Nagyot ütött az építőiparon a járvány: vajon a CSOK megmentheti az lakásépítéseket?

A Családok Otthonteremtési Kedvezményének 2015-ös ösztönző csomagjának bevezetése óta számos család vette igénybe a vissza nem térítendő állami támogatást saját otthonaik megteremtéséhez, mely jelentős húzóerőt jelentett az építőipar egyes szegmenseire. A járványhelyzet miatt számos vállalkozás működése és család megélhetése került veszélybe, többszázezer ember maradt munka nélkül, ezért joggal gondolhatnánk, hogy megtorpant a CSOK igénylése, azonban meglepő, de mégsem így történt.

Megkerestük a Takarékbankot, hogy a karantént követően a koronavírus 2. hullámának árnyékában változott-e a CSOK igénylések száma. Tapasztalataik alapján az ügyfelek a beadott támogatási igényük visszamondását nem kérik, a leadott igénylések száma némileg visszaesett, amely a pandémiás időszakban természetesnek mondható.

A termék bevezetése óta több mint 21 ezer családdal kötöttek szerződést közel 63 MRD Ft összegben. A 2020. évben januártól májusig 1003 szerződéskötés történt 3,3 MRD Ft értékben. Igényeket továbbra is személyesen lehet benyújtani a Takarékbank fiókjaiban vagy a mobil Takarék-buszokban. A fiókhálózat a megszokott munkaidőben várja az ügyfeleket. A termékről számos információ megtalálható a Takarékbank honlapján, valamint a Call Centeren és a Takarék VideoBankon keresztül is lehet érdeklődni.

De vajon milyen hatással volt a pandémiás helyzet az építőiparra, ezen belül a CSOK-ra?

A járványhelyzet leginkább határidő csúszásokkal érintette az építkezéseket, kisebb munkacsoportokban végezték az egymásra épülő munkafolyamatokat, hogy elkerüljék a megbetegedéseket. Az Építőipari Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ) becslése szerint az előző év hasonló időszakához mérten 3-5 %-kal csökkent a teljesítmény, de még mindig jobb itthon a helyzet, mint az Európai Unió többi országához mérten. A hazai alapanyaggyártók folyamatosan dolgoztak, a termelés kiszolgálása biztosított volt, ezért a kivitelezőknél megszűnt az alapanyaghiánytól való félelem és a készletek bespájzolását is abbahagyták. A járványhelyzet miatt a létesítmények láncfolyamatában résztvevők között erősödött az együttműködési készség és szintet lépett a digitalizáció is.

Az év első felében a kereslet csökkenése felerősítette a versenyt az építőiparban, különösen az alvállalkozók között, ami magával hozza az ajánlati és vállalási árak csökkenését is.

Koji László, az ÉVOSZ elnökének véleménye szerint „onnan kell indítani, hogy az építőiparnak múlt év végén 12 %-kal volt kevesebb a rendelése, mint egy évvel korábban. A koronavírus 3 %-os hozzájárulásával jelenleg 15,5 %-kal csökkentek a rendelések idén az első fél évben, de meg sem éreztük, mert az építőipar a 2018 és 2019 évi rendeléseket teljesítette." Koji László hozzátette, hogy a problémák áprilistól kezdtek jelentkezni, mikor a kifutó munkák helyett újabb megbízásokat nem mindenki tudott kötni, mert lelassultak az új munkák előkészítései és lényegesen megváltozott a pénzügyi helyzet pl. a települési önkormányzatoknál.

Az építőipar problémáját nem a járványhelyzet okozta, mert folyamatosan tudtak dolgozni a szükséges óvintézkedések bevezetése mellett, így vírusos megbetegedés a szakmában nem volt. A problémákat alapvetően a rendelésállomány múlt év közepétől való csökkenése okozta

- összegezte Koji László. Hozzátette: "A CSOK-kal a fizetőképes kereslet nőtt meg ugyanolyan igényekkel, mint a többi vásárlóé. A CSOK szabályzatában szerepel, hogy milyen ingatlanra vehető igénybe, de tudomásom szerint nem változtak az igények a járvány miatt. Újépítésű és használt lakásokra is igénybe vették eddig is a CSOK-ot, de havonta hullámzik, mire van adott hónapban nagyobb kereslet."

A múlt évben átadtunk 21.400 újépítésű lakást országosan, idén 25.000 ingatlan lesz átadva. Még 5 %-os áfával kezdődtek meg az építkezések 2018-ban, viszont idén májusig 38,7 %-kal kevesebb a kihozott új, jogerős építési engedélyek és bejelentések száma, mint 1 évvel korábban. Ez azt mutatja, hogy 2021-ben az idei évhez képest csökkenő újépítésű lakásszámmal kalkulálunk. Ezért is fontos a kormányzat intézkedései, hogy 2021-ben ne szakadjon be a lakáspiac túlságosan. Arra számítunk idén növekszik, de jövőre csökkenni fog

- fogalmazott Koji László.

És, hogy mindezt hogyan élik meg a vállalkozók? Nos, Simon Gergely, az Építő Simon Kft. ügyvezetője a HelloVidéknek elmondta, a CSOK csak egy kis szegmensében érinti a vállalkozásukat, ezen belül is a társasházépítésre szűkítve. Mint mondta, "A CSOK igénybevétele nem meghatározó vevőink között, az eladó lakások 10-15 %-át érinti, többnyire 1 vagy 2 gyermekre veszik igénybe leginkább." Hozzátette:

Az első hulláma a koronavírusnak nem okozott törést a vállalkozásnak, de az érdeklődés leredukálódott. Amikor már csökkent a veszély, akkor élénkülni kezdett a piac, de nem olyan mértékben, mint tavaly ilyenkor. A második hullámra az emberek is felkészültebbek, bízok benne nem lesz olyan nagy a fenyegetettség és az emberek látják, hogy van élet a vírus után is.