Elkeserítő számadatok: fokozatosan kiszorul a magyar méz az EU exportpiacáról

Az elmúlt években megváltozott a méhészeti ágazat export- és importja, ami többek között betudható a kedvezőtlen időjárás miatti mézhiánynak, valamint annak a trendnek is, hogy a korábban legnagyobb exportőrünknek számító Németországban 50 százalékkal megnőtt a hazai méhészetek száma. Ugyanakkor egyre nagyobb teret hódít az olcsó kínai méz, ami a közhiedelemmel ellentétben nem teljesen hamis méz, vagyis valamilyen cukorszirup, hanem silány minőségű, kevert termék, aminek egy része valóban cukorszirupból hamisított. Ehhez jön még az a tényező, hogy megnőtt az ukrán méz szerepe is a piacon, elsődlegesen az Európai Unió mézexportját írva át, a magyar mézhez képest ugyanis jóval olcsóbb áron kínálják.

A világ méztermelésének FAO (Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet) adatai

Ázsia (pl. Kína 457 ezer tonna) méztermelésének és exportjának dominanciája erősödik, ezen túl két számjegyű növekedést mutat Argentína, Ukrajna, Irán, Mexikó és Brazília is.

• A 3 top termelő
  együttes részesedése 45%
• A top importőrök
  (EU, USA) a kínálat közel 3/4-ét felvásárolták
• Európai Unió
  Legtöbb méhcsaláddal Spanyolország és Románia rendelkezik, hazánk a 7. a rangsorban.
• A legtöbb, közel minden ötödik méhész
  Németországban él.
• Az országok méztermelését tekintve a nagyobb termelők (min. 20 ezer tonna/év) mellett a tagállamok több mint felének az éves mennyisége nem haladja meg az 5 ezer tonnát.
• Az EU mézpiacának önellátottsági foka 60% körüli - Egyszerre
  számít a világ top termelői és importőrei közé, ezáltal sérülékeny.
• Az import termék 40 százaléka Kínából, 20% pedig Ukrajnából származik

Visszaesett az export

Az elmúlt tíz évben euróban számolva 35–40 százalékkal csökkent a méz felvásárlási ára tavalyi adatok szerint. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a felvásárlás mindeközben szakaszossá vált: míg a méhészek korábban bármikor el tudták adni terméküket, most az a jellemző, hogy hosszabb időszakokra is leáll a piac. A külföldi kereslet is jelentősen lecsökkent a hazai méz iránt, így a felvásárlás gyakorlatilag szünetel. A piac telítődését már tavalyelőtt év végén érezni lehetett. A nyugat-európai vevők magas el nem adott készlettel rendelkeznek, így közülük többen is jelezték, hogy a következő szezonig már nem vásárolnak mézet.

A mézpiacot nagyban befolyásolja a vegyes méz esetében, hogy az ukrán áru olcsóbb a magyarhoz képest. Ezért szinte teljesen kiszorítja a hazai termékünket az exportpiacokról, és ellehetetleníti a magyar vegyes méz külpiaci értékesítését. Magyarország körülbelül húszezer tonna mézet értékesít külföldön, aminek a fele a vegyes méz, míg az akácból készült áru mennyisége mintegy 8 ezer tonna. Ukrajna évi 6 ezer tonna mézre rendelkezik uniós vámmentes kvótával, az összes európai mézexportja pedig évente 60 ezer tonna körül alakul.

Az unió piacára évente 250 ezer tonna méz érkezik harmadik országokból, amiből 80–100 ezer tonna a kínai származású. Az utóbbiról gyakran szóba kerül, hogy sok a hamisítvány. Sőt, az EU-ba érkező mézek minőség-ellenőrzésének hiányosságai miatt szakértők szerint az is elképzelhető, hogy az ukrán mézekbe keverve szintén van kínai termék. Az ukrán vegyes mézet a vevőhöz szállítva kínálják kilónként 2 euró körüli áron, a magyar termék ára körülbelül ennél mintegy 60 ft-tal magasabb.

Mézhamisítás

Méz állagú cukorszirupot készítenek, és ha szükséges, még színezőkkel is rásegítenek. Sokan ezt értik kínai méz alatt, de nem csak Kínában alkalmazzák ezt a módszert! A cukorszirup elkészíthető kristálycukorból, krumplicukorból, rizsszirupból, kukoricaszirupból, izocukorból, a lista szinte végtelen a hamisító profizmusától és anyagi lehetőségeitől függően. Ráadásul az adalékanyagok hatására a méznek nevezett készítménybe bizony különféle antibiotikumok, növényvédők és nehézfémek is kerülhetnek, amelyek szervezetünkre káros hatással lehetnek.