Láthatatlan gyilkos portyázik vidéken: sokan nem sejtik, mekkora a veszély

A fűtési szezonban rengeteg megelőzhető baleset történik a magyar háztartásokban, ezek okai közül az egyik legveszélyesebb veszélyforrás egy mérgező gáz jelenléte, ami nagyon sokszor okoz füstmérgezést, és sajnos halált is. Nem véletlenül nevezik a köznyelvben „csendes gyilkosnaknak” a szén-monoxidot.

Mi is az a szén-monoxid?

A szén-monoxid (vegyjele: CO) az emberi érzékszervek számára „láthatatlan”, hisz ez egy színtelen, szagtalan, íztelen, a levegőnél egy kicsivel könnyebb, mérgező gáz, amely tökéletlen égés során jön létre. Belélegezve gátolja a vér oxigénszállító képességét, mivel erősen kapcsolódik az oxigént szállító hemoglobinhoz. A szén-monoxid-mérgezés nehezen észrevehető, hiszen annak tünetei: rosszullét, szédülés, fejfájás, hányinger és fáradtság könnyen összetéveszthetőek egyéb betegségek tüneteivel. Magas szén-monoxid-koncentráció esetén ájulás, és néhány percen belül halál is beállhat.

A szén-monoxid-koncentrációja

Mivel ez a gáz kis koncentrációban is rendkívül mérgező, egy speciális mértékegységben, ppm-ben (parts per million, milliomod részben) mérik a jelenlétét. Egy ppm-nyi gáz jelenléte annyit jelent, hogy egy köbméter levegőben egy köbcentiméter van belőle. Tekintsük át a csendes gyilkos különböző koncentrációinak az emberi szervezetre gyakorolt hatását.

• 200 ppm koncentrációjú szén-monoxid enyhe fejfájást, fáradtságot, szédülést, és két-három órán belül hányingert okoz.
• 400 ppm töménységű szén-monoxid erős fejfájást okoz egy-két órán belül, három óra elteltével pedig életveszélyessé is válhat.
• 800 ppm koncentráció ebből a gázból hányingert, émelygést, két órán belül eszméletvesztést, három órán belül pedig halált okoz.
• 1600 ppm erős fejfájást, szédülést és hányinger okoz húsz percen belül, a halál egy órán belül áll be.
• 3200 ppm jelenléte már öt-tíz percen belül erős fejfájást, hányingert és émelygést okoz, tizenöt-húsz percen belül pedig halált.
• 6400 ppm koncentrációban már egy-két percen belül tapasztalhatóak e fenti tünetek, a halál beállta tíz-tizenöt percen belül várható.
• 12800 ppm koncentráció néhány percen belül halált okoz.

Ez a gáz annyira mérgező tehát, hogy ha a lakásunk levegőjének 1,28 térfogatszázalékát eléri, három percen belül halált okoz.

Szén-monoxid-mérgezések gyakorisága

Évente átlagosan 400 esetben riasztják a katasztrófavédelem tűzoltóegységeit szén-monoxid-mérgezéssel összefüggő esethez.

Nem csak a régi gázkazánok közelében fejlődhet szén-monoxid, sőt, kémény sem kell hozzá. Valamennyi nyílt lánggal működő fűtőeszköz és vízmelegítő forrása lehet a mérgező gáznak, hiszen ha nem jó a szellőzés, ezek a berendezések elhasználják a szoba levegőjét, tökéletlen égés jön létre, amelynek a mellékterméke a szén-monoxid. Ahol nyílt láng van a szobában, nem elég néha kinyitni az ablakot, gondoskodni kell az állandó és automatikus levegő-utánpótlásról. Az ajtókba, ablakokba résszellőzőt kell tenni

- mondta Mukics Dániel tűzoltó alezredes.

Hogyan keletkezhet otthon szén-monoxid, és mit tehetünk ellene?

Mivel a szén-monoxid-mérgezések gyakorisága megnő a téli időszakban, így tévesen a fűtési szezonnal hozzák kapcsolatba, pedig az év egészében jelenlévő veszélyről van szó. A szén-monoxid veszélyes mennyiségű feldúsulása a lakásban alapvetően három okra vezethető vissza:

• nem megfelelő a nyílt lánggal égő berendezés műszaki kialakítása,
• a nyílt lánggal égő berendezés levegő utánpótlása nem biztosított,
• elmaradt a berendezések karbantartása, tisztítása, vagy a kéményseprés.

A balesetek megelőzését úgy alapozhatjuk meg legjobban, hogy a tervezéssel, kivitelezéssel és az üzembe helyezéssel megfelelő szakembert bízunk meg. Soha ne becsüljük alá ezeket a feladatokat, a tervező, a tervek szerint eljáró kivitelező és az üzembe helyezéshez szükséges szakemberek gondos munkája garantálja a rendszerek biztonságos működését.

A nyílt lánggal égő berendezés levegő utánpótlása nem biztosított

A hőt termelő berendezések üzemeltetéséhez nélkülözhetetlen az égéshez szükséges oxigén. Egy köbméter földgáz tökéletes elégetéséhez például körülbelül tíz köbméter levegő szükséges. Azok a berendezések amelyek nyílt égésterűek, vagyis a szoba levegőjét használják az égéshez, szellőzőkön és az ajtók és ablakok légrésein keresztül juthatnak oxigénhez.

Veszélyes lehet a spórolás

A fűtési költségek csökkentése miatt napjainkban igen népszerű a régi nyílászárók cseréje, és helyettük jól szigetelő ajtók, ablakok beszerelése. Az évszázadokon át használt fakeretes nyílászárók légrésein az égéshez szükséges levegő akadálytalanul áramolhatott be a lakótérbe. Az újonnan beszerelt, jól szigetelő nyílászárók légáteresztő képessége minimális, ezért jelentősen csökken az épületbe bejutó oxigén mennyisége. Ha más módon nem biztosított a levegő pótlása, akkor a tüzelőberendezés gyorsan elhasználja az égéshez a helyiség oxigénjét, és vákuum keletkezik. Így a levegő-utánpótlás hiánya miatt a kémény – bármennyire megfelelő műszaki állapotú – nem képes az égésterméket elvezetni, szellőzése megfordul. Egyre tökéletlenebb égés alakul ki, és a szén-monoxid halálos mennyiségben való megjelenése csak idő kérdése.

Szellőzőrácsok letakarása - ne így csökkentsük a fűtésszámlát

Gyakori, hogy a szellőzőrácsokat takarékossági szempontok miatt letakarják, ami roppant veszélyes. Fogadjuk meg a régi tiltó táblák tanácsait: a szellőzőnyílások eltakarása tilos és életveszélyes!

A mérgezéses esetek körülbelül egynegyede a fürdőszobában következik be, hiszen e helyiségek alapterülete és légtere jellemzően kicsi. A vízmelegítő, vagy a kazán működése során elhasználja a helyiség levegőjét, ezért nagyon fontos a fürdőszoba megfelelő szellőzéséről gondoskodni. Ha letakarjuk a szellőzőt, máris életveszélyes állapotot teremtettünk.

A fürdőszobai gázüzemű készülék működésére jelentősen kihat az, ha a használatával egy időben a konyhában, vagy a mellékhelyiségben elszívó működik. Ebben az esetben ugyanis nem jut megfelelő mennyiségű levegő a fürdőszobai gázkészülékhez, visszaáramlik az égéstermék, és fennáll a veszélye a szén-monoxid-szint megemelkedésének.

A szén-monoxid-mérgezés több, légmozgást előidéző épületgépészeti berendezés együttes használata miatt is kialakulhat!

Más épületgépészeti berendezések jelentősen ronthatják a tüzelőberendezések levegőellátását és az égéstermék elvezetését. A konyhai páraelszívók, a mellékhelyiségek szagelszívói, különböző tüzelőanyaggal üzemeltetett kéményes, nyílt égésterű tüzelőberendezések lakáson belüli együttes üzemeltetése, a központi porszívó, a szárítós mosógép, a mobil klíma egyidejű működése mind szerepet játszhat a csendes gyilkos keletkezésében.

Ha az épület minimális légáteresztő képességű nyílászárókkal van felszerelve, ezek a berendezések együtt működtetése is képes megfordítani a kéményekben az áramlás irányát, ami ideális a szén-monoxid-keletkezésének. A kandallók kéményei ugyanilyen hatást fejtenek ki a gázzal üzemelő berendezések kéményeire (nem feltétlenül a kandalló termeli a szén-monoxidot, hanem a kandalló üzemeltetése során a gáztüzelő-berendezés kéményében fordul meg az áramlás iránya).

Egy lakásban tehát az épületgépészeti berendezéseket összességében kell kezelnünk, rendszerként kell rájuk tekintenünk.

Berendezések karbantartása, tisztítása, kéményseprés

A lakásban lévő por és a pára szennyezi a tüzelőberendezés hőcserélő felületeit, és gátolja az égéstermék elvezetését, ami szintén kedvez a szén-monoxid keletkezésének.

Bár csak ötévenként kötelező a gázfogyasztó-berendezéseket szakemberrel felülvizsgáltatni, kifejezetten javasolt ezt gyakrabban, akár évente elvégeztetni. Ez egyébként a berendezések olcsóbb üzemeltetéséhez is hozzájárul.

A legtöbb tüzelőberendezésnek elengedhetetlen része a kémény. Amennyiben a kémény járata leszűkül (behulló tégla, vakolat, beköltöző madarak, darazsak miatt), akkor a helyiség levegőjét használó, lánggal égő berendezés égésterméke visszaáramlik a lakásba. Ha ez bekövetkezik, a lakásban lévő levegő szén-monoxid-koncentrációja drasztikusan megemelkedik.

A kémények fokozott igénybevételnek vannak kitéve (korrózió, fagy, dinamikus hőterhelés, lerakódások), emiatt az említett keresztmetszet-szűkületek előbb-utóbb óhatatlanul kialakulhatnak. Ezért elengedhetetlen a kémények rendszeres ellenőrzése, ezek során ugyanis a hibák felderíthetőek, megszüntethetőek, a tragédia pedig megelőzhető. A saját érdekünk tehát, hogy ne akadályozzuk a rendszeres kéményseprői ellenőrzést, felülvizsgálatot, szükség szerint a kémény tisztítását, és fogadjuk meg a szakember tanácsait.

Hideg időben gyakori, hogy a tűzoltókat égő kéményekhez riasztják. Ez ott jellemző, ahol szilárd tüzelővel fűtenek, és nem élnek az ingyenes kéményseprés lehetőségével. A veszélyt csak fokozza, ha szeméttel fűtenek. Ha valahol csak két hétig háztartási hulladékkal tüzelnek, annyi korom és kátrány rakódik le a kémény belső falára, mintha hat hónapon keresztül jó minőségű, két évig szárított fával fűtöttek volna. A kémény falán lerakódó, egyre vastagodó korom és kátrányréteg, ha nincs eltávolítva, előbb-utóbb meg fog gyulladni, és könnyen átterjedhet a ház tetőszerkezetére is. Minden hatodik lakástűz a kéményben keletkezik. Idén szeptember 30-ig összesen 700 kéménytűzhöz riasztották a tűzoltókat

- mondta el Mukics Dániel a HelloVidéknek.

Fontos a kémény ellenőrzése

A kéményseprőipari tevékenységben sok változás történt az utóbbi időben, ahogy arról korábban írtunk: az éves kötelező kéményellenőrzés megszűntével nekünk kell gondoskodnunk arról, hogy szakember ellenőrizze a kéményünket.

A díjszámításban elkülönül a sormunkához köthető és a megrendelésre végzett tevékenységek költségvonzata. A tervezett sormunkához kötődő úgynevezett Időpontfoglalással bejelentett lakossági kéményellenőrzéseket csak kiszállási díj terheli, míg a megrendelésre végzett feladatokat költségtérítés ellenében végzik a szakemberek.

A díjszámítás elemei:

A sormunkához kötődő feladatok ellátása során, ha lakossági ügyfelek a második megajánlott időpont után 30 napon belül időpont egyeztetést kezdeményeznek és ebben a megbeszélt időben a szakemberek sikeresen elvégzik az égéstermék-elvezetők felülvizsgálatát és ellenőrzését, akkor munkájuk ellenértékeként csak kiszállási díjat kell fizetni. A kiszállási díj összege az ingatlan helye szerint illetékes önkormányzat rendeletében meghatározott, a 2015. július 1-i állapot szerinti közszolgáltatási díj harminc százalékának megfelelő összeg, ami országos átlagban 500 forint körül mozog.

A soron kívül, megrendelésre végzett tevékenységekért az ügyfelek költségtérítést fizetnek

A költségtérítés összegét több tényező befolyásolja. A kiszámítás alapját a kéményseprőipari tevékenység ellátásának szakmai szabályairól szóló 21/2016. (VI. 9.) belügyminiszteri rendelet munkanormákban rögzíti, amelyekhez az égéstermék-elvezető száma, típusa, hossza, a használat jellege, valamint a bekötések száma és hossza alapján meghatározott – szintén a rendeletben rögzített – munkaráfordítási táblázat és képlet alkalmazásával egyedileg számítja ki a közfeladatot ellátó szakember.

A sormunkához tartozó tevékenységek díjszámításánál egy egységnyi munkaráfordítás nettó 2000 forint, a műszaki vizsgálatok esetében nettó 4000 forint, műszaki megoldás megfelelőségével összefüggő vizsgálatok esetében az egységnyi munkaráfordítás nettó 14 000 forint. A közszolgáltatást általános forgalmi adó (ÁFA) nem terheli.

Mit tegyünk, ha valaki szén-monoxid-mérgezést szenvedett?

Szén-monoxid-mérgezés esetén több dologra is figyelnünk kell, ha a bajba jutottakon segíteni akarunk. A helyiségben vagy akár az egész lakótérben még mindig kimutatható lehet a mérgező gáz, ezért azonnal hozzuk ki a bent tartózkodókat, és ne lélegezzünk az érintett területen. A szabad levegőn helyezzük biztonságba a mérgezést szenvedett embereket, ájulás esetén pedig alkalmazzuk a stabil oldalfektetést. A lehető legrövidebb időn belül kérjünk szakszerű segítséget, értesítsük a katasztrófavédelmet és a mentőket az ismert segélyhívó számokon. Amennyiben lehetőségünk van a tüzelő-fűtő berendezés biztonságos lekapcsolására, a szellőztetésre és a gázrendszer főcsapjának elzárására, ezeket is tegyük meg.

Ha valaki magán érzi a szén-monoxid-mérgezés tüneteit, azonnal menjen a szabad levegőre, és tárcsázza a 112-es számot, vagy a katasztrófavédelem műveletirányítási központját a 105-ös segélyhívó számon!

Milyen tüzelőberendezést vásároljunk?

Új tüzelőberendezések kiválasztása során célszerű a külső levegőt közvetlenül használó, a helyiségek légterétől függetlenül üzemeltethető, zárt égésterű berendezéseket előtérbe helyezni. Ilyenek és szakszerű égéstermék-elvezetők használata esetén gyakorlatilag kizárhatjuk a szén-monoxid megjelenését.

Ha minden óvintézkedést megtettünk, tehát a berendezéseinket, épületgépészeti rendszerünket műszakilag megfelelő állapotban tudjuk, biztosított ezek levegő utánpótlása, tisztában vagyunk az együtt üzemeltetés veszélyeivel, valamint beengedtük a kéményseprőt a lakásba, akkor megfelelő biztonságban tudhatjuk magunkat, szeretteinket és háziállatainkat. Azonban, még ez sem zárja ki egy hirtelen meghibásodásból fakadó szén-monoxid-mérgezés veszélyét.

Ha növelni akarjuk a biztonságunkat, akkor érdemes szén-monoxid-érzékelőt vásárolni. Érzékelőt csak megbízható forrásból, műszaki cikkeket forgalmazó üzletben szabad vásárolni. Vásárlásnál keressék a magyar nyelvű használati utasítással rendelkező és megfelelő minőségű készülékeket. A néhány ezer forintos érzékelők megbízhatósága jellemzően nem megfelelő, ezek hamis biztonságérzetet keltenek bennünk.

A szén-monoxid-érzékelők csak akkor tudják betölteni funkciójukat, ha megbízható típust szerzünk be, és azt a gyártó előírásainak megfelelő helyre és megfelelő módon telepítjük. Fontos tudni, hogy ezeknek az érzékelőknek is van szavatossági idejük. Javasolt az eszközt kétévente megfelelő tanúsítványokkal rendelkező laboratóriumban bevizsgáltatni. A szén-monoxid-érzékelők ellenőrzését soha ne végezzék el otthon. Egy kipufogóhoz tartott, vagy cigarettafüsttel lefújt érzékelő jelez ugyan, ám olyan terhelést kap a „házi teszt” során, hogy az a további biztonságos működésre, életmentésre alkalmatlan. Az érzékelőket élettartamuk (általában 5 év) lejárata előtt le kell cserélni

- tudtuk meg a szakembertől.

Az országos katasztrófavédelem listája a megbízható szén-monoxid érzékelőkről itt található.

Szén-monoxid a garázsban

Hasonló veszélyforrást okozhat a gépjárművek zárt térben (garázs, mélygarázs, alagút) történő üzemeltetése. Kerüljük tehát az ilyen helyeken való huzamos tartózkodást, a járművet csak a feltétlenül szükséges ideig járassuk, és ha van ilyen, figyeljük a szén-monoxid-érzékelő jelzését.

Összegzés

• Gondoskodjunk arról, hogy a kéményseprők a rendszeres ellenőrzést elvégezhessék, a feltárt hiányosságok megszüntetésével együtt járó költségeket ne tekintsük kidobott pénznek, az életünk és szeretteink élete múlhat rajta!
• Rendszeres időközönként vizsgáltassuk meg, hogy a tüzelőberendezéseink megfelelőek-e!
• Körültekintően üzemeltessük a tüzelőberendezéseket, mindig gondoskodjunk megfelelő levegő-utánpótlásról!
• Használjunk szén-monoxid-érzékelőt, válasszunk megfelelő típust, és tartsuk be a gyártó előírásait!