Te is így szoktál aludni? Inkább ne tedd, nagy baj lehet belőle

Tudjuk jól, mennyire fontos dolog az alvás, ugyanakkor már-már ijesztő méreteket ölt azoknak a száma, akik képtelenek kialudni magukat - akár időhiány, akár valamilyen alvászavar, betegség miatt. Az alvászavar manapság az egyik legelterjedtebb civilizációs népbetegség. Egy 2009-es felmérés szerint

a magyar lakosság 70%-ánál jelentkezett már. A felmérés szerint a lakosság 30 %-a folyamatosan szenved az alvászavar, a rossz alvás vagy éppen az álmatlanság kellemetlen tüneteitől

- számolt be a Magyar Alvás Szövetség. A kialvatlanság "mellékhatásai" nemcsak kellemetlenek, de egyenesen veszélyesek is lehetnek: az alváshiány és különösen az alvási apnoe fokozza a közlekedési balesetek kockázatát, ráadásul a rossz alvással kapcsolatos vizsgálatok az elhízás, a cukorbetegség és számos kóros állapot fokozott kockázatára is rámutatnak.

A vizsgálatok azt mutatják, hogy az alvásproblémák legnagyobb része pszichés alvászavar, ami részben a stresszből gyökerezik. A problémák jelentős hányada az elalvást és a visszaalvást érinti.

A tartós alváshiány komolyan veszélyezteti mentális működésünket, főleg a memóriánkat, teljesítményünket, emocionális életünket, hangulatunkat, immunrendszerünket, és ezért komoly, alattomos betegségek melegágya lehet.

Az alváshoz – talán éppen a fontossága miatt – rengeteg tévhit, dezinformáció és mítosz kapcsolódik. A BHG cikkében most pszichológusok, alvás- és viselkedéskutatók, egészségügyi szakértők tárják fel ezeket, és arra is választ kaphatunk, mennyi igaz vagy nem igaz belőlük.

1. Vannak, akiknek csak öt vagy még annál is kevesebb órányi alvás is elég

A tudomány éjszakánként legalább hét óra alvást javasol. A cikkben idézett szakértők szerint (akik kurrens kutatási eredményekre alapozva fejtettek ki véleményt) ennél lényegesen kevesebb, tehát mondjuk 5 óra vagy annál is kevesebb alvás mind mentálisan, mind fizikailag is kellemetlen „mellékhatásokkal” jár, nagyon megterhelő a szervezet számára, főleg hosszú távon.

2. A horkolás idegesítő ugyan, de ártalmatlan

Magától értetődő, hogy ha például náthásak vagyunk és emiatt el van dugulva az orrunk, nehezen kapunk rajta levegőt, ezért éjszakánként horkolunk. Ha azonban ez orrdugulás nélkül is rendszeressé válik, nemcsak hogy rettenetesen zavaró, de komoly egészségügyi problémákat is jelezhet. A horkolást összefüggésbe hozzák többek között az alvási apnoé kialakulásának magasabb kockázatával. Ez a rendellenesség növeli a szív- és érrendszeri problémák rizikóját, beleértve a szívrohamot és agyvérzést.

3. Egy kis lefekvés előtti szíverősítőtől csak jobban megy az alvás

Nem, nem jó ötlet alvás előtt alkoholt inni. Az igaz ugyan, hogy segíthet az elalvásban, de sokkal nagyobb az esély, hogy éjszaka felébredünk, ha elmúlik a hatása.

4. Nem tudsz elaludni? Csak feküdj le, majd menni fog

Ez a tanács elég logikusnak tűnik, azonban a tudomány épp az ellenkezőjét bizonyította be. Ha gondjaink vannak az elalvással, jobb, ha felkelünk és például olvasunk egy kicsit. Ha fáradtabb állapotban térünk vissza az ágyba, máris könnyebben fog menni. Egyvalami azonban nagyon fontos: bármit is csinálunk, kerüljük a kék fényt, tehát a digitális eszközök használatát. Ennek alapján ne kapcsoljuk be a tévét, ne telefonozzunk vagy tabletezzünk, de a laptopot is jobb, ha elfelejtjük elalvás előtt. Az általuk kibocsátott kék fény megzavarhatja az alvási ciklusunkat.

5. Az éjszakai hánykolódás, sok mocorgás azt mutatja, hogy rossz az alvásminőség

Az alvás közbeni mozgás és az alvás minősége között nincs érdemi összefüggés, a kutatók szerint ez teljesen normális jelenség.

Habár a megfelelő mennyiségű, kiegyensúlyozott alvás elengedhetetlen az egészségünk és a jóllétünk szempontjából, az ajánlott hétórás időtartamot elméletben könnyebb teljesíteni, mint a gyakorlatban. Ebben segíthetnek kis lépések, a fokozatosság is: minden este próbáljunk meg 15 perccel korábban lefeküdni, már ez is nagy változást jelenthet.