Ez lesz az allergiások szupergyógyszere: ekkortól lehet majd kapni a patikákban

Az eredetileg orvosi pályára készülő, de végül a gyógyszerészi szakon továbbtanuló és végző Pamlényi Krisztián (témavezetői: ifj. dr. Regdon Géza egyetemi docens és dr. Kristó Katalin egyetemi adjunktus) azon szerencsések közé tartozik, akiknek életére nincsenek hatással se a pollenek, se a rovarcsípések, se más allergének, így csak a patikában töltött gyakorlatai alatt szembesült azzal, hányan kényszerülnek antihisztamin tartalmú készítményt vásárolni és alkalmazni. Később, akkori barátnője révén, aki szintén allergiával élt együtt, megtapasztalta, hogyha a szabadban kívántak néhány órát eltölteni, a táskában mindig kellett lennie kalciumnak és antihisztaminnak, hogy a rovarcsípés okozta erős tüneteket enyhíteni tudják. Innen már csak egy lépésnyire, jobban mondva TDK-dolgozatnyira volt az ötlet, miért is ne lehetne a szájon át bevehető orvosságot vagy az adrenalin- és szteroidinjekciót valami más, kényelmesebb formával kiváltani?

Hogyha egy ember tudja, hogy allergiás reakcióként felléphet nála a gégeödéma, hordhat magánál adrenalininjekciót, amit be kell szúrnia a combjába. Ez viszont függ a lélekjelenléttől és az illető pillanatnyi állapotától, esetleges tűtől való félelmétől, hogy képes-e egyáltalán beadni magának. Ugyan a hatás kialakulásának sebességében elmarad a polimer film az adrenalininjekciótól, de ha ott van a táskájában egy kis 2x2 cm-es polimer film, amit föltapaszthat a bukkális szájnyálkahártyára, ami egy noninvazív, fájdalommentes eljárás, biztos, hogy időt nyer vele, amíg odaér a segítség

- magyarázta a SZTE gyógyszerész PhD hallgatója a fogyasztók körében jelentkező valós keresletet.

Az adrenalininjekción túl második opcióként léteznek intravénásan adható szteroid és antihisztamin tartalmú készítmények, ezeket azonban csak szakember, mentőorvos vagy ápoló adhatja be a betegnek, míg a harmadik lehetőségként rendelkezésre álló szájon keresztüli szteroidtartalmú gyulladáscsökkentőkkel az a probléma, hogy gégeödéma esetén azokat a beteg képtelen lenyelni. Ezért innovatív az a megoldás, melynek során áttetsző polimer filmrétegbe inkorporálják a hatóanyagot, amit a szervezet a vérkeringésbe kerülve sokkal nagyobb arányban képes hasznosítani, mint a szájon át bevehető tablettákat, hatáskifejlődéshez szükséges idejével (3-5 perc) pedig szorosan az adrenalininjekció után következik a sorban.

A polimerek azok az anyagok, amik úgy rendelkeznek nagy molekulatömeggel, hogy sok kis komponens (monomer) kémiailag összekapcsolódva építi fel ezt a nagy molekulát. Jelen esetben ezek teljesen természetes polimerek, biodegradábilisek, vagyis a szervezetben lebomlanak és mindenféle egyéb károsodás nélkül kiválasztódnak. Hogyha megnézzük magát a terméket, ez egy szilárd, átlátszó rendszer, amelynek összetevői természetes forrásból származnak. Az egyik alkalmazott polimert, a nátrium-alginátot a barnamoszatokból nyerik ki, a másik polimert, a hidroxipropil-metil-cellulózt pedig régóta használják, például a tabletták készítésekor, vagy a bevonatuk előállításánál segédanyagaként, mint félszintetikus cellulózszármazék

- oszlatta el az összetevőkkel szembeni félelmeket Pamlényi Krisztián PhD hallgató gyógyszerész.

Noha számos más gyógyszerformában elérhető antihisztamin-tartalmú készítmény, így szemcsepp, orrspray és krém is van már a piacon, ezek a tüneteket mindig csak helyi szinten képesek enyhíteni, jobb esetben teljesen elfedni. Így lehetséges, hogy például a pollenszezonban az orrfolyás, viszkető, égő szemek, torokkaparás, bőrviszketés és bőrvörösség miatt egyszerre 3 készítményt is felír az orvos. „Ebbe a bukkális filmbe inkorporált cetirizin hatóanyag közvetlenül a szisztémás keringésbe kerül a szájnyálkahártyáról, ami az egész testre kifejti a hatását, ezáltal pedig mindenféle tünetet képes mérsékelni” – emelte ki a gyógyszerforma egyik újabb előnyét a SZTE PhD hallgatója.

A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszertechnológiai és Gyógyszerfelügyeleti Intézet berkein belül folyó kutatás jelenleg a citotoxicitás vizsgálatának fázisában tart, melynek keretében azt mérik fel, hogy a használt anyagok bármilyen mértékben károsíthatják-e az emberi sejteket. Mindezen a fiatal gyógyszerészen túl, aki a vizsgálatok és a munka oroszlánrészét végzi, egy nagy kutatócsoport helyett csak néhány kutató, PhD hallgató, asszisztens és pályatárs, valamint két témavezető, Dr. Kristó Katalin és ifj. Dr. Regdon Géza dolgozik aktívan. Egyetemi körülmények között az a cél, hogy egészen az állatkísérletekig, a klinikai vizsgálatok előlépcsőjéig eljussanak, amit követően már a gyógyszergyárakon múlik, mennyi idő telik el az új allergiás készítmény törzskönyvezéséig, majd a forgalomba hozataláig. A megkérdezett kutató óvatos becslése szerint még jó egy évtizednek kell eltelnie ahhoz, hogy ez a termék a patikák polcán helyt kaphasson.

A későbbiekben tervezzük egyéb hatóanyag alkalmazását is a TDK és PhD munka során kifejlesztett hordozórendszerben, olyan betegségek kezelésére, ahol a hatóanyagmennyiség jóval kisebb dózisú, mint a cetirizin, így elméletileg könnyebben formulálható. Elsősorban olyan betegségek kezelését szeretnénk megcélozni, ahol a betegeknek nyelési nehézségeik akadnak, amit ez a szájukba tapasztott kis polimer film képes lesz orvosolni

- zárta gondolatait egy jövőbeli kutatási iránnyal Pamlényi Krisztián PhD hallgató gyógyszerész