Egyre nagyobb pusztítást végez a klímaváltozás: tovább fogyott a burgonya termőterülete is

Évek óta egyre csökken az étkezési burgonya termőterülete Magyarországon: ameddig a 2000-es évek elején még több mint 46 ezer hektáron termesztették ezt a növényt, ez 2019-ben már csak 13287 ezer hektár volt, 2021-re 8711 hektárra zsugorodott, 2022-ben pedig mindössze 7852 hektáron ültették ezt a népszerű gumós növényt. Az Agrárszektor korábban megkérdezte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih), hogy az európai uniós közös listán 1701 fajta szerepel, amelyek mindegyike termeszthető Magyarországon. Az évente megjelenő Nemzeti Fajtajegyzékben jelenleg 23 államilag elismert burgonyafajta szerepel. Ezek a fajták legnagyobb arányban a B (általános, főznivaló) főzési típushoz sorolhatóak, kisebb mértében azonban jelen vannak a listán az A (saláta) és a C (chips, sütnivaló) típusú burgonyafajták is. Az utóbbi években új saláta- és főznivaló burgonyafajtákat ismert el a hatóság. A Nébih kiemelte, hogy a többszörös (komplex) betegség-ellenállóságot hordozó fajták száma is gyarapodott a nemesítésben, különösen a hazai nemesítőhelyeken, ilyen például a Pannónia, a Balatoni rózsa, vagy éppen a Botond. Azt azonban nem szabad elfeledni, hogy a hatóság szerint a tavalyi, 8711 hektáros termőterület is csak a hazai fogyasztás mintegy 50-60%-át tudta fedezni, ám azóta közel 10%-kal csökkent a burgonya termőterülete hazánkban. Emiatt várhatóan idén nagyobb mértékű importra lesz szükség. Burgonya tekintetében a fő importáló országok továbbra is Hollandia és Németország, valamint kisebb arányban Francia- és Írország.

Az idei évben a csapadékhiányos, száraz és meleg időjárás a burgonyának se kedvezett. Már az ültetés során is komoly öntözésre volt szüksége az állományoknak, és azután is folyamatosan biztosítani kellett a növények fejlődéséhez a megfelelő vízmennyiséget. Amelyik termelőnek viszont nincs erre lehetősége, annak egyre gyengébb termésekkel kell számolnia, egy ponton túl pedig azon is el kell gondolkodnia, megéri-e még burgonyával foglalkozni ilyen hőmérsékleti és csapadékviszonyok közepette. Az Agrárszektor erről kérdezte a magyar gazdákat.

A Somogy megyei Solanum Kft. ügyvezető igazgatója, Varga György, kérdésünkre elmondta, hogy az idei évben is 40 hektáron ültettek burgonyát. Ebből 30 hektár szaporításra szolgál, és 8 fajtát ültettek, 10 hektáron pedig étkezési burgonyát termesztenek. A szakember beszélt arról is, hogy az állományok jó képet mutatnak, de a somogyi vállalkozásnál folyamatosan öntözték a burgonyát, ez nem meglepő. A növények le vannak deszikkálva, egyelőre minden rendben levőnek látszik. A növényvédelmet illetően Varga György kifejtette, hogy idén a gyomirtáson kívül már legalább öt kezelést megejtettek az állományokban, mivel a vetőburgonyánál preventíven kell védekezni, ott nem lehet megvárni, hogy megjelenjen a kórokozó vagy kártevő. A várható termést illetően a Solanum Kft. ügyvezető igazgatója úgy fogalmazott, hogy minőségileg jó, mennyiségileg viszont közepes termés várható.

A balástyai Tóth-Sári Nándor már 1988 óta foglalkozik burgonyával. A Csongrád-Csanád megyei termelő idén tavasszal 4 hektáron ültetett korai burgonyát fátyolfóliás takarással, a napokban pedig 10 hektáron ültetett tarlóra burgonyát. Mivel a növények még csak most kelnek, így nagyon nem lehet még semmit se mondani az állományokról, gyomirtáson kívül egyelőre nincs szükség növényvédelmi beavatkozásra. Tóth-Sári Nándor ugyanakkor beszélt arról, hogy az idei aszályos, csapadékhiányos időjárás eléggé megnehezíti a dolgokat, a 40 Celsius-fok körüli hőmérséklet nagyon nem tesz jót a burgonyának, és már az is óriási előrelépés lenne, ha "csak" 30 Celsius-fok körüli hőmérsékletek lennének. Ez a száraz, forró idő az öntözést is problémássá teszi, mivel nem lehet azt megtenni, hogy csak egyszer-egyszer öntöznek, helyette párásítani kell, és az ültetés után is egy nagyobb vízmennyiségre volt szükség, mivel csontszárazak voltak a földek. A korai burgonyából a balástyai termelőnek sikerült elérnie a hektáronkénti 45 tonnát, de mint fogalmazott, ez a maximum, ettől csak rosszabb szokott lenni, jobb nem. Ami a késői burgonyákat illeti, túl korai még találgatásokba bocsátkozni.

A veszprém megyei Nagyvázsonyban található a Krumpli Farm, amelyet Pálfy János családi gazdálkodó vezet. A szakember az Agrárszektor érdeklődésére elmondta, hogy idén 4 hektáron 6 fajta burgonyát ültetett. Az állományokat azonban nagyon megviseli az aszályos időjárás, látszik a növényeken a vízhiány, ugyanis Pálfy János nem tudja öntözni a földjeit, de még ha tudná is, akkor is sajnálná rá a rétegvizet. A nagyvázsonyi családi gazdálkodó elmondta, hogy a burgonyánál a száraz idő ellenére is intenzív növényvédelemre van szükség, idén pedig korábban el is kezdték a kezeléseket. A növényeket mostanáig 4 alkalommal permetezték, gombaölővel. Pálfy János beszélt arról is, hogy a napokban megejtettek egy próbaszedést a korai Esmee-ből - amit még soha nem csináltak ennyire korán -, és úgy látták, hogy a burgonya héjának még edződnie kell, mert egyelőre még a száraz talaj is felsérti. A szakember úgy becsülte, hogy hektáronként 22,5 tonnás hozam várható, de ez még mindkét irányba változhat. A növényeknél a lombtömeg most még megvan, és ha augusztusban valamivel hűvösebb lenne, de főleg, ha jönne csapadék, az nagyon jót tenne a burgonyának, különösen a Desiree fajtának, amelynek a kilátásait az augusztusi időjárás határozza meg. Pálfy János beszélt arról is, hogy a jövőben lehet, más növényeket is figyelembe kell majd vennie, mivel a klímaváltozás az elmúlt 5-10 évben fokozatosan gyorsul, egyre ritkább a csapadék és egyre magasabbak a hőmérsékletek, miközben a burgonya inkább a hűvösebb, csapadékosabb időjárást kedveli. A nagyvázsonyi családi gazdálkodó szerint ez az idei év kísértetiesen hasonlít a tavalyira, amikor gabonából pozitív, burgonyából viszont negatív termésrekord született. Annyi a különbség, hogy idén a gabona is gyengébb, mint egy évvel korábban.

Összegezve látható, hogy a klímaváltozás egyre erősebb nyomást gyakorol a hazai burgonyatermesztőkre is. Mostanra eljutottunk oda, hogy öntözés nélkül egyre kevésbé lehet nyereségesen megtermelni ezt a növényt, mindemellett a hazai termőterület is egyre csak csökken. Míg tavaly még a hazai burgonyafogyasztás felét ki tudta elégíteni a termés, idén már ez is kétségessé vált. Az augusztusi időjárás azonban még fordíthat ezen, hiszen ha esősebb és hűvösebb, a burgonyának kedvezőbb hetek jönnek, akkor az még komoly hatással lehet a késői érésű fajták hozamára.