Hamarosan ellephetik Magyarországot a vendégmunkások: tömegeket várnak itt

Az élelmiszerek ára átlagosan 10,1 százalékkal nőtt a 2021-es évben, néhány termékért azonban jelentősen többet kell fizetnünk idén. Tavaly decemberben 31,0 százalékkal magasabbak voltak a mezőgazdasági felvásárlási árak is, mint egy évvel azelőtt

- derül ki a KSH legfrissebb adataiból.

A növénytermesztési és kertészeti termékek áremelkedése novemberhez képest 2,6 százalékponttal 38,6 százalékosra gyorsult. Drágultak a húsok, a gabona, a burgonya, de szinte az összes zöldség-gyümölcs ára is. A mezőgazdaságban nem csak az infláció emelkedése okoz gondot, hanem az évek óta tartó munkaerőhiány is.

Ha a kézi munkaerő határozza meg a termékek árát, akkor annak a következő időszakban nagyon meredek lesz a várható emelkedése. Pontosan azért, mert nincs olyan minőségi kézimunka, ami versenyképessé tudná tenni az árakat. A piaci árak lefelé nem fognak mozdulni, így minél hatékonyabbá tudjuk tenni a művelést, annál kevésbé fognak az árak az egekbe szökni. Megoldás lehet az, ha a kézimunkaerőt felváltja a gépesítés.

Hatékony eszközökkel az árak is csökkenhetnek. A hazai kétkezi munkaerő hiányzik a piacról, ezt gépekkel kell helyettesíteni. Hatékony eszközökkel a gazdák jobb termelést tudnak elérni és az sem utolsó szempont, hogy csökkenteni tudják a működési költségüket.

Ahogy arról az Agrárszektor beszámolt, a betakarító gépek használata jelentősen képes csökkenteni a kézi munkaerő igényt, így egy-két szezon alatt behozza a kiadást, sőt utána már csökkenti a termelő működési költségeit. Nem szabad elfelejteni, hogy emberre azért szükség van, mert valakinek mozgatni kell ezeket a munkaeszközöket, de gyakorlatilag minimális kézimunka szükséges. Vegyük például a betakarítást a szőlőben vagy a gyümölcsültetvényekben. A betakarítás a legfontosabb lépés, erre a legnehezebb nagy létszámú munkaerőt találni. Viszont ma már ezt a munkát a gépek is el tudják végezni. Nem ritka, hogy az egész munkafolyamat gépesítve van. Ennek előnye, hogy nem kell napszámosokat keresni, valamint, hogy a gépeknek köszönhetően jóval tisztább lesz az elvégzett munka - így a termés magasabb minőségben tud bekerülni az ültetvényekről.

Mit mutatnak az adatok a munkaerőhiányról?

2015 és 2020 között összességében 4,1 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma a mezőgazdaságban Magyarországon, míg az élelmiszeriparban dolgozóké valamivel kisebb mértékben, de szintén emelkedett ezen időszak alatt

- derül ki az AKI legfrissebb elemzéséből. A nem fizetett családi és időszaki munkaerő-ráfordítást is magában foglaló éves munkaerőegységgel mért munkaerő-felhasználás ugyanakkor jelentősen, 24 százalékkal csökkent 2015 és 2020 között.

Területegységre vetítve a legtöbb munkaerőt a hajtatásos zöldségtermesztő gazdaságok használták, számos állatra vetítve pedig a leginkább munkaintenzív üzemtípusok a vegyes gazdaságok és a baromfitartók voltak. Az előállított standard termelési értékre jutó munkaerő-felhasználás tekintetében elmondható, hogy a legnagyobb munkaerőigény a szőlőtermelő és a zöldséghajtató gazdaságokat jellemezte. Egységnyi standard termelési értékek előállításához egy szőlészetnek átlagosan hét-kilencszer több munkaerő-ráfordításra volt szüksége, mint egy szakosodott baromfi- vagy sertéstartónak, a szántóföldi növénytermesztő üzemek munkaerő-felhasználásával összehasonlítva pedig átlagosan négy és félszeres volt a különbség.

A mezőgazdasági idénymunkások száma 2020-ban 2019 hasonló időszakához képest 3,3 százalékkal csökkent, a 2015-2020 közötti időszakot tekintve pedig közel 24 százalékos volt a csökkenés mértéke. Üzemtípusok szerint a szabadföldi zöldségtermesztő üzemekben érte el a legmagasabb értéket az idénymunkaerő felhasználás, a teljes munkaerő-felhasználásban pedig a gyümölcstermesztő üzemekben volt a legnagyobb az időszaki munkaerő-felhasználás aránya, amely az összes üzemi munkaerő-felhasználás közel felét tette ki (42 százalék), de a szabadföldi zöldségtermesztők esetében is elérte a 38 százalékot. Arányaiban a legkisebb idénymunkaigénnyel a sertéstartó és a tejtermelő gazdaságok rendelkeztek.

Ahogy az korábban a Portfolio Agrárszektor 2021 konferencián is elhangzott, a zöldség-gyümölcságazatok többsége munkaintenzív, az élőmunka pedig nagyon hiányzik ezekben a szektorokban Magyarországon. Emiatt ma már sok helyen távol-keleti munkaerőt alkalmaznak, mert a szomszédos országokból nem tudják megoldani ezt a problémát. A gazdaság reakciója már inkább az a hiányra, hogy a munkaerőigényes ágazatok eltűnnek, leépülnek, és szinte csak a gépesíthető ágazatok maradnak életben. Az állattenyésztési szektorban való munkavállalás sem túl népszerű Magyarországon, ezért vannak olyan cégek, ahol például indiai vendégmunkásokat is alkalmaznak.

Az agrárválallkozások harmada küzd munkaerő toborzási nehézségekkel, és az AKI által felmért gazdálkodók 40 százaléka szembesül munkaerőhiánnyal. A munkaerő-kereslet területi szintű elemzése alapján megállapítható, hogy országosan a mezőgazdasági szakképzettséget igénylő munkakörök közül a legnagyobb gondot a gépkezelő, az állattenyésztő, valamint a gépszerelő és karbantartó foglalkozásokban jelentette a munkaerőhiány. Ennél kisebb mértékű, de kifejezett munkaerőhány jelentkezett kertészekből, mezőgazdasági technikusokból, gépésztechnikusokból és növényorvosokból is, ezen kívül toborzási nehézségek merültek fel a szántóföldi növénytermesztő, erdészeti, illetve halászati foglalkozásokban is. Az élelmiszeripari foglalkozások közül a legnagyobb toborzási gond a húsfeldolgozó és pék, valamint az édesipari termékgyártó munkakörökben mutatkozott. Ez a két szakma országosan is hiányszakmának tekinthető.

A megyék közül Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Csongrád-Csanád megyében jelölték meg a legtöbb, összesen 12 élelmiszeripari hiányszakmát.

A gazdálkodók a munkaerő megtartására a leginkább hatékony ösztönzőnek a magasabb munkabért tartják. Ezt követi a pénzbeli ösztönzés másik formája, az év végi jutalom fizetése, a munkába járás támogatása, valamint a természetbeni juttatásokon keresztül történő motiválás. Ugyanakkor a szervezeten belüli előrelépési lehetőséget, az életpálya-tervezést vagy a tulajdonrészhez juttatást kevesen tartják hatékony ösztönzési formának. A jövőben a legtöbben a munkabér növelését tartják elképzelhetőnek bevezetni, mint ösztönzőt, ezt követi a természetbeni juttatás, a munkába járás támogatása, illetve a különböző szocális juttatások.

Hogyan hat a háború a munkaerőhiányra?

Az orosz-ukrán háború jelentős hatással van a magyar mezőgazdaságra is. Az állattenyésztőket a gabona és a napraforgómag drágulása, a takarmányozási költségek növekedése, a kőolaj- és földgázellátással kapcsolatos bizonytalanságok pedig a növénytermesztőket hozzák nehéz helyzetbe.

Az exportpiac átrendeződése viszont új piacokat nyithat meg a hazai termelők számára, illetve az agráriumban komoly problémát jelentő munkaerőhiány akár enyhülhet is a Magyarországon tartósan letelepedők munkavállalásával

- derült ki a K&H Bank Zrt. közleményéből.

Mint írták, a belső kereslet nőhet a magyar termékek iránt a külföldről érkezők helyett, a gyenge forint miatt ugyanis egyre drágábbak az importált élelmiszerek. Ha helyi forrásból vásárolunk, nemcsak a fenntarthatóságot segítjük elő, hanem a külső tényezők miatt jelentkező kockázatot is ki tudjuk védeni. Ahogy a járvány alatt reneszánszát élte az otthoni kenyérsütés, a konfliktus felélesztheti a régi időkben elterjedt háztáji gazdálkodást, vagyis hogy a kertes házban élők művelni kezdik otthoni kiskertjeiket, és legalább részben maguk állítják elő az asztalra kerülő ételt.

A bank kutatás eredményei szerint a mezőgazdaságban rendre az egyik legnagyobb nehézség a munkaerőhiány. A háború elől Magyarországra érkezők számát különböző becslések 350-500 ezer főre teszik. Ha egy részük tartósan itt marad, és dolgozni kezd, a munkaerőpiaci hiány akár jelentősen is enyhülhet a jövőben.