Elképesztő felfedezés: a stresszes növények beszélgetnek, csak mi nem halljuk őket

Ahogy a Treehugger cikke írja, az említett növények hangja, amolyan csattanós, recsegős és pukkanós – bár inkább buborékfóliához, mint rizspapír zörgéshez hasonló. Vagy mintha valaki lassan gépelne kézi írógépen. És bár a növények sikításának hangja túl magas a fülünk számára, valószínűleg hallják a rovarok, más emlősök és esetleg más növények is.

Az itt meghallgatható felvétel frekvenciáját lecsökkentik, hogy az emberi fül számára is hallható legyen. Érdekes, ugye?

A kutatás szerint, a kutatócsapat megjegyzi, hogy a növények ultrahangos rezgéseit korábban is rögzítették, ez az első bizonyíték arra, hogy ezek a levegőben terjednek, így relevánsabbak a körülöttük élő élőlények számára.

A növények folyamatosan kölcsönhatásba lépnek a rovarokkal és más állatokkal, és sok ilyen organizmus hangot használnak a kommunikációhoz

- mondja Lilach Hadany, a Tel Avivi Egyetem evolúcióbiológusa és teoretikusa.

A csapat egészséges és stresszes paradicsom- és dohánynövényekkel kezdte a vizsgálatot – a stresszes növényeket vagy több napig nem öntözték, vagy levágták a szárukat. Először egy hangszigetelt akusztikus kamrában, majd egy zajosabb üvegházban rögzítették a növények hangját. Ezután a megfigyelő gépeket is betanították a boldog növények, a szomjas növények és a vágott növények megkülönböztetésére.

A csapat azt találta, hogy a stresszes növények több hangot bocsátanak ki, mint a stressz nélküli növények, a stresszes növények óránként 30-50 kattanást adnak ki, látszólag véletlenszerű időközönként. A stressz nélküli növények sokkal kevésbé voltak aktívak. Például, amikor a paradicsom egyáltalán nem stresszes, nagyon csendes

- mondja Hadany.

A vízterhelésnek kitett növények még azelőtt elkezdtek hangot kibocsátani, mielőtt láthatóan kiszáradtak volna, és a hangok gyakorisága öt nap vízhiány után érte el a csúcsot, majd ismét csökkent, ahogy a növények teljesen kiszáradtak. A kibocsátott hangok típusai különböztek a stressz okától. A vizsgálathoz használt gépek képesek voltak pontosan megkülönböztetni a kiszáradást és a vágásból származó stresszt, és azt is meg tudták állapítani, hogy a hangok paradicsomból vagy dohánynövényből származnak-e. A kutatók kifejtik, hogy nem világos, hogy a hangok kommunikációs erőfeszítésből származnak-e, de megjegyzik, hogy a hangoknak jelentős ökológiai és evolúciós következményei vannak.

Lehetséges, hogy más organizmusok is fejlődhettek, hogy meghallják és reagáljanak ezekre a hangokra

- mondja Hadany.

Például egy lepke, amelyik tojást akar rakni egy növényre, vagy egy állat, amelyik egy növényt szándékozik enni, használhatja a hangokat, hogy segítsen meghozni döntését, hol rakja le tojásait vagy melyik növényt fogyassza el.

De az is érdekes felfedezés, hogy a kutatók közül többen korábban azt találták, hogy a növények megnövelik a nektárjuk cukorszintjét, amikor „hallják” a közeli beporzókat. Eközben más kutatások kimutatták, hogy a növények a hangokra reagálva megváltoztatják génexpressziójukat.

Jelenleg más élőlények, állatok és növények válaszait vizsgáljuk ezekre a hangokra, és azt is vizsgáljuk, hogy képesek vagyunk-e azonosítani és értelmezni a hangokat teljesen természetes környezetben

- tette hozzá.

Csak azért, mert a kutatás a paradicsomra és a dohánynövényekre összpontosított, még nem jelenti azt, hogy más növények nem kommunikálnak. A csapat számos más növényfaj hangját is rögzítette, például a kukorica, a búza, a szőlő és a kaktusznövények is hangokat adnak ki, amikor stresszes állapotban vannak.