Megszereztük a cselekvési tervet: így alakítja át az EU magyar agráriumot

Az ágazat kiegyensúlyozott növekedése érdekében most elkezdődik a fogyasztás fellendítése, a termelés növelése, valamint az ágazat fenntarthatóságának további javítása. A cselekvési terv segítségével a Bizottság biztosítani kívánja a megfelelő eszközöket a már eleve gyorsan növekvő ökológiai ágazat számára a 25 százalékos cél eléréséhez. Az ökológiai gazdálkodás ugyanis igen gyorsan növekvő ágazat az uniós mezőgazdaságban, ami a biotermékek iránti fokozott fogyasztói érdeklődés közvetlen következménye.

Az ökológiai termékek fogyasztásának növelése létfontosságú lesz ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelőket ösztönözze az ökológiai gazdálkodásra való átállásra, és ezáltal jövedelmezőségük növelésére. Ebből a célból a cselekvési terv több olyan konkrét intézkedést javasol, amelynek célja a kereslet fellendítése, a fogyasztói bizalom fenntartása és az, hogy a bioélelmiszereket közelebb vigye az emberekhez. Ezek közé tartozik az ökológiai termeléssel kapcsolatos tájékoztatás és kommunikáció, az ökológiai termékek fogyasztásának előmozdítása, a közbeszerzéseken keresztül a biotermékek nagyobb mértékű felhasználásának ösztönzése a közétkeztetésben, valamint a biotermékek terjesztésének fokozása az uniós iskolaétkeztetési programok keretében

– áll a HelloVidékhez eljutatott stratégiában, kiemelve, hogy bevezetnék az ökológiai élelmiszerek vásárlására felhasználható „bioutalványokat”.

Ahogy azt a HelloVidék megtudta, jelenleg az unió mezőgazdasági területének mintegy 8,5 százalékán folyik ökológiai gazdálkodás. A tendenciák azt mutatják, hogy a jelenlegi növekedési ütem mellett az Európai Unió 2030-ra mintegy 15–18 százalékot érhet el. Az eszköztárat a most közzétett cselekvési terv biztosítja az ahhoz, hogy ez végül elérje a 25 százalékot. Ehhez a következő eszközök állnak majd rendelkezésre:

• közös agrárpolitika;
• tájékoztató rendezvények szervezése;
• hálózatépítés;
• kutatás és innováció;
• blokklánc és egyéb technológiák használata a nyomonkövethetőség javítására;
• a piaci átláthatóság növelése;
• a helyi és kisüzemi feldolgozás megerősítése;
• az élelmiszer-ellátási lánc megszervezésének támogatása;
• a takarmányozás javítása.

A tervek között szerepel az úgynevezett „biokörzetek” létrehozása, amelyek révén ösztönözni lehet az ökológiai idegenforgalmi hálózatok fejlesztését. Ezek olyan területek, ahol a termelők, polgárok, idegenforgalmi szolgáltatók, szövetségek és hatóságok együttműködnek a helyi erőforrásokkal való fenntartható, ökológiai elveken és gyakorlatokon alapuló gazdálkodás érdekében.

A mezőgazdaság a biológiai sokféleség csökkenésének egy fő okozója, a biológiai sokféleség csökkenése pedig nagy fenyegetést jelent a mezőgazdaságra nézve. Sürgősen helyre kell állítanunk az egyensúlyt a természethez fűződő viszonyunkban. Ezzel nem csak a termelők szembesülnek, hanem a teljes élelmiszer-ellátási lánc. Ezzel a cselekvési tervvel arra törekszünk, hogy fellendüljön az ökológiai gazdálkodás iránti igény, hogy segítsük a fogyasztókat a megalapozott döntések meghozatalában, és támogassuk az európai termelőket az átállásban. Minél több földterületet szentelünk a biogazdálkodásnak, annál jobban védjük a biológiai sokféleséget ezen a területen és a környező területeken

– magyarázta Frans Timmermans, a Bizottság európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnöke.

A cselekvési terv célkitűzése a biogazdálkodás fenntarthatósági szempontú teljesítményének javítása is. Ennek megvalósítása érdekében az intézkedések az állatjólét javítására, az ökológiai vetőmagok rendelkezésre állásának biztosítására, az ágazat szénlábnyomának csökkentésére, valamint a műanyagok, a víz és az energia felhasználásának minimalizálására összpontosítanak. A Bizottság emellett növelni kívánja a kutatás és innováció arányát, és a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és vidéki térségek területét érintő kutatási és innovációs intézkedésekre szánt költségvetés legalább 30 százalékát az ökológiai ágazathoz kapcsolódó vagy számára releváns témákhoz kívánja rendelni.

Az ökológiai gazdálkodás számos előnnyel jár a környezetre nézve, hozzájárul az egészséges talajhoz, csökkenti a levegő- és vízszennyezést, és javítja a biológiai sokféleséget. Ugyanakkor, mivel az elmúlt évtizedben a kereslet gyorsabban nőtt mint a termelés, az ökológiai ágazat gazdasági haszonnal jár a szereplői számára. Az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó új cselekvési terv kulcsfontosságú eszköz lesz azon út kijelöléséhez, amellyel megvalósítható az ökológiai gazdálkodás alatt álló mezőgazdasági terület 25%-os részarányára és az ökológiai akvakultúra jelentős növelésére vonatkozó cél, amelyet a biodiverzitási és a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia rögzít. Mindemellett a Bizottság által hamarosan elfogadásra kerülő, az uniós akvakultúra fenntartható fejlesztésére irányuló új stratégiai iránymutatás elő fogja mozdítani az ökológiai akvakultúra további térnyerését

– nyilatkozta a témával kapcsolatban Virginijus Sinkevičius, a környezetért, az óceánokért és a halászatért felelős biztos.

A tagállamok most nemzeti ökológiai gazdálkodási cselekvési terveket dolgoznak ki a biogazdálkodás fellendítése céljából. Magyarországon a jelenleg ökológiai művelés alatt álló mezőgazdasági területek részaránya 5,6 százalék. Európában ebből a szempontból közeli szomszédunk, Ausztria teljesít a legjobban, ahol az ökogazdálkodás mértéke 25,3 százalék.