Súlyos munkaerőhiány fenyegeti a szüretet: veszélyben az idei évjárat Villányban?

Jó minőségű és egészséges szőlőből készülhetnek az idei borok a Villányi Borvidéken, a szakemberek idén jó átlagos mennyiségre számítanak. Egyelőre úgy tűnik, hogy kiemelkedően jó évjárattal zárhatják majd a 2020-as évet a baranyai bortermelők. Az egyelőre száraz és meleg ősz, valamint az enyhe, csapadékos időjárás egyaránt kedvez a borvidéken mind a testes vörösborokat adó Cabernet Francnak és Sauvignonnak, illetve az olyan, késői szüretelésű fajták készítéséhez is, mint a Hárslevelű vagy épp az Olaszrizling. Persze ne feledkezzünk meg üde rozé borokról sem, amelyekből az első idei évjáratok már megjelentek az üzletekben is. A primőr borok jellemzően nem képviselnek túl nagy tételeket és egy-két hónap alatt kipörögnek. A testesebb, komolyabb beltartalommal bíró rozékat inkább szeptember második felében, október elején hozzák ki a termelők.

A szüret kellős közepén vagyunk és abszolút elégedettek lehetünk. Minőség és cukorfok, valamint az alkoholsav egyensúly tekintetében is nagyon jó évjáratnak tűnik a 2020-as. A Villányi borvidéken elenyésző mennyiségben jelen lévő fehérszőlő fajták szedése már augusztus 20-ig megtörtént, míg a terület sajátosságaként ismert portugieser vörösbort adó kékoportó nagyobb része is lekerült a tőkékről. Egyre többen most állnak át az olaszrizlingre, a pino noir-ra és a cabernet franc-ra. Néhány fokos lehűlés még nem gond, de az időjárástól függ, hogy megkezdődhet-e szeptember vége felé a késői érésű fajták, többek között a merlot, a kékfrankos és a sauvignon szürete is. Ez attól is függ, hogy a borász pontosan milyen végterméket szeretne

– mondta a HelloVidék kérdésére Nagy Gergely, a villányi szőlőtermő-terület hegyközségi tanácsának titkára.

A szüret azonban sokat változott az elmúlt évtizedekben. Az éghajlatváltozás, a technológiai fejlődés és a kínálat-kereslet nagyban átalakította a körülményeket. Régen például novemberig tartott a szüret, de a 2000-es évektől kezdődően jól látható tendencia, hogy október közepéig a termés 90 százaléka már bent van a pincékben. A logisztikában is akadnak kihívások: gyakran ugyanis egyszerre kell szedni a különböző fajtákat, ami komoly technológiai átállást és szakértelmet kíván. De az utóbbi területén is sok a kérdés.

A borászok elmondása szerint évről-évre egyre nehezebb megbízható embert találni a szüretre. Ennek oka véleményük szerint talán a csökkenő munkanélküliségben vagy a nehéz munkakörülményekben keresendő. A feladat néhány éve komoly problémát okoz a szőlősgazdáknak: ez megjelent a bejelentett alkalmazottak, valamint az alkalmi munkavállalók szintjén is. A nagyobb borászatok olyan vállalkozókkal állnak szerződéses kapcsolatban, akik elvileg biztosítani tudják minden évben a kézi munkaerőt, de azért minden évben adódnak problémák. És bár géppel szinte lehetetlen kiváltani a szakértelmet, a kényszerhelyzet gyakran kényszermegoldásokat kíván.

A szőlőművelés egy nagyon élőmunka igényes tevékenység, ami emberi munkaerőt kíván. Meg kell azonban oldani azt az évről-évre felmerülő jelenséget, hogy nincs megfelelő számú szakember a feladatok elvégzésére. Szűkösek azonban a lehetőségek. A termelők megpróbálnak egyre inkább gépesíteni és igazodni az új helyzethez, amiben nagy segítséget jelent, hogy az elmúlt 5-10 évben rengeteget fejlődött a technika. Ez azt jelenti, hogy a technika lassan abszolút alkalmas a prémium alapanyag szüretelésre is, persze ez forrásfüggő. Egy kombájn több tucat ember munkáját ki tudja váltani és csak egyetlen gépkezelő kell hozzá, de ez egy több tízmilliós beruházás

– mutatott rá Nagy Gergely.

Ráadásul minden gépesített munkafolyamat plusz munkát igényel, ami az emberi munkaerőnél természetes. A szakértelmet és a hozzáértést géppel ugyanis nem lehet kiváltani. A szőlőtermesztésben ezért csak egy bizonyos szintig lehet a gépeket használni. A prémium termékek viszont kézi szüretelést kívánnak. Ezért, plusz a megtérülési mutatók miatt a borászok igyekeznek inkább olyan gépeket vásárolni, amelyek nem korlátozódnak kizárólag a szüretelési munkákra. A fejlesztések abba az irányba mennek, hogy minél több rétűen lehessen ezeket használni: a leginkább ideális gép ezért alkalmas épp úgy a lemosó permetezésre, mint a gépi előmetszésekre vagy a növényvédelmi beavatkozásra.

Új tendencia, hogy a már meglévő technológiákat a kisebb termelők gyakran egymástól veszik bérbe, amivel szintén költségeket tudnak megtakarítani. Ez a metódus azoknak a termelőknek a legjobb alternatíva, akinek nincs lehetősége egy ilyen eszköz beszerzésére. A feladat ezután már csak az igények összehangolása.