Nagyon nem mindegy, hogy iszod a gyógyteákat: itt a titok, erről mindenkinek tudni kell

Mi történt az ágazatban az elmúlt években?

A magyar gyógynövények iránt nagy a kereslet, az ágazatban jelentős a fejlődési potenciál. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács összefoglalója szerint, jelenleg mintegy 30 ezer hektáron termelnek gyógy- és aromanövényt Magyarországon.

Míg 2015-ben közel 14 ezer tonna volt hazánk exportja, 2022-ben csak 7000 tonna volt a kivitel, az import pedig közel kétszerese volt az exportnak. Az ágazatban komoly potenciál rejlik, ugyanis alapvetően nem szorulna exportra hazánk, önellátó lehetne gyógynövényekből.

A gyógynövény ágazat egyik lába az árualap-előállítás (termelés, gyűjtés, elsődleges feldolgozás során létrejött növényi alapanyag, illóolaj), a másik a másodlagos és harmadlagos feldolgozás (intermedier termékek, gyógynövény drogok, illóolajok-kivonatok, gyógyteák, kozmetikumok, növényi gyógyszerek, étrend-kiegészítők), a harmadik a kereskedelem.

A gyógynövénygyűjtés és -termesztés, elsődleges feldolgozás termelési értéke évente mintegy 15-17 milliárd, az elsődleges feldolgozás nettó árbevétele 20-29 milliárd forint. A gyógy-, aroma- és fűszernövényeket tartalmazó termékek összes piaci forgalma 60-70 milliárd, a teljes szektor becsült nettó kibocsátása 100-120 milliárd forint.

A gyógynövények, aromanövények és fűszernövények évszázadok óta a mindennapjaink részei, akár gyógyteaként, növényi gyógyszerként vagy fűszerként. Ezen túl az egészségipar, a szépségipar és az élelmiszeripar is nagy mennyiségben használ fel gyógy- és aromanövényeket, illetve azokból előállított illóolajokat és aromákat, nélkülözhetetlen alapanyagai számos kozmetikai, élelmiszeripari, gyógyászati és vegyi terméknek. Mind az ipar, mind a lakosság részéről folyamatos a gyógynövények, illetve az alapanyagok iránti igény, így a folyamatos hazai és külföldi kereslet megfelelő hátteret biztosít a termesztés bővítéséhez és a termékfejlesztéshez. Ennek ellenére komoly alapanyaghiány jellemző az ágazatra, a feldolgozó és lepárló üzemek nem tudják kihasználni kapacitásukat.

Ki gyűjti be őket? Mit gyűjtenek leginkább?

Hazánkban 120-130 növényfaj gyűjthető, ezek közül mintegy 70-80 faj kerül rendszeres begyűjtésre. A gyűjtés az elmúlt évtizedekben visszaszorult ugyan, a termelési költségek növekedésével azonban bizonyos fajok, így például a csalán és a kamilla esetében újra nő a gyűjtés jelentősége.

A feldolgozásra kerülő fajoknak ma már csupán 30-40 százaléka származik vadon termő állományok gyűjtéséből, illetve számos növényfaj esetében kizárólag vadontermő állományokból származik a felhasznált alapanyag. A gyógynövénygyűjtés mintegy öt-nyolcezer – elsősorban alacsonyan iskolázott, hátrányosabb régiókban élő – embernek ad munkát.

A legnagyobb tömegben gyűjtött fajok és növényi részek:

hársvirág, csipkebogyó, cickafarkfű, aranyvesszőfű, csalánlevél, zsurlófű, kamillavirág, fehér ürömfű, orbáncfű, fehérmályva, feketebodza, fagyöngy, vadgesztenye. A főbb termesztett gyógynövények: mustár, mák, konyhakömény, koriander, édeskömény, csipkebogyó, szurokfű, máriatövis, ánizs, kapor, kamilla, citromfű, menta, kakukkfű, levendula, borsfű.

Nem mindegy mit és mire gyűjtünk és hogy készítjük el!

A gyógynövények számtalan felhasználási módja közül – tinktúrák, fürdők, borogatások, pakolások, illóolaj-párologtatás - a legelterjedtebb, legtöbbek által kedvelt és legnépszerűbb alkalmazási mód a gyógynövényteák készítése és fogyasztása.

Napjainkban, bár rendkívül népszerűek a gyógynövények, így a gyógynövényteák is, a témában mélyebb ismerettel nem rendelkező fogyasztók keveset tudnak arról, mitől nevezhető biztonságosnak az egyes gyógynövényteák fogyasztása, míg másoké nem.

Mikor, hogyan fogyasszuk a gyógynövényteákat?

A gyógynövényekből készült teákat elsősorban a betegségek megelőzésére, enyhe betegségtünetek megjelenésekor érdemes fogyasztani, de a kellemes aromájú és illatú, enyhe hatású gyógynövényekből (csipkebogyó, citromfű, hársfavirág) készült élvezeti teák a nap bármely időszakában fogyaszthatóak folyadékpótlás céljából.

Amikor valamilyen egészségügyi panasz miatt fogyasztunk gyógynövényteákat, akkor már előfordulhatnak megkötések a fogyasztás időpontjára vonatkozóan. Ha az étvágyunkat szeretnénk javítani, akkor étkezés előtt kb. fél órával kell a gyógynövényteát elfogyasztani (üröm, cickafark, gyermekláncfű). Ha emésztésünket szeretnénk felpörgetni, puffadást, görcsöket oldani, akkor étkezés után kell elkortyolni a teánkat (menta, édeskömény, kamilla) . Előfordulnak olyan esetek is, amikor inkább az esti órákban ajánlott a gyógynövénytea elfogyasztása. A székrekedés elleni enyhe hashajtó hatású teákat este, lefekvés előtt ajánlott inni, enyhe hashajtó hatásuk kialakulásához pár óra szükséges, így reggelre fejtik ki hatásukat. Hasonlóan a nyugtató, altató teák (citromfű, levendula, macskagyökér) fogyasztásának ideje is este van, a gondtalan éjszakai pihenés elősegítésére lefekvés előtt kb. másfél órával érdemes fogyasztani őket. Később már semmiképp se, hogy az alvást ne kelljen mosdóba járással megszakítani. Lefekvés előtt közvetlenül nem ajánlott a gyógynövényteák fogyasztása, különösen igaz ez a vízhajtó hatású gyógynövényekre és tea keverékekre.

Hogy készítsük el a gyógynövényteákat?

A gyógynövényteák elkészítésénél mindig figyelembe kell venni azok hatóanyag-tartalmát, és úgy kell teánkat elkészíteni, hogy a lehető legnagyobb mennyiségben, károsodás nélkül oldódjanak ki a hasznos komponensek. A gyógynövénydrogok közül a gyökereket, kéregdrogot vagy terméseket tartalmazókat forrásban levő vízhez adjuk, és még pár percig forraljuk, a folyamat eredményeként gyógynövény főzetet kapunk. Így az keményebb növényi szövetekből is kioldható a hatóanyag-tartalom. Virágzatokból, levelekből, virágos leveles hajtásokból, könnyebben kivonhatók a hatóanyagok, ilyenkor elegendő forrázatot készítenünk, akárcsak a fekete teához hasonlóan. Azaz a gyógynövény drogot forrásban lévő vízzel leforrázzuk, majd kb. 5-10 percig állni hagyjuk. Érdemes lefedni közben a forró italt, így a jótékony hatású illó összetevők nem illannak el belőle.

Bizonyos hőérzékeny hatóanyagot tartalmazó gyógynövényeknél, amilyen a csipkebogyó is C-vitamin tartalma miatt, a gyógynövény drogot szobahőmérsékletű-langyos vízben kell áztatni, hogy vitamin tartalma ne károsodjon. Szintén hideg vízben áztatjuk (3-4 órán keresztül) a nyálkatartalmú gyógynövényeket (pl. mályva) és a fehér fagyöngyöt (maximum 2 órán keresztül). Ha mégis kétségünk van egy-egy konkrét tea, vagy teakeverék esetén a megfelelő elkészítési módról, segítségünkre lesz a termék csomagolása: a gyártók rendszerint feltüntetik az elkészítésre vonatkozó útmutatást és az esetleges figyelmeztetéseket, korlátozásokat is a csomagoláson.

Mikor fogyasszuk el az elkészült teát?

Az forrázással, főzéssel, vagy hideg vizes áztatással elkészített gyógyteánkat frissen, közvetlenül az elkészítés után érdemes fogyasztani, ugyanis ekkor a leghatékonyabbak. Az állás során bizonyos, főként illékony hatóanyagok eltűnhetnek, vagy átalakulhatnak a teákban.

Ha élvezeti teaként fogyasztjuk a gyógynövényteát, akkor más a helyzet: akár órákkal később, vagy jeges teaként lehűtve is fogyaszthatjuk az elkészített italokat, élvezeti értékükből, ízükből, aromájukból mit sem veszítenek és a nyári melegben remek szomjoltóként is szolgálhatnak.