Hatalmas az összefogás ezekért az apró állatokért: így védi a sünpopulációt a debreceni egyesület

HelloVidék: Hogyan alakult meg az egyesület, mi a célja, küldetése, víziója?

Egyesületünk 2020-ban alakult meg tardi székhellyel és debreceni mentőközponttal azzal a céllal, hogy felkarolja a keleti sün védelmének ügyét Debrecenben. Ennek oka, hogy habár a faj az IUCN Vörös Listáján jelenleg „Least Concern” (nem veszélyeztetett) besorolást kapott, urbán ökoszisztémában a veszélyeztető tényezők miatt állományuk fennmaradása kétséges. Az egyesület elsődleges célja a városi élőhelyeken élő sünpopuláció cselekvő típusú védelme Debrecen vonzáskörzetében. Tekintettel arra, hogy sok állatvédő szervezet működik a megyeszékhelyen és környékén, de a keleti sünök számára nem volt megfelelő mentőközpont, ez hívta életre az egyesület mentési tevékenységét. Az egyesület céljai megvalósításához fő tevékenységeiként a városi élőhelyen élő sünök védelmének elősegítése érdekében tesz lépéseket. Kiemelten támogatja figyelemfelkeltő táblák, tájékoztatók kihelyezését, sünökkel kapcsolatos oktatási-nevelési tevékenységet végez óvodákban, általános iskolákban. Emellett saját szervezésű, vagy nagyobb volumenű rendezvényeken más civil szervezetekkel együttműködve, kiemelt figyelmet fordít a sünvédelemmel kapcsolatos tereptárgyak népszerűsítése, bemutatása, illetve a közösségi médián keresztül kiemelt célként tűzte ki az általános környezet- és természetvédelmi szemléletformálást, környezeti nevelést. Ezt az oktató szándékú tevékenységet egészíti ki a megfelelő hatósági engedélyek birtokában, keleti sün egyedek ideiglenes tartása, gondozása, szabadon engedése, különösen a sérült és elárvult példányok mentése.

HelloVidék: Milyen specifikus tevékenységeket végez az Egyesület a sérült és elárvult sünök mentése és rehabilitációja érdekében?

Egyesületünk törekszik felnevelni valamennyi kézre került sünfiókát. Ez korai stádiumban macska-tejpótló tápszerrel történő etetést jelent. Ne feledjük: a sün laktózérzékeny, ezért semmilyen nyerstej (se tehén, se kecsketej), még higított állapotban sem adható nekik! Bizonyos kor és testméret felett megjelennek a sünfiókák fogai, ezzel egyidejűleg megkezdjük a szilárd táplálékra való átszoktatásukat. Ilyenkor a legfontosabb a fehérje és ásványi anyagok bevitele a fiatal szervezeteknek, ezért az élőeleség mellett száraz és nedves macskaeledelt kapnak. Fontos megjegyezni, hogy nem minden esetben kell a kézre került egyedeket mentési központba szállítani. Az elárvultnak vélt sünfiókák esetében csak akkor kell cselekedni, ha az anya bizonyítottan elpusztult, vagy napok óta nem mutatkozik. Fontos kiemelni: a keleti sün védett, természetvédelmi értéke 25.000 Ft. A kedvtelésből tartott háziállatokkal ellentétben befogásuk és tartásuk hatósági engedélyköteles. A sérült állatokat minden esetben beszállítjuk, és szükség esetén külső partnerünknél állatorvosi vizsgálatnak is alávetjük, majd ameddig szükséges, gondozásunkba vesszük. Vannak olyan esetek, amikor a sün nem sérült meg, de a körülményeket mérlegelve a túlélését csak az elszállítással lehet biztosítani. Ilyenek például a késő őszi sünfiókák, amelyek nem tudtak elegendő tápanyagot felhalmozni. Ezek az egyedek a tavaszi fagyok végéig a tartási helyen várják, hogy az időjárás a szabadon engedésükre alkalmas legyen. Végezetül, mint minden mentett vadon élő állatnak, az általunk gondozott sünöknek is a természetes életterükben van a helyük. A szabadon engedésnek azonban több feltétele is van:

• 1. A szabadon engedni kívánt egyedek egészségesek, önálló életre alkalmasak (szakirodalom szerint követelmény a minimum 400g-os testtömeg, telelés előtt 600g),
• 2. az időjárás alkalmas a szabadon engedésre, nem esős, inkább eső utáni (ekkor több a felszínen a táplálék),
• 3. illetve fontos, hogy legyen megfelelő élőhely, ahová el lehet engedni a sünöket. Az ideális sün-élőhely kellő távolságra van a nagy forgalmú utaktól, van rajta búvó- és telelőhely, illetve a kóbor kutyákkal való találkozás esélye elhanyagolható.

HelloVidék: Milyen kihívásokkal kell szembenézni a sérült vagy elárvult sünök mentése során, és milyen módon tudnak ezekre a kihívásokra reagálni?

A legnagyobb kihívást számunkra a kézre került egyedek bizonytalan előélete jelenti, hiszen nem lehet tudni, hogy a sérülés mikor jelentkezett, van-e más, külsőleg nem látható sérülése. Problémát jelent továbbá a külső és belső élősködők okozta kondícióromlás is, ami gyakran más sérüléssel kombinálva végzetes is lehet. Mindezekre a rövid úton történő ellátással és megelőzéssel törekszünk reagálni, hiszen a befogott állatok, míg fogságban vannak folyamatos parazitamentesítésen esnek át, koruknak és testméretüknek megfelelően. Indokolt esetben állatorvosi kezelésnek is alá kell vetni a sérült sünöket.

HelloVidék: Hogyan tartják fenn a sünök magas színvonalú és egyedi védelmét? Milyen technikákat és innovációkat alkalmaznak vagy fejlesztenek a mentési és gondozási folyamatban?

Folyamatosan vizsgáljuk a hazai és külföldi szakirodalmat, és ha olyan technikai újítást találunk, ami általunk is megvalósítható, igyekszünk átemelni a jó gyakorlatokat. Előfordult, hogy más, sünök mentésére specializálódott civil szervezettel vettük fel a kapcsolatot egy-egy komplikáltabb esetben. A védett fajok megóvása nem kizárólag egyedi felelősség, a társadalom egészének ki kell venni a részét, és legnagyobb megnyugvásunkra, soha nem ütköztünk elutasításba vagy rosszindulatba. A közösségi média segítségével szélesebb körben terjednek az általunk készített tartalmak, és nagy öröm számunkra, amikor már egészen kis korban olyan tudást adhatunk át, ami egy komplexebb, rendszerközpontú szemléletet alapoz meg a természeti értékek védelme érdekében.

HelloVidék: Milyen módon történik a sérült vagy elárvult sünök visszaengedése a természetbe? Milyen előkészületeket tesznek annak érdekében, hogy sikeres legyen ez a folyamat?

Mint ahogy azt korábban is kifejtettük a szabadon engedés három alappilléren nyugszik: egyedi kondíció, élőhely, alkalmazkodóképesség. Az egyedi kondíció alatt azt értjük, hogy az általunk elengedett egyedek minden esetben egészségesek, önálló életre alkalmasak. Ezt egészíti ki, hogy a szabadon engedés előtt elkezdjük minél változatosabb étrenden tartani a sünöket, nagy hangsúlyt fektetve az élőeleséggel történő etetésre. Ezzel a vadászösztönük is fejlődik, és minél több eleséget ismer meg, annál többet fog a természetben is hasznosítani. Végezetül az élőhely, mint korlátozó tényező figyelembevételével minden szabadon engedés előtt gondosan kiválasztjuk, hogy a sünöknek leginkább megfelelő helyen kerüljenek vissza a természetbe.

HelloVidék: Milyen eredményeket értek el az Egyesület létrehozása óta a keleti sünök védelmében és a közösség ökológiai tudatosságának növelésében?

Nehéz számszerűsíteni a szemléletformálást, mert nem építettünk be olyan módszert, amellyel értékelni lehetne. Elsődleges célunk a szemléletformálás korra, társadalmi helyzetre tekintet nélkül, és mindig nagy öröm, ha az általunk átadott tudás visszaköszön, például egy kisgyermek személyében, aki egy óvodai előadáson sorolja fel mindazt, amit egy óvodán kívüli rendezvényen hallott tőlünk. A teljesség igénye nélkül: körülbelül 100 sün egyed gyógyulásához járultunk hozzá, vagy neveltünk fel az elmúlt három évben, több mint 20 süngarázst helyeztünk ki közösségi terekben és oktatási intézményekben, és két egyetemi kutatásba kapcsolódtunk be tevékenyen a sünök védelmének népszerűsítése céljából. Elsőre talán alacsonynak tűnhetnek ezek a számok, de hozzá kell tegyük: mindez a tagdíjak és a követőink adományaiból valósult meg, amelyért különösen hálásak vagyunk.

HelloVidék: Hogyan működnek együtt a helyi önkormányzattal és más szervezetekkel, hatóságokkal a sünvédelem érdekében? Milyen jogi és adminisztratív követelményeknek kell megfelelniük a sünök ideiglenes tartásával és visszaengedésével kapcsolatban?

Egyesületünk nyitott az együttműködésre legyen szó önkormányzati vagy más civil szervezet általi megkeresésre. Fontos megjegyezni, hogy önkéntes alapon, munka mellett végezzük a sünök mentését, így a lehetőségek korlátozottak. A természet védelméről szóló törvény szerint védett állat tartása csak a természetvédelmi hatóság által kiadott tartási engedély birtokában végezhető, mi is egy ilyen hatósági engedéllyel tartjuk az egyedeket, folyamatos hatósági kontroll és adatszolgáltatási kötelezettség mellett. A tartási követelményeket külön jogszabály rögzíti, ezeknek is megfelelünk, továbbá az állatorvosi felügyelet is előírás, ez is biztosított.

HelloVidék: Mik a rövid és hosszú távú céljaik és terveik az egyesület és a sünvédelem jövőjével kapcsolatban?

Célunk az eddigi tevékenységeink fenntartása, hosszútávon további kutatások támogatása, és a minél szélesebb körű ismeretterjesztés, hiszen a természet védelme annak megismerésével kezdődik.