Elárulta trükkjeit a sztárkertész: égi áldás lehet az extrém sok csapadék, ha ezt megléped

Az elmúlt napokban másról sem szóltak a hírek, minthogy egy extrém zivatarrendszer vonul át Magyarország felett, tolódik észak felé és a nyugati területeket már rendesen eláztatta. A Dunántúl több pontján villámárvíz alakult ki, az utak néhol szó szerint folyókká változtak. Nagymányokon például majd egyhavi csapadék esett, 61 mm-nél jár az automata, de a Somogyban és a Nyugat-Dunántúlon is több helyen elérte a 35-40 mm-t.

Egyre gyakoribbak az extrém csapadékcsúcsok

A magyarok túlnyomó többsége további óvintézkedéseket sürget az extrém csapadékcsúcsok és a villámárvizek ellen – derült ki az Ipsos Zrt. és a Wavin friss kutatásából is. Arról azonban már megoszlanak a vélemények, hogy mit is kezdjünk az égi áldással: míg a válaszadók 37 százaléka a csatornázás segítségével egyszerűen megszabadulna az értékes esővíztől, addig minden második városlakó a betonfelületek csökkentését, illetve a víz tárolását, szikkasztását és hasznosítását tartja jó megoldásnak.

A kutatás válaszadóinak háromnegyede további zöldterületek létesítésével szeretné lakókörnyezetét élhetőbbé tenni. Mindez összecseng egy új jogszabállyal, amely alapján a településtervek megalkotásakor és a településrendezés során prioritássá válik a csapadékvíz összegyűjtése, helyben tartása, illetve zöldfelületi kezelése.

Itt az esővíz az úr

A közleményből kiderül, hogy bár a nagyobb esőzések május és szeptember között csak enyhén növekvő trendet mutatnak, a szélsőséges esőzés egyre gyakrabban és ráadásul egyre nagyobb területen fordul elő itthon: az ország legalább 40%-án figyelhettünk meg „extrém eseményt” az elmúlt években. Mindez villámárvizeket, földcsuszamlásokat, vagy a csatornarendszerek korlátozott kapacitása miatt akár a felszín alatti vizek szennyeződését is magával hozhatja. A kutatás tanulságai szerint a magyar városlakók mindössze 6 százalékuk tartja veszélytelennek a szélsőséges esőzést. Jó hír, hogy

a válaszadók 42 százaléka gyűjti és újrahasznosítja az esővizet, öntözés mellett akár autómosásra is.

Ezért sem érdemes kihagyni a csapadékvíz gyűjtést

Hazánk a mérsékelt éghajlati övben található. Ennek jellegzetessége, hogy a csapadék eloszlása egész évben változó. Általában jellemző, hogy olyan növényeket termesztünk a konyhakertünkben, amelyek fejlődésükhöz sok vizet igényelnek, leginkább a nyári hónapokban, amikor sajnos pont a szárazság jellemző ezen az éghajlaton. Ehhez még hozzájárul a klímaváltozás is, az időjárás egyre szélsőségesebbé válik. Emiatt a júliusi-augusztusi hónapokban egyre több vízre van szükségünk a megfelelő terméshez vagy ahhoz, hogy a dísznövényeink, bokraink egészségesek maradjanak.

Az esővíz felfogásával éves szinten komoly összegeket lehet megspórolni, hiszen gyakorlatilag ingyen van, növényeink számára pedig ez a víz a legalkalmasabb a locsoláshoz, de még sok máshoz is felhasználható.

Ha még nem álltunk neki, így kezdjük el az esővíz összegyűjtését

A legtöbb családi ház eresszel van ellátva, innen a legkönnyebb az esővíz gyűjtése. Hordók és vödrök helyett inkább nagyobb méretű edényekbe próbáljuk felfogni a csapadékot

– tanácsolta a HelloVidék megkeresésére Kósa Dániel, aki hozzátette:

Legjobb egy ezer literes IBC tartály. Ebbe kell bevezetni a csatornák kifolyóit, bár nem minden esetben így kerültek kialakításra. A tartályt könnyű beszerezni, de mindig kérdezzünk rá, hogy mit tároltak benne, esetenként alapos kimosás szükséges, mielőtt elkezdjük felfogni benne a csapadékot.

A tartályt célszerű valamilyen emelvényre helyezni, hogyha öntözőcsövet szerelünk rá, akkor gravitáció miatt ki tud folyni. Elhelyezhetünk több tartályt is a ház körül, függően attól, hogy például a ház előtti kiskertben, vagy a ház mögötti veteményesben szeretnénk hasznosítani a vizet.

Az esztétikai hatás kedvéért futtassuk be mondjuk vadszőlővel, vagy egy közepes növekedésű sövényfalat ültessünk elé, hogy eltakarjuk.

Hátránya ennek a tartályba gyűjtött víznek, hogy kiengedéskor minimális a nyomás benne, így locsolófejet nem tudunk róla működtetni.

• Az IBC tartály ára (online weboldalakon): 25.000 - 156.000 forint.

A hatékonyabb öntözés érdekében használjunk csepegtető rendszert

Kósa Dániel kertészmérnök szerint hosszú távon a csepegtető rendszer alkalmazása a leghatékonyabb öntözési technika, ugyanis közvetlen a növény tövére juttatjuk ki a vizet, valamint egész nap szépen csöpög, így folyamatosan nedves marad a talaj. Öntözhetünk, hagyományosan kannáról is, de itt nagyobb a veszteség, és időszakos a kijuttatás.

A legjobb megoldás: a mulcsozás

Ahhoz, hogy optimalizáljuk az öntözést, és megtartsuk a talaj nedvességét, a legjobb megoldás a talaj takarása mulccsal vagy szénával. A legnagyobb szerepe a talaj kiszáradásában a párologtatásnak van. Szinte majdnem mindegy milyen természetes anyaggal takarjuk a talajt, jó megoldás lehet és még a gyomosodást is megakadályozzuk. Díszkertekben sokan választják a fenyőkérget, vagy mulcsot ekkor számoljunk a talaj savanyodásával, ha kell akkor semlegesítsük azt.

- tette hozzá a szakember.

A talaj felszínének takarásakor ügyeljünk arra, hogy a csepegtető cső, vagy szalag a takarás alá tegyük le, és rögzítsük. Takarásra bármilyen anyag jó, nyugodtan hasznosítsuk a kertben lemetszett és ledarált ágakat, vagy akár a kiszárított füvet, amelyet levágtunk, vagy ha fát vágunk akkor a forgácsot is.

Végezetül még egy jó tanács!

Kósa Dániel szerint nyugodtan használjuk fel a csapadékvizet a szobanövények öntözésére is, ugyanis lágy víztől sokkal szebben fognak nőni.

@elmenykertesz