12 merénylet, amit ne kövess el a kerted ellen: kidobott pénz és idő, ha erre nem figyelsz

A kertészkedés nagyszerű kikapcsolódás lehet, és az is fantasztikus érzés, ha a saját magunk által megtermelt alapanyagot tehetjük az asztalra. Ugyanakkor rendkívül frusztráló is, ha a növényeink nem úgy nőnek, ahogy kellene, ahogy várjuk. A Countryside cikke alapján most összeszedtük a leggyakoribb hibákat az ültetéstől a mulcsozáson át az öntözésig, amiket elkövethetünk a kertben dolgozva, legyünk bár kezdők vagy tapasztaltabbak. Érdemes odafigyelni rájuk, különben könnyen előfordulhat, hogy erőfeszítéseink kidobott pénz és idő lesznek.

1. Ültetés: túl korán vagy túl későn

Minden mag számára van olyan optimális hőmérséklet, amin képes kihajtani. Ha ez magasabb, akkor a kora tavasszal vetett magok nagyon nem járnak jól. Egyrészt rothadásnak indulhatnak, de az is előfordulhat, hogy kihajtanak, majd a palánták a tavaszi fagyok során elfagynak. A túl korai ültetés elkerülésének legjobb módja, ha beszerzünk egy jó talajhőmérőt. Annak is van veszélye ugyanakkor, ha a szezonban túl későn vetünk magokat vagy palántákat: a növények megfagyhatnak, mielőtt beérhetne a termésük. A legjobb, ha összevetjük az egyes fajták érési idejét és az éghajlatunkra jellemző időjárási sajátosságokat (bár utóbbi kezd egyre esetlegesebbé válni a globális felmelegedés miatt), és matekozunk.

2. Érintetlenül hagyjuk a talajt vagy túltrágyázzuk

Hacsak nem vagyunk olyan szerencsések, hogy jó minőségű agyagos talajunk van a kertünkben, ami bőven tartalmaz szerves anyagokat is, nem árt tisztában lennünk azzal, hogyan javíthatjuk a talaj összetételét. Ha túlságosan tömör, nehéz, akkor adhatunk hozzá például homokot vagy organikus anyagokat, de ha pont a homok dominál benne, komposzttal vagy trágyával ellensúlyozhatjuk. És bár a növényeknek szüksége van nitrogénre a klorofiltermeléshez, azzal sem teszünk jót, ha túlzásba visszük a használatát. Ha ennek hatására túlburjánzanak rajta a levelek, az megviseli a gyökereket, amik nem a normális ütemben fognak így növekedni és terjeszkedni. Ennek eredményeként előfordulhat, hogy a növények alig vagy egyáltalán nem teremnek, és jóval fogékonyabbak lesznek betegségekre és a kártevők pusztítására.

3. Túl közel és/vagy túl mélyre kerül a mag, palánta

Igen, a palánták nagyon aprónak tűnnek, a magok pedig még sokkal kisebbek. Könnyű őket túlságosan szorosan egymás mellé ültetni, de vigyázzunk: a sűrűn ültetett növényeknél tápanyaghiány merülhet fel, emellett a nedvességért és a napfényért küzdhetnek egymás rovására. Ha a csomagoláson találunk erre ajánlást, mindenképp fogadjuk meg, vagy próbáljunk utánanézni. Az, hogy milyen mélyre ültetünk, szintén egy sarkalatos pont.

Minden magnak szüksége van nedvességre a kihajtáshoz.

A nagyobbakat, például a borsót, a babot és a kukoricát mélyebbre kell ültetni, hogy a csírázáshoz szükséges nedvességszint biztosított legyen, a kisebbeknek ugyanakkor, mint például a salátának, a fény számít rengeteget. Ezeket a magokat laza talajba érdemes vetni, és semmiképp sem a föld mélyébe. Hasonló eltérések a palántáknál is vannak, a paradicsomot és a paprikát például valamelyest mélyebbre kell ültetni, hogy a gyökér megfelelően növekedhessen.

4. Túl sok vagy túl kevés talajtakarás

A talajtakarás, mulcsozás kiválóan alkalmas a gyomok elleni küzdelemre és a talaj nedvességtartalmának megtartására. Azonban ha túlzásba visszük, rosszul járunk: blokkolja a légáramlást, tömöríti a talajt, a növények szára köré halmozva pedig rothadást, különféle betegségeket idézhet elő. A másik véglet a túl kevés mulcshasználat, ami gyomok elburjánzását eredményezheti. Ha meleg és száraz az idő, esetleg kevés a rendelkezésre álló víz, a szerényen adagolt talajtakaró nem védi meg a talaj nedvességét, ami könnyen kiszáradáshoz vezet. Ha problémát tapasztalunk, győződjünk meg arról, hogy a víz átjut-e a talajtakarónkon és el is tud folyni odáig, ameddig kell, illetve tartsuk észben, hogy a növények szárától néhány centire távolabb terítsük le a talajtakarónkat.

5. Öntözés: mindkét véglet rossz, de az egyik különösen

A kert öntözésének elhanyagolása óriási gondot okozhat, főleg ha meleg, száraz az idő. Az öntözés különösen a magok, palánták ültetésekor okozhat fejtörést. Egy egyszerű tipp, az ujjpróba segítségével gyorsan kideríthetjük, hogy itt az ideje az öntözésnek vagy sem. Ha a kertünkben inkább agyagos a talaj, dugjuk bele az ujjunkat 5 centi mélyre – ha nedves, akkor nincs szüksége vízre. Homokos talaj esetén 10 centi mélyre kell lenyúlnunk.

A túlöntözés ugyanakkor még rosszabb, mint a kevés víz, mert a szétázott gyökerek képtelenek elegendő oxigént szerezni.

A hervadás lehet a túlöntözés egyik kezdeti jele. Ugyanakkor ez becsapós is, mert a növények sok fajtája hervadozik, ha nappal meleg van, és felélénkül, amikor a hőmérséklet estére lehűl. Ha a növények ilyenkor valóban újraélednek, nincs szükségük vízre.

6. Nem a megfelelő helyre ültetünk…

Egy kert mikroklímája közel sem biztos, hogy egységes: bizonyos részeken a körülmények egy kicsit eltérhetnek egymástól ebben a tekintetben, a hőmérséklet például melegebb vagy hűvösebb lehet, mint általában. Lehet, hogy az egyik szeglet sok napsütést kap, a másik éppen hogy árnyékos. A talajtípus vagy a talajszint különbségei azt eredményezhetik, hogy a talaj itt szárazabb, ott nedvesebb, a vízelvezetés gyengesége vagy gyorsasága is képes ezt befolyásolni. Emellett lehetnek olyan részek is, amik eltérően reagálhatnak a fagyokra. Akkor járunk legjobban, ha ismerjük a kertünket és a termesztett növényeink igényeit is.

7. …nem a megfelelő növényt

Biztos, hogy lesznek olyan növények, amiknek nem a mi kertünk az ideális. A sok nedvességet igénylő növények nem érzik jól magukat az aszályra hajlamos területeken, és fordítva: vannak növények, amik egyáltalán nem bírják az esőben gazdag éghajlatot. A hosszú érési periódusú növények nem tudnak olyan területen kiteljesedni és jó termést hozni, ahol rövid a szezon. Szerencsére ma már rengeteg fajta létezik a termesztésre érdemes gyümölcsök, zöldségek között, így nem nehéz olyat találni, ami a mi körülményeinkkel kompatibilis.