel sem egyenletes folyamat.

Te is hazaviszel ennyi pénzt? Kiderült, mennyi most az átlagkereset Magyarországon

A bruttó átlagkereset 668 100 forint volt, 10,4%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír