Több százezres bírság jár érte, sokan mégis ezzel fűtenek: így próbálnak spórolni a magyarok

Már javában zajlik a fűtés szezon, a magas rezsiköltségek miatt azonban egyre többen a könnyebb utat választják, még akár úgy is, hogy tudják az jogellenes. Ezért mindenképpen érdemes beszélni arról, hogy mivel szabad fűteni és mivel nem. Nagyon sokan eltérnek ugyanis a szabályos lehetőségektől és megdöbbentő megoldást választanak. Például sokaknál felmerül a hulladékégetés lehetősége is, amit kazánokban, kályhákban eszközölnek.

A magyarok közül sokan előszeretettel égetik otthon a PET-palackokat és a gumiabroncsokat, azért, hogy spóroljanak a fűtésszámlán. Annak ellenére is, hogy egymás után jelennek meg azok a közlemények és kutatások, amelyek azt igazolják, hogy kevés olyan tevékenység van, amely a szemétégetésnél jobban károsítaná az egészségünket. A Levegő Munkacsoport már régóta küzd az illegális hulladékégetés ellen, ám ezidáig nem sok sikerrel. De egyáltalán mi számít hulladéknak? És, mit tehetünk akkor, ha azt tapasztaljuk, hogy szomszédunk szeméttel tüzel? A témában Bendik Gábort, a Levegő Munkacsoport környezetvédelmi szakjogászát hívtuk segítségül.

Hulladékot égetni – a speciális engedéllyel rendelkező hulladékégető létesítményeken kívül –tilos. Háztartások, illetve kis tüzelőberendezések ilyen engedélyt értelemszerűen nem kaphatnak. Itt kell azonban megjegyeznem, hogy az otthoni tüzelésnél is van egy apró kivétel: a kizárólag a saját háztartásban keletkező és kezeletlen fahulladék, illetve a kis mennyiségű, begyújtáshoz szükséges papírhulladék égetése nem jogellenes.Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy nem lehet összegyűjteni máshonnan fahulladékot, csak azt lehet felhasználni, ami az otthonunkban keletkezett.

- mondta lapunk megkeresésére Bendik Gábor.

A szakember szerint, ha valaki otthon kivág egy fát, akkor azt megfelelő szárítás után eltüzelheti. De mondjuk ablakkeretet,, bútorlapokat, ajtót, vagy más kezelt fát már nem, mivel azt tiltja a jogszabály.

A fentiek tükrében természetesen adódik a kérdés, hogy mi számít idehaza hulladéknak. Bendik Gábor szerint minden olyan dolog, aminek a birtoklásától meg akarunk válni, vagy kötelesek vagyunk megszabadulni, az hulladéknak számít.

Ez egy olyan gyűjtőfogalom, ami sokféleképpen értelmezhető, de a köznyelvre elég könnyen lefordítható. Tehát egy olyan dolog, amit alapvetően már nem lehet tovább használni eredeti céljára.

- jegyezte meg.

A szakember a Levegő Munkacsoport 2017-es felmérésre utalva a HelloVidéknek azt mondta, hogy a magyar lakosság egyharmada fűt rendszeresen, vagy hébe-hóba hulladékkal. De látva a növekvő rezsiköltségeket Bendik Gábor úgy véli, hogy ez az arány mára akár már jóval nagyobb is lehet. Mint mondta, adott esetben a zöld hulladék, tehát az avar is hulladéknak minősül, így azt se égessük, helyette inkább komposztáljunk Ugyanakkor sokan fűtenek kommunális hulladékkal, PET-palackkal, gumiabronccsal, fóliákkal, és használt ruhával is.

Arra a kérdésre, hogy milyen egészségtani hatásai lehetnek a hulladékkal történő fűtésnek Bendik Gábor hangsúlyozta, hogy a Pannon Egyetem kutatása szerint a hulladékfűtésből származó részecskéknek minimum százszoros, de bizonyos esetekben akár ezerszeres is lehet a toxicitása a hagyományos fatüzelésből származó részecskéhez képest.

A hulladékégetés komoly megbetegedéseket is okozhat, legyen szó, tüdőrák, asztma, szív és érrendszeri betegségekről. PVC tartalmú anyag égetésénél például dioxin szabadul fel, ami súlyos egészségkárosító, mutagén, és rákkeltő anyag

- hívta fel a figyelmet.

A Levegő Munkacsoport már hosszú-hosszú évek óta próbál különböző szigorításokat javasolni a hatóságoknak. Jelen pillanatban a járási hivatalok, azok, akik hatáskörrel rendelkeznek. Ezek a hivatalok jogosultak ellenőrzéseket, helyszíni szemlét végezni, és a megállapított jogsértés esetén bírságolni.

Bendik Gábor szerint a bizonyítás egy nehéz dolog, mivel a hatóságok a gyakorlatban leginkább a tetten érés lapján szoktak eljárni. Ezzel szemben ők úgy gondolják, hogy van számos más lehetőség, legyen szó a szomszédok tanúvallomásáról, videófelvételekről. De már léteznek olyan szakértői módszerek is, amik a kémény faláról vett koromminta alapján meg tudják állapítani, hogy mivel fűtöttek a lakosok.

A szakember szerint aggodalomra ad okot, hogy nagyon kevés hatósági szakember jut nagyon nagy területre, ahol ellenőrizni kellene. Ezért ez nagyon nehézkes, különösen akkor, hogyha minden esetben a tettenérést várják, mint egyetlen lehetőséget.

Természetesen arra is kíváncsiak, voltunk, hogy általánosságba véve mit lehet elmondani hazánk jelenlegi légszennyezettségéről. Ezzel kapcsolatban Bendik Gábor fontosnak tartotta leszögezni, hogy a téli időszakban általában nem Budapest levegője a legszennyezettebb. Érdekességképp azt is megemlítette, hogy még a főváros belsejébe is eljutnak azok a szennyező részecskék, amik az elővárosokból, vagy távolabbi vidékekről eredő szilárd tüzelésből származnak.

A téli légszennyezettség kapcsán a Sajó-völgye a legkritikusabb, de máshol se rózsás a helyzet. Összességében az utóbbi pár évben a viszonylag enyhébb telek azért valamennyire segítettek, mivel kevesebbet kellett tüzelni, illetve több volt az olyan időszak, amikor az időjárási helyzet is kedvezőbben alakult. Ennek ellenére a rossz levegőminőség továbbra is hazánk egyik legsúlyosabb környezetvédelmi és közegészségügyi problémája.

- zárta lapunknak Bendik Gábor.