Nesze neked árstop: a németek döntenek a magyar hatósági árról is?!

A sertéságazatra milyen hatással volt a koronavírus?

A járvány berobbanása az első 1-2 hónapban nem érintette az ágazatot, utána a piaci zavarok a sertéságazatra is kihatással voltak. Logisztikai problémák adódtak, főleg a külföldről érkező vitaminok, aminosavak vonatkozásában. Hozzáadott alapanyagokat ebben az időszakban nehezen és drágábban sikerült beszerezni. A sertéságazat legalapvetőbb problémája nem a COVID járványhelyzetből adódott, hanem az afrikai sertéspestis okozta kereskedelmi korlátozásokból, illetve abból, hogy egy elnyúló túltermelési válság kezdődött meg. A probléma főleg a Kínába irányuló export csökkenéséből adódik, emiatt túltermelési válság van Európában. Több tényező negatív hatással volt a sertéságazatra.

A sertéságazatot érintette a HORECA szektor bezárása, ahol azokat az értékesebb húsrészeket használják fel, amelyek jelentős bevételt jelentettek a feldolgozóipar számára. A járvány kapcsán a sertéstartó telepeknek válságtervet kellett kidolgozniuk annak érdekében, hogy el tudják látni az állatokat akkor is, ha esetleg az állattartó telepeken dolgozóknál jelentkezik a megbetegedés. Ez a szakma home office-ban nem működik. Visszajelzésekből tudjuk, hogy a munkavállalói megbetegedések okoztak problémákat a telepeken, de a sertéstartók mindenhol megoldották az állatok ellátását. Jól működtek a válságtervek, de ez is hatással volt az ágazatra.

A koronavírus járványra leszűkítve a témát: logisztikai problémák léptek fel, emelkedtek az árak bizonyos alapanyagok esetében, de helytálltak a sertéstartók.

Milyen hatással van az ágazatra a hatóságilag elrendelt árstop?

A feldolgozó és húsipar nevében nem nyilatkozhatok, amit láttunk, hogy voltak olyan kiskereskedelmi egységek, akik akciót hirdettek meg a sertéscombra a hatósági áron felül. Sertéstartók alapvetően német tőzsdei árakhoz igazítják a hazai élősertés árát, ez az egyezség alapja. Az élősertés felvásárlási ára a 2021. október előtti időszakban is nagyon alacsonyan volt, az elmúlt 14 hónapban messze önköltség alatt termeltek a sertéstartók. Az elmúlt pár hétben jelentős árnövekedés volt tapasztalható a tőzsdén, így a hazai élősertés felvásárlási árakban is, ami létfontosságú volt.

A gabona árának változása milyen hatással van a sertéságazatra?

A takarmányárak változása jelentősen befolyásolja a sertéságazatot, vagyis kell, hogy hatással legyen, mert különben a sertéstartók tönkre mennek. Nagyságrendileg 1 kilogramm élősertés önköltségének 70 százaléka a takarmányköltségből adódik. Az elmúlt időszakban a gabona – tehát a takarmányalapanyag ára jelentős mértékben növekedett, helyenként a duplájára nőtt, sőt még magasabb kötéseket is látunk. Ez a drasztikus emelkedés még nem tapasztalható az élősertés értékesítési árában, mert nem tudták érvényesíteni ezt a költségnövekedést a gazdák.

Az elmúlt egy-két hétben végre jelentős mértékben növekedett az élősertés felvásárlási ár, reméljük ez már a válságból való kilábalás első jele. Az elmúlt hetekben történt pár változás, mert az európai uniós többlettermelés lecsökkent és ezáltal növekedett az élősertés felvásárlási ára. Gyakorlatilag arról van szó, hogy közel 14 hónapig messze önköltségi ár alatt tudtak élősertést értékesíteni a gazdák. Őszintén bízunk benne, hogy tovább növekedik az ár, mert a jelenlegi rendszer rövid-közép távon sem fenntartható. Sajnos ugyanakkor azt is meg kell jelezni, hogy az orosz-ukrán konfliktus miatt az alapanyagok ára is növekedik, nem látjuk biztosan hol a vége ennek a folyamatnak.

A sertéstartók milyen problémákkal küzdenek?

A sertéstartók, az élősertés felvásárlási árának alacsony mértékével, a takarmányárak rendkívüli növekedésével, az afrikai sertéspestis okozta kereskedelmi korlátozásokkal küzdenek. Jelen pillanatban ezek a problémák érintik a sertéstartókat, több mint 14 hónapja.

Az import termékek megjelenése hogyan befolyásolja a sertéságazatot?

Gyakorlatilag több kiskereskedelmi egység letette a voksát a hazai termékek mellett, ők magyar sertéshúst értékesítenek a boltok polcain. Jelentős mértékben megugrott az elmúlt 1-2 hónapban a sertéshús külföldről való behozatala, ami hatással van a sertéságazatra. Az Európai Unióban többlettermelés lépett fel, ebből is fakadt ez a rendkívül alacsony felvásárlási ár. Azt látjuk, hogy olcsóbban, nyomott áron, tömegével érkezett be az import hús. Reméljük, hogy azon vállalkozások, amelyek vállalásokat tettek a hazai eredetű húsok forgalmazására, azok nem változtatnak a gyakorlatukon és kitartanak ezen vállalásaik mellett.

Kapnak-e valamilyen támogatást, kompenzációt anyagi veszteségeik csökkentésére?

Nagyon fontos tudni, hogy a sertéságazat az Európai Unióban a lazán szabályozott ágazatok közé tartozik, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy közvetlen támogatás nem adható. A jelenlegi állatjóléti feltételekhez kötődő támogatások is többletköltség finanszírozására, brüsszeli jóváhagyással fizethető ki. A COVID járvány kapcsán átmeneti támogatási keretet határozott meg az Európai Unió, melynek terhére többlettámogatásban részesülhettek a sertéstartók is, de a veszteségek érdemi kompenzálásáról nem beszélhetünk. Előkészítés alatt van egy 4 milliárd Ft keretösszegű többlettámogatás, szintén az átmeneti támogatási keret terhére, de várhatóan ez a nagyobb sertéstartók számára már nem lesz lehívható.

Hogyan lehetne orvosolni a helyzetet?

Önmagában az állattartást és a sertéságazatot kellene újrapozícionálni az Európai Unióban. A fogyasztói áraknak is a tényleges piaci árakat kellene tükrözzék, amely a sertéstartók számára is hosszú távon fenntartható. A feldolgozóknak érdekeiket kell érvényesíteni a kiskereskedelmi egységek irányában és a fogyasztóknak olyan áron kell megkapniuk a sertéshúst, ami a takarmányárakhoz, a rezsiköltségekhez igazodik.

Hosszabb távon hova vezethet a helyzet?

Jelenleg épp változás indult el, az élősertés ára emelkedik. Bízok benne, hogy az elmúlt 10-14 hónap tendenciája befejeződik és egy olyan időszak következik, amikor már jövedelmet termel az ágazat. Amennyiben ez a folyamat megfordul, akkor oda fog vezetni, hogy egyre több sertéstartó hagy fel tevékenységével és vagy csődöt jelent, vagy pedig egyszerűen felszámolja állományát és abbahagyja a sertéstartást. Eddig nem juthatunk el, mindent meg kell tenni azért, hogy a hazai sertéságazat stabil piaci körülmények között működhessen, jövedelmet termeljen és a meghirdetett beruházási keretek felhasználásra kerüljenek.