Tegnap a kormányülést követően prezentációt tartott Kökény Mihály egészségügyi miniszter. Ezen prezentáció amellett, hogy több valós problémára is rávilágít összefüggésrendszerében erősen inkonzisztens bizonyos pontokon. Ezeket ismertetjük röviden.
A gyógyszerárak két esetben emelkedhetnek Magyarországon:
(1) ártárgyalásokat követően, az OEP által jóváhagyott szinten. Ezen termékek esetében 1990 eleje óta 1, azaz egy évben következett be az inflációt minimálisan meghaladó áremelkedés (emlékeink szerint ez 1995, vagy 1994 volt). Minden más évben reál értéken csökkent a gyógyszerek termelői ára. Ez tény.
(2) szabadáras, nem támogatott termékek körében mint minden egyéb áru esetében piaci verseny határozza meg az áremelést. A gyógyszergyártó nem önmaga ellensége, így nem fogja termékeit a piac által el nem fogadott mértékben emelni. (A versenypiacra még visszatérünk.)
Ami növekedett az leginkább a gyógyszerkiadás és nem a gyógyszerár. A gyógyszerkiadás növekedése a forgalom bővülésére és az újonnan belépő szerek forgalmának, illetve (de ez csak idén jelent meg érzékelhetően) a támogatási szint csökkentésének köszönhető.
Fentiek tükrében a "Megállítjuk a gyógyszerárak növekedését!" szlogent nem igazán értjük, hiszen mint tegnapi írásunkban konkrét példán keresztül is boncolgattuk 2004 elején a gyógyszer áremelkedést leginkább a támogatási szint csökkenése váltotta ki. A támogatási szint csökkenésének nagyobb hatása volt mint az 5%-os ÁFA bevezetésének.
Több mint evidens lenne, hogy nem kéne összekeverni a lakosság terheit és a gyógyszerkassza kiadásainak növekedését. A probléma gyökere ugyan az mind a két esetben, de mindez nem indokolja a két tényező keverését.
"Elsődleges cél a lakosság terheinek csökkentése" - áll a prezentációban, holott a lakossági terhek becsléseink szerint 50%-ban a gyógyszerkassza hiányának csökkentését célzó intézkedésnek, egyes gyógyszerek támogatási szintjének csökkentésére vezethető vissza, megközelítően 30%-ot képviselhet az 5%-os ÁFA bevezetése és maximum a fennmaradó 20% indokolható a szabadáras termékek árnövekedésével.
A gyógyszerek árszerkezete:
Az alábbi ábra a tegnapi prezentációból származik.
A matematika szabályai szinte korlátok nélkül lehetőséget adnak az átlag számítására. Mindazonáltal érdemes végiggondolni, hogy az esetben van-e értelme átlagos árstruktúra számítására, amikor a gyártó nyeresége az eltérő termékeknél marketing kiadások után 3%-70% sávban mozog?
Kétségtelen tény, hogy a gyógyszergyáraknál a marketing ráfordítások összege elérheti a 25%-ot (Richter esetében 16%, az Egisnél 21%). Mindazonáltal a piacgazdaság alapjainak megkérdőjelezése nélkül a marketing költségek "bűnössége" nehezen vethető fel. A marketing és az értékesítés elég erős kölcsönös függésben van/lehet egymással.
Megítélésem szerint bármelyik gyártó önként vállalná, hogy nulla forintra csökkenti a marketing kiadásait, ha bármely állami szerv garantálja számára az üzleti tervben szereplő értékesítési cél elérését.
Az igazság tartalom ott található meg, hogy sok gyártó tisztességtelen eladás ösztönző módszereket alkalmaz. Ez azonban nehezen fogható meg az átlagos marketing költségszint kivetítésével. A tisztességtelen eladás ösztönzés kérdése évek óta napirenden van. Érdemes lenne ezen a fronton előre lépni a recept felírási gyakorlat ellenőrzésével.
"Árcsökkentés után is átlag feletti profittal rendelkeznek a gyógyszergyártók" - mondta Kökény Mihály. Az 1989-es rendszerváltás óta Magyarország piacgazdaságot épít, mely azt jelenti, hogy a gazdálkodó szervezetek az adott szegmensben érvényes szabályozási rendszer betartása mellett, törvényes működéssel a tulajdonosok számára profit termelésre törekszenek.
Nem hisszük, hogy bármilyen szinten is vita alapot képezhet a gyógyszergyárak profitabilitása a gyógyszerkassza hiányának csökkentésében. Miért nem nyilatkozik a minisztérium és az OEP a profitok helyett a támogatási rendszer reformjáról, arról hogy egyes termékek indokolatlanul nagy támogatást kapnak. Arról, hogy az átlagos magyar gyógyszertámogatási szint a maga 75% körüli értékével lényegesen meghaladja regionális átlagot. Az átlagos támogatási szintnek értelemszerűen csökkennie kell. Ez értelemszerűen befolyásolni fogja egyes piaci szereplők profitabilitását a fogyasztási szerkezet módosulásával, de ez csak következmény.
Ennek kapcsán érdemes egy pillantást vetni a GDP arányos magyar gyógyszerkiadásra.
A hosszú távú megoldás...
A., "Eljött az idő, hogy a gyógyszeripar is együttműködjön a probléma kezelésében"
B., "EU konform, tervezhető és átlátható támogatási rendszer kialakítása"
C., "Egyeztetések folytatása a gyógyszergyártók képviselőivel"
A "B" és a "C" tényező legutóbb tavaly augusztusban került napirendre. Egészen pontosan ígéret formájában. Ezzel szemben érdemi tárgyalások nem történtek 2003 szeptember és 2004 február között a támogatási rendszer átalakítására - állítják a gyógyszergyártók.
Sándorfi Balázs
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
Kiderült, hogy melyik a magyarok kedvenc húsfajtája
A baromfihúsok a legnépszerűbbek a Lidl magyar vásárlóinak körében - derül ki az áruházlánc közleményéből.
-
Jövőépítés pénzügyi stressz nélkül – Így segít a Fundamenta valóra váltani a lakásálmokat (x)
Ismét mozgásba lendült a lakáspiac, a lakhatás kérdése aktuálisabb, mint valaha. Az ingatlanárak az egekbe járnak, mi lehet mégis a megoldás?
Green Transition & ESG 2025
AI in Business 2025
Biztosítás 2025


