Lassan ide jár a legtöbb diák: gombamód szaporodnak az egyházi iskolák

Az OH jelentése szerint a 2021/2022-es tanévben összesen 1573 feladatellátási helyen működtek egyházi köznevelési intézmények, ami 49-cel több, mint egy évvel korábban, és 3,2 százalékos emelkedést jelent. A legnagyobb egyházi fenntartó a katolikus egyház 347 iskolaközponttal vagy önálló intézménnyel és 752 feladatellátási hellyel. A második a református egyház 171 intézménnyel és 292 feladatellátási hellyel. A változás még szembetűnőbb az egyes intézménytípusok esetében; a több különböző köznevelési intézmény között az egyházak óvodákat, általános- és középiskolákat tartanak fent a legnagyobb számban. Ehhez az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat által kiadott, A közoktatás indikátorrendszere 2021 című elemzésben találhatunk frissebb adatokat, írja a nepszava.hu.

E szerint az egyházi óvodák aránya 5,6 százalékról 10,4 százalékra, az általános iskoláké 9,4 százalékról 17,1 százalékra, a középfokú intézményeké 10,4 százalékról 25,2 százalékra nőtt 2010 és 2020 között.

Ezen túlmenően az egyházak 10 feladatellátási helyen tartanak fenn felsőoktatási intézményeket is. Ugyancsak jelentősen emelkedett az egyházi intézményekbe járó óvodások, iskolások száma.

2010-ben még 12,4 ezer gyerek járt egyházi oviba, idén már 29,5 ezer. Az általános iskolások közül 50 ezren tanultak felekezeti iskolában 2010-ben, a most zárult tanévben már 118,2 ezren. Jelenleg az egyházak biztosítják az óvodai férőhelyek 9,1 százalékát (35,1 ezer férőhely) és az általános iskolai férőhelyek 16 százalékát (135,6 ezer férőhely).

Az OH jelentéséből az is kiderült, hogy a Karcagi Tankerületi Központ igazgatási területén már több diák jár egyházi általános iskolába (5476 tanuló), mint államiba (4793 tanuló). Arról, hogy jelenleg mennyi középiskolás tanul egyházi intézményben, az OH jelentése nem közölt külön adatokat, de a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2020/2021-es tanévre vonatkozó számaiból is jól látszik az emelkedés: az egyházi fenntartású gimnáziumokba járó középiskolások száma 2010-ben 37 ezer volt, a 2020/2021-es tanévben pedig 51,7 ezer, ami a gimnazisták 27 százaléka.

Azt pedig szintén A közoktatás indikátorrendszere 2021 című elemzésből tudhattuk meg, hogy 2010 és 2020 között 2-ről 6 százalékra nőtt azoknak a településeknek az aránya, ahol van általános iskolai oktatás, de nem állami fenntartásban - ezeken a településeken az iskola jellemzően egyházi fenntartású.

A KSH adatai szerint ma 3155 település van az országban, vagyis 189 településen szinte kizárólag csak egyházi általános iskolákban tanulhatnak a gyerekek. Az óvodák esetében az arányok 1 százalékról 4 százalékra nőttek tíz év alatt.

Az egyházi oktatás-nevelés térnyerése nem a felekezeti oktatás iránti növekvő igények, és nem is szakmai szempontok alapján alakult ki: az a 2010 óta tartó “oktatáspolitika“ része, amely az ideológiai szempontokat helyezi előtérbe. Ezt támasztják alá azok a kormányzati nyilatkozatok, mint például hogy az iskolákban “jó magyarokat” és “jó keresztényeket” kell nevelni. Az egyházi oktatás több szempontból is kivételes helyzetben van:

az állami iskolákkal ellentétben válogathatnak a jobb és a gyengébb teljesítményű tanulók között, saját kerettantervek alapján, saját tankönyvekből taníthatnak.

Pénzügyi, gazdálkodási szempontból sincsenek gúzsba kötve, mint például a tankerületi intézmények, sőt az állam évről évre jelentős összegekkel támogatja az egyházi iskolák fejlesztését.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára idén márciusban jelentette be, hogy a kormány mintegy 110 milliárd forintot biztosít a református, a katolikus és az evangélikus egyház iskola- és óvodaépítési, felújítási programjára. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pedig még 2020-ban ismerte be, hogy uniós szinten Magyarország költ a legtöbbet az egyházak és az egyházi iskolák támogatására.