Turbózd fel a talajt, mint a profik: ezt a filléres trükköt ki kell próbálnod

A kertben és a háztartásban keletkezett szerves hulladék legolcsóbb és legegyszerűbb újrahasznosítási módszere a komposztálás. Minimális összegért tudunk saját magunk készíteni vagy vásárolni komposztálót, aminek ezután már csak az előnyeit élvezhetjük egyéb kiadások nélkül.

A komposztálással két legyet üthetsz egy csapásra: egyrészt csökkentheted a háztartási hulladékodat, másrészt saját szerves trágyát készíthetsz, mellyel felturbózhatod a kiskertedet. A komposztálással keletkező humuszanyagok jelentősen javítják a talaj szerkezetét, így ha el szeretnéd hagyni a szintetikus tápoldatokat és műtrágyát, a komposztálás egy nagyon jó alternatívának ígérkezhet. Bár a vegyi anyagok rövidtávon megsegítik a terméshozamot, hosszú távon előfordulhat, hogy nem regenerálódik megfelelően a talaj, a kertből származó zöldség- és gyümölcshulladékok felhasználásával viszont hozzájárulhatunk a természet körforgásához.

Lehet komposztálni házon belül is?

Természetesen. Ha nincs kertünk vagy akár erkélyünk, a konyhában is felállíthatunk egy mini gyűjtőállomást, így legalább az ételmaradékokat nem kell egy másik kukába dobnunk. A következő tanácsoknak azok is hasznát vehetik, akik nem családi házban élnek, de környezettudatosságuk (vagy bármi más) miatt így szeretnék kezelni a háztartási hulladékukat.

Szerezzünk be egy szorosan zárható tetejű tárolót

Akár a műanyag, akár rozsdamentes acél verziót preferáljuk, mindenképp tartsuk szem előtt, hogy legyen teteje! A műanyag tárolók közül van olyan, ami elnyeli a szagokat, de akár egy kiszuperált fémvödröt is használhatunk, a lényeg, hogy le lehessen zárni.

Béleljük ki a komposzttárolót lebomló zsákokkal

A felgyülemlett nejlonszatyrokat ne most akarjuk újrahasznosítani! A komposztáláshoz célszerű természetesen lebomló zsákot használni (rengetegféle kapható olcsóbb-drágább árakon), a műanyag keresztbe tehet a projektnek.

Tartsuk a teli komposztzsákokat a fagyasztóban

Ez azért jó megoldás, mert semlegesít minden szagot, megállítja az aktív lebomlást, és időt is nyerhetünk vele, ha esetleg nem tudunk azonnal megválni a komposzttól.

Mi kerülhet a beltéri komposztba?

Nemcsak a kertben keletkező növényi részek kerülhetnek a komposztálóba, a legtöbbi háztartási hulladékot a szemetes helyett inkább a komposztálóba dobjuk.

• Komposztálható a natúr papír, a zöldség- és gyümölcshulladék, a tojáshéj, a szálas tea.
• Ne kerüljön azonban a komposztálóba a fényes papírhulladék, a teafilter, a hal- és húsmaradék, a tejtermékek, a citrusfélék, és a háziállatok ürüléke sem. A csontos, állati zsírt tartalmazó ételeket soha se rakd bele! Ezek nem fognak megfelelően lebomlani, és rövid időn belül iszonyat undorító jelenséggé fog átváltozni a komposzthalmod.

Mire figyeljünk még?

Van egy egyszerű szabály: figyeljünk arra, hogy nagyjából azonos mennyiségben komposztáljunk zöld és barna hulladékot, ez egészséges egyensúlyban tartja majd a keveréket. A zöld alatt azokat a hulladékféléket kell érteni, amik több nedvességet tartalmaznak, például gyümölcsök, zöldségek. A barnák szárazabb anyagok: faforgács, lehullott levelek, papír.

Az egyensúly fenntartása azért fontos, mert a barnának nevezett csoport szénben gazdag, a zöldek pedig a nitrogént biztosítják. Utóbbi a kulcs az új talaj sejtszerkezetének felépítéséhez. A komposztnak ezeken kívül oxigénre is szüksége van, és nedvességre. Levegő nélkül rothadni és bűzölögni kezd a keverék. Időről időre le kell spriccelni egy kis vízzel, ha magától nem elég nedves.

Mennyi idő míg elkészül a komposzt?

Pár hét, és értékes anyaggá alakul a szeméthalom. Hetente forgassuk át, hogy újra és újra keveredjen. Ha több hét elteltével láthatóan semmi nem történik, adjunk hozzá még zöld anyagot, és bizonyosodjunk meg arról, hogy megfelelő a nedvességtartalom. Ha túl nedves a keverék és kellemetlen szagot áraszt, rakjunk bele többet a barna hulladékfajtából, és gyakrabban forgassuk át. Akkor van kész, ha úgy néz ki és olyan illata van, mint a földnek.