Miskolcon és Pécsett élesíti csodafegyverét Brüsszel: mutatjuk, mire készülnek

A városi területek az uniós polgárok 75 százalékának adnak otthont, és globálisan ezek a települések fogyasztják a világ energiájának több mint 65 százalékát, ami a szén-dioxid -kibocsátás több mint 70 százalékáért tehető felelőssé. Ezért is tartják a szakemberek fontosnak, hogy a városok úgymond „kísérletező és innovációs ökoszisztémaként” működjenek, és segítsék azt, hogy az unió területe 2050-re klímasemlegessé váljon.

A kutatási és innovációs tevékenységek a tiszta mobilitás, az energiahatékonyság és a zöld várostervezés témakörére irányulnak, és lehetőség közös kezdeményezések kiépítésére és együttműködések fokozására más uniós programokkal szinergiában.

A résztvevő települések számára számos előnyt nyújtanak a szakmai irányítók: ezek közé tartozik a NetZeroCities szervezet által működtetett, úgynevezett Mission Platform személyre szabott tanácsadása és segítsége, további finanszírozási és finanszírozási lehetőségek, valamint a nagy innovációs akciókhoz és kísérleti projektekhez való csatlakozás lehetősége. A program emellett hálózatépítési lehetőségeket, a bevált gyakorlatok városok közötti cseréjét, valamint a lakosság bevonását is elősegíti.

Mivel ezek a városok elkötelezettek a szén-dioxid-semlegesség 2030-ig történő megvalósítása mellett, sürgősen intézkedésekre van szükség. Ez a száz település utat nyit mások előtt is. Az Európai Unió már idén és a következő év folyamán 360 millió eurót biztosít a fejlesztésre, ám az uniós finanszírozás összegét megsokszorozzák magán- és nemzeti finanszírozással, hogy a települések olyan intézkedéseket dolgozhassanak ki, amelyek egy zöldebb, jobb jövőhöz vezetnek

- magyarázta Markkula úr, akinek Espoo városa egyike annak a 100 városnak, amely részt vesz a misszióban.

Látjuk, hogy nagy szükség van a kutatás és innovációba történő további befektetésekre. Jelenleg a 2030-ig energia- és egyéb megoldásokhoz szükséges technológia nagyjából egyharmada áll rendelkezésre. A második harmad a prototípus fázisban van, egyharmad pedig a technológia és a tudás, amelyet jelenleg csak egyetemeken és kutatóintézetekben kutatnak. Erre az információra szükség van, és ezeket helyi szinten kell mozgósítani

- hangsúlyozta Markku Markkula, a Régiók Európai Bizottságának előadója a HelloVidékhez eljuttatott anyagban.

Az éghajlatsemleges és intelligens jelzővel illetett települések küldetése egyike annak az öt uniós missziónak, amelyek a sürgető társadalmi kihívásokat kezelik. Ebből négy közvetlenül kapcsolódik az éghajlathoz vagy a talaj és a víz tisztaságához.

A száz várost az unió huszonhét tagállamból választották ki, további tizenkettő pedig olyan országokból kapcsolódik be a programba, amelyek társultak vagy potenciálisan csatlakozhatnak az EU aktuális kutatási és innovációs programjához. A bizottsághoz összesen 377 érdeklődési nyilatkozat érkezett a kiírásra, ebből 362 jelentkezését találták megfelelőnek. A szakmai hatóság 2022 áprilisában választotta ki azt a százat, akik támogatással vehetnek részt a programban, de a Bizottság a ki nem választott városok számára biztosít bizonyos támogatásokat.

A Horizont Europe kitűzött küldetésében nagy lehetőség rejlik az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek megvalósításában, beleértve az európai energiabiztonságot is. A kiválasztott városok az első lépést jelentik, széles földrajzi lábnyomot lefedve. Azt szeretnénk, hogy az innováció révén konkrét előnyöket biztosítsanak minden régiónak és a lakosságnak, felhatalmazva a különböző szintű tapasztalattal és kapacitással rendelkező nagy- és kis településeket. Bátorítok minden várost, hogy lépjen kapcsolatba és működjön együtt az érdekelt felekkel, hogy együtt érjük el ambiciózus céljainkat

- hangsúlyozta Mariya Gabriel, az innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságügyért felelős biztos.

Magyarországról kilencen jelentkeztek az EU Cities Mission-ba:

• Budapest 18. kerület
• Budapest
• Érd
• Kaposvár
• Kecskemét
• Miskolc
• Nyíregyháza
• Pécs
• Szeged

A Bizottság döntése alapján közülük hárman kapják meg a támogatást: Budapest, Miskolc és Pécs.

A száz kiválasztott település most úgynevezett „klímavárosi szerződéseket” dolgoz ki, amelyek tartalmazni fognak egy átfogó tervet az éghajlatsemlegességről az összes ágazatra, például az energiaügyre, az épületekre, a hulladékgazdálkodásra és a közlekedésre, valamint a kapcsolódó beruházási terveket. Ez a folyamat bevonja a lakosságot, a kutatási szervezeteket és a magánszektort is a feladatok tervezésébe és végrehajtásába.

A városok által az éghajlatvárosi szerződésekben vállalt egyértelmű és látható kötelezettségvállalások lehetővé teszik számukra, hogy együttműködjenek az EU-val, a nemzeti és regionális hatóságokkal és a saját polgáraikkal az ambiciózus cél elérése érdekében.

A száz uniós város egyfajta „próbaterepként” is szolgál majd az innovatív, integrált megoldásokhoz számos olyan problémára, amelyekkel ma szembesülünk, beleértve például a városi mobilitást. A kapcsolódó, új keretrendszerre támaszkodva mindezt egészségessé és fenntarthatóvá tehetik, például a nagysebességű vasúti forgalom megduplázásával és további kerékpáros infrastruktúra fejlesztésével az elkövetkező tíz évben, de fontos célkitűzés a biztonságos kerékpárutakba való befektetés, ami összeköttetés biztosíthat a vidéki és elővárosi területekkel, amivel az ingázók fenntartható mobilitási lehetőségeket kaphatnak. Az éghajlatsemleges és intelligens városokért folytatott misszió a remények szerint emellett segíteni fog abban is, hogy a települések teljesítsék a szennyezésmentességre, a biológiai sokféleségre és a körforgásos gazdaságra vonatkozó környezetvédelmi kötelezettségeiket.