A vállalkozások jövedelemadózásával kapcsolatos EU irányelvek (PricewaterhouseCoopers)

Pénzcentrum

2004. március 3. 08:42

Jelenleg összesen három, a vállalkozások jövedelemadózásával foglalkozó irányelv van hatályban az Európai Unióban. A közeljövőben sem várható új irányelvek elfogadása, mivel a tagállamok között nincs egyetértés a közvetlen adók koordinálásának szükséges mértékében, ráadásul a jövedelemadók területén új irányelvet bevezetni csak egyhangú szavazással lehet - olvasható a PricewaterhouseCoopers EU különszámában.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Az anya-leányvállalati irányelv fő célja, hogy megszüntesse az osztalékra kivetett forrásadókat, illetve, hogy megakadályozza a kapott osztalékok kettős adózását. Az irányelv kimondja, hogy az anyavállalat országa a leányvállalattól kapott osztalékot vagy nem adóztatja, vagy pedig lehetővé teszi a leányvállalat által fizetett adók teljes körű beszámítását. A teljes körű beszámítás azt jelenti, hogy az anyavállalatnál a kapott osztalék miatt keletkező adókötelezettségből levonható a leányvállalat által a forrásországban fizetett társasági adó. A forrásországban a más tagországbeli anyavállalatnak kiosztott osztalékot forrásadó nem terhelheti. Az irányelv a tagországoknak lehetőséget ad arra, hogy a forrásadó mentességet csak egy bizonyos tulajdonlási időszak eltelte után alkalmazzák. Az irányelv csak a közösség valamelyik tagállamában belföldi illetőségű vállalatokra alkalmazható, ezek közül is csak azokra a jogi formákra, amelyek az irányelvben fel vannak sorolva. Egy, az előbbi feltételeknek megfelelő vállalat akkor tekinthető anyavállalatnak, ha egy másik vállalat részvényeinek vagy szavazati jogának legalább 25%-át birtokolja.

A magyar jog a kapott osztalékot (kivéve az ellenőrzött külföldi társaságtól kapottat) mentesíti az adózás alól oly módon, hogy a számviteli elszámolásokban elszámolja rendkívüli bevételként az adóalapból viszont levonja. A hazai jog tehát ebben a tekintetben már korábban is összhangban volt az irányelv előírásaival, amely egyik alternatívaként a kapott osztalék mentesítését jelöli meg.

A magyar leányvállalat által a külföldi tulajdonosnak fizetett osztalékot jelenleg 20% osztalékadó terheli (amelyet az adóegyezmények csökkenthetnek). A 2002 év végi módosítások hozták összhangba ezt a hazai szabályt az irányelv elvárásaival, azonban a módosítások csak a csatlakozással lépnek érvénybe és az ezt követően fizetett osztalékra vonatkoznak. Minthogy a törvény nem ír elő részletes átmeneti szabályokat, a forrásadó mentesség a korábbi években felhalmozott eredménytartalékból a csatlakozás után kifizetett minden osztalékra vonatkozik, feltéve, hogy az anyavállalat a leányvállalatnak már legalább két éve tulajdonosa.

Az anyavállalatnak kifizetett osztalékot nem terheli osztalékadó, a kapott osztalékot nem terheli társasági adó.

A Csatlakozási szerződés hatályba lépésével az anya-leányvállalati irányelv úgy fog módosulni, hogy a társaság fogalma tartalmazza a közkereseti társaság, betéti társaság, közös vállalat, a korlátolt felelősségű társaság, a részvénytársaság, az egyesülés, a közhasznú társaság és a szövetkezet jogi formáit. Az irányelv szabályozásai csak az ezen jogi formákban működő társaságokból történt osztalék fizetésekre vonatkoznak.

Az átalakulási irányelv a Közösség vállalatainak adómentes összeolvadását, szétválását kívánja elősegíteni a közösségi szinten leghatékonyabb vállalati struktúra kialakítása érdekében. Ezért az irányelv megszünteti az átalakulásból adódó tőkenyereség adózását, megengedi tagországok között a tartalékok adómentes átcsoportosítását és a veszteségek elhatárolását. Az irányelv pontosan meghatározza azoknak az átalakulásoknak (egyesüléseknek és szétválásoknak, eszközátruházásoknak és részvénycseréknek) a körét, amelyre az adómentesség vonatkozik.

A magyar társasági adó törvény már 2003-tól bevezette a kedvezményezett ügyletek (kedvezményezett átalakulás, kedvezményezett eszközátruházás, kedvezményezett részvénycsere) fogalmát és szabályozását. A szabályok a belföldi átalakulásokra is vonatkoznak. Csatlakozás után a szabályokat majd a megfelelő nemzetközi átalakulásoknál is alkalmazni lehet, bár az alkalmazásnak, gátat szab az egységes európai cégjog hiánya.

Az irányelv magyar implementációja szerint kedvezményezett átalakulás az olyan átalakulás, amelyben jogelődként és jogutódként is csak társaság vesz részt, és ahol a jogelőd tagjai legfeljebb a jogutód által kibocsátott részvények, üzletrészek névértéke (vagy jegyzett tőke arányában meghatározott érték) 10%-nak megfelelő pénzeszközt szereznek. Szétválás esetén a tulajdonszerzésnek arányosnak kell lennie.

A Csatlakozási Szerződés értelmében társaságnak minősülnek az irányelv által meghatározott társasági formák (amelyek ugyanazok, mint az anya-leányvállalati irányelvnél).

A magyar törvények az átalakulások társasági adó mentességét az átalakulásban részt vevő vállalkozások szintjén eddig is garantálták, a felértékelés esetének kivételével. A szabály 2003-tól úgy változott, hogy felértékelés esetén az adókötelezettség a jogelődnél (kiválás esetén a jogutódnál az első évben) keletkezik, hacsak a kedvezményezett ügyletek szabályai nem vonatkoznak rá. Az ügyletben részt vevők választhatnak, hogy alkalmazzák-e a felértékeléskor a kedvezményezett ügyletekre vonatkozó szabályokat, de ez utóbbi esetben a felértékeléssel érintett eszközöket és kötelezettségeket elkülönítve kell nyilvántartani, és a választást az adóhatóságnak be kell jelenteni. Amennyiben a jogelőd a felértékelés összegével nem növelte meg az adóalapot, akkor az átvett eszközök és kötelezettségek számított nyilvántartási értéke, vagyis az adózás szerinti értékcsökkenés alapja nem változhat meg az átalakulás következtében.

Az átalakulásban résztvevők szintjén az adómentesség nem végleges, az irányelvvel összhangban csak az adófizetési kötelezettség halasztására kerül sor addig az időpontig, amíg az átalakulásban részt vett eszköz, részesedés értéke a piacon nem realizálódik, és az eszköz a vállalkozástól fizikailag el nem kerül. Az adókötelezettség realizálását a törvény úgy éri el, hogy értékesítéskor az adóalapot meg kell növelni a kivezetett eszköz könyv szerinti értékével és csökkenteni lehet a számított nyilvántartási értékkel.

A közösségi jog az átalakulás adómentességét kiterjeszti nemcsak az átalakulással érintett társaságokra, hanem a tulajdonos szintjére is. A magyar számviteli előírások szerint az anyavállalatba történő beolvadás esetét kivéve, a tulajdonos a megszűnt részesedést ráfordításként, a megszűnt részesedésre jutó saját tőkét pedig bevételként könyveli el, amely adóköteles jövedelmet eredményezhet. Kedvezményezett átalakulás esetén a tulajdonos a kivezetett részesedés könyv szerinti értékét adóalap csökkentő tételként számolhatja el. Amennyiben azonban a kedvezményezett átalakulással szerzett részesedés a tag könyveiből kikerül (például elidegenítés, újabb átalakulás), vagy az értéke csökken (például értékvesztés kerül elszámolásra) akkor ugyanezt a korrekciót értelemszerűen visszafelé is végre kell hajtani.

Az átalakulási irányelv alkalmazása Magyarországon

Az átalakulás, üzletágátadás, részvénycsere nem eredményezhet adókötelezettséget sem a részvevők sem a tulajdonosaik szintjén, feltéve, hogy
Az ügylet során nem történik felértékelés, vagy azt adózási szempontból a felek nem veszik figyelembe, és
Az ügylet során legfeljebb 10%-nyi pénzeszköz cserél gazdát, és
Az ügylet adóhatásait az átadó és átvevő szimmetrikusan veszi figyelembe, valamint
A kedvezményezett ügyletet az adóhatóságnak bejelentették.

Az irányelvnek megfelelően a magyar társasági adó törvény 2003-tól bevezette a kedvezményezett eszközátruházás fogalmát is. Kedvezményezett eszközátruházás során egy társaság megszűnés nélkül legalább egy önálló szervezeti egységét átruházza egy másik társaságra annak jegyzett tőkéjét megtestesítő részesedés ellenében. Számviteli szempontból az üzletág eszközeinek és kötelezettségeinek nettó könyv szerinti érték feletti átadása jövedelmet eredményez. Hasonlóan a kötelezettség átruházása az átadónál bevételként kerül elszámolásra. Éppen ezért, az átalakulási irányelv követelményeinek megfelelően, amennyiben az ügylet megfelel a kedvezményezett eszközátruházás követelményeinek, az adózás időleges elkerülése érdekében adóalap csökkentő tételre van szükség. Eszerint az átruházó az adóalapját csökkentheti a kapott ellenérték és az átadott kötelezettség összegének a könyv szerinti értéket meghaladó részével, ugyanakkor az átvevő is csak az átruházónál kimutatott érték alapján számolhat csak el társasági adó szempontjából levonható költséget. A kedvezményezett eszközátadás tényét közokiratba kell foglalni és az adóhatóságnak be kell jelenteni

A magyar kedvezményezett részvénycsere fogalom szerint egy társaság többségi szavazati jogot szerez egy másik társaságban a megszerzett társaság tulajdonosai felé történő sajátrészvény (üzletrész) kibocsátás és a kibocsátott részesedés névértékének 10%-át meg nem haladó pénzeszköz fejében. A megszerzett részesedés tulajdonosánál a kivezetett részesedés miatti árfolyamnyereség összegével csökkenthető az adóalap. Amennyiben a részesedés később elidegenítésre kerül vagy az értéke csökken, az elszámolt adóalap csökkentő tétellel, illetve annak arányos részével az adóalapot növelni kell. Az adóalapot akkor is meg kell növelni, ha a társaság megszűnik, vagy átalakul.

A 2003-ban elfogadott irányelv célja, hogy a forrásadóztatás megszűntetésével csökkentse a kettős adózás lehetőségét, a forrásadó visszaigénylésből fakadó adminisztratív terheket és cash-flow problémákat, ezáltal elősegítve az Unión belüli vállalatcsoport finanszírozás hatékonyságát. Az irányelvet a tagállamoknak 2004 végéig kell bevezetniük. Az irányelv szerint a kapcsolt vállalkozások közötti nemzetközi kamatfizetést a forrás országban mentesíteni kell az adózás alól. Az irányelv nem gátolja a kamat, illetve jogdíj jövedelem adóztatását az illetőség országában. A forrás ország a mentesség megadásához kérheti az irányelv által megkövetelt feltételek teljesítésének bizonyítását, és amennyiben ez a kifizetés idejéig nem történik meg, a forrásadót levonhatja. Az így levont forrásadó a megfelelő dokumentumok bemutatása mellett a kifizetést követő két éven belül visszaigényelhető. A forrásországnak joga van a feltételek teljesítését megvizsgálni mielőtt a mentességet engedélyezi. A mentességet a dokumentumok benyújtásától számított három hónapon belül el kell bírálni és a döntés legalább egy évig, de maximum három évig maradhat érvényben, feltéve, hogy a körülmények nem változtak. Minden szerződésre külön kell a mentességet megkérni. A mentesség megadásához a forrás ország kívánhatja az illetőség, a haszonhúzói státusz, illetve a megkövetelt vállalati forma, minimum részesedés, szavazati jog és időtartam fennállásának igazolását, valamint a kifizetés alapjául szolgáló szerződés vagy egyéb dokumentum bemutatását.

A kamat-jogdíj irányelv alkalmazása Magyarországon

Az EU-beli kapcsolt vállalkozásnak fizetett kamatot, jogdíjat az irányelv bevezetése után nem terheli majd forrásadó, a kapott kamat, jogdíj adóköteles.

Ma Magyarországon mind a kamat, mind a jogdíj forrásadó köteles, a forrásadó jelenlegi mértéke 18%. Jogalkotói szándék szerint ez a forrásadó-kötelezettség esetleg 2004-től megszűntetésre kerülhet. A kamat, jogdíj, és a kapcsolt vállalkozás magyar meghatározása sem egyezik meg teljesen az irányelvével. Az irányelv bevezetése nemcsak a forrásadó- szabályok módosítását kívánja meg, hanem az eljárásjogét is, sőt a jogszabály módosításon túl, az adóhatóságok eljárási rendjében, a nyomtatványokban és jelentési kötelezettségekben is változásokra van szükség.

Rengeteg melóst keresnek év végén ezek a magyar cégek: jól járhat, aki bevállalja?

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megszokottá vált, hogy november közepén a logisztikai ágazatban is elkezdődik az év legintenzívebb időszaka.

Európai minimálbér: hogyan hathat a magyar munkaerőpiacra, ha bevezetik itthon is a kötelező uniós minimálbért?

Az európai minimálbér bevezetése komoly hatással lenne Magyarország munkaerőpiacára és gazdaságára.

Te hazaviszel ennyit havonta? Hivatalosan ekkora most az átlagfizetés Magyarországon

A bruttó átlagkereset 627 400 forint volt, 12,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

Bruttó és nettó minimálbér 2025: mutatjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben!

Már tudjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben, mennyi lesz a minimálbér emelés 2025 évére vonatkozóan, mennyit nő a bruttó és a nettó minimálbér 2025 során.

A legtöbb magyar csak szenved a munkahelyén: nem mernek lépni, az egész életük tönkremehet

Egy boldog, elégedett dolgozó kevesebbet hiányzik, ellenállóbb a stresszel szemben, termelékenyebb és kreatívabb,

Bréking! Megvan a megállapodás: ennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum 2025-től

9%-kal nőhet a minimálbér, míg a garantált bérminimum 7%-kal emelkedhet 2025-től Magyarországon.

Hiba az Ügyfélkapu+ felületen: lépésről-lépésre mutatjuk, hogyan tudsz mégis ügyintézni

A hagyományos Ügyfélkapu 2025 januárjában megszűnik. Ugyanakkor számos problémába futhat az, aki már átregisztrált az új Ügyfélkapu+ szolgáltatásba.

Rengeteg magyar nyugdíjast keresnek: könnyű karácsonyi pénz, pár nap alatt 120 ezret fizetnek

A karácsonyi kiadások és a hosszú januári hónap terhei sok nyugdíjas számára komoly anyagi kihívást jelentenek.

Hajszálnyira a megegyezés: ennyivel emelkedhet a minimálbér 2025-ben Magyarországon

A Kormány Állandó Konzultációs Fórumán két forgatókönyv van terítéken, 2025-ben 9 vagy 10 százalékkal emelkedhet a minimálbér.

Elengedte az állam a legszegényebbek kezét? Fontos szolgáltatást nem fognak kifizetni

Az Igazságügyi Minisztérium új javaslata szerint a kirendelt ügyvédek díjazását nem az állam, hanem a kirendelést nem vállaló ügyvédek fedeznék.

Komoly fizetéscsökkentést vállalt több ezer gyári melós: vagy ez, vagy az utcára kerülnek

A Volkswagen alkalmazottai példa nélküli lépésre szánták el magukat: fizetésük csökkentését ajánlották fel, hogy elkerüljék a tervezett tömeges elbocsátásokat és üzembezárásokat.

Minimálbér 2025: rendkívüli bejelentést tettek a minimum jövedelmek emeléséről - itt vannak a részletek

Bár a felek közeledtek egymáshoz, továbbra sincs végleges egyezség a 2025-ös minimálbér-emelés mértékéről.

Ehhez az egy dologhoz nagyon értenek a magyar dolgozók: már szinte észre sem veszik, zsigerből csinálják

Munkahelyváltáskor a tapasztalt dolgozók többsége könnyen alkalmazkodik az új környezethez, kedveli a kollégáit és nehéz kibillenteni a nyugalmából.

Álom marad a tisztes béremelés 2025-re? Könnyen pofára eshetnek a magyar dolgozók

A béremelések mértéke és jellege továbbra is az egyik legnagyobb kérdés a hazai munkaerőpiacon.

Érik a felmondási hullám a magyar munkahelyeken: rettentően stresszesek ezek a dolgozók most

A hosszútávú munkahelyi elégedettség egyik fontos eleme lehet, hogy a munkavállalók tudnak-e új dolgokat tanulni, fejlődni és így továbblépni.

Hivatalos: 30-40 százalékos béremelést kapnak ezek a magyar dolgozók, milliós pénzt vihetnek haza

A bírók és az ügyészek átlagilletménye 2027-ig el fogja érni a 2 millió forintot. Ehhez 3 lépésben fognak béremelést kapni.

Több ezer magyar indult neki újra Ausztriának: aranyéletet remélnek, itt kapnak munkát a legtöbben

Az osztrák munkaerőpiacon a hiány továbbra is jelentős, különösen a vendéglátásban, ahol idén ősszel még mindig 3922 pozíció betöltetlen.

Rettegett népbetegség hódít a fiatal magyarok között: észre sem vesszük, és mindent tönkretesz

A hazai munkavállalók többsége elégedett a munkahelyével és kollégáit is kedveli.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír