Íme a magyar szuperzöldség, amit pillanatok alatt elkapkodnak: ők termesztik

A növényt még a ’80-as évek végén hozta magával egyik külföldi útjáról a televíziós Váraljai Dénes, hogy a finom, gumós zöldséget saját kiskertjében termeszthesse. Az első pár év a kötelezően megfizetett tanulópénz jegyében csengett le, köszönhetően a batátának nem igazán kedvező időjárási körülményeknek és a termesztésében való tapasztalatlanságnak, azonban a további évek hozták a remélt sikereket. Az azóta nyereséggel működő vállalkozás irányítását időközben két fia, Tamás és László vette át, akiknek köszönhetően a helyi termesztés és nemesítés nemcsak a település értéktárába nyert felvételt, de sokan már csak egyszerűen batátafaluként emlegetik Ásotthalmot.

Időközben a termesztés régió- és megyehatárt nem ismerve hódította meg az egész országot, amiben nagy szerepet játszott a településen kinemesített első hazai narancssárga húsú fajta, az Ásotthalmi-12, amely a Kárpát-medence nyújtotta éghajlati viszonyok között stabil és bő terméshozamot garantál. Hogy mennyire nagy kihívást jelentett éppen Ásotthalmon belevágni a batátatermesztésbe, arról a növényt itthon meghonosító Váraljai Dénes fia, László beszélt:

Ásotthalom klímája és talaja növénytermesztés szempontjából az ország talán legkedvezőtlenebb adottságaival rendelkezik, olyannyira, hogy ezt a térséget Átokházának nevezték el. Ferenczi János tanító 1873-ban a következőket írja: „… e futóhomokot kiosztotta tanyaföldnek, s mivel az több évig nem termett semmit, azért nevezték el az ott lakók Átokházának.”, majd Tömörkény István is megírta, hogy: „Beszélik ..., hogy valaha ottan tanyaverések történtek, de amely nép csak odament lakni, mind elpusztult vagyonában, egészségében, életében. Így maradt volna azután a puszta, s akkor kapta aztán a nevét az átokról, mely rajta fekszik.” Nagy eredmény tehát, hogy itt, a sivár homokon eredményesen tudunk egy növényfajtát termeszteni, de természetesen az ország más területein is gyönyörű terméseket láttunk. A batáta kimondottan melegkedvelő növény, viszonylag szárazságtűrő, de meghálálja az öntözést. A talaj kémhatása és tápanyagtartalma tekintetében nem túl igényes. A termesztés szűk keresztmetszetét az 520-570 mm éves csapadék térben és időben gyakran rendszertelen eloszlása jelenti.

A megfelelő fajták kiválasztását követően már a hazai klíma sem hozható fel hátrányként a batátatermesztés kapcsán, és a rá veszélyt jelentő kártevők számát mindenképp a pozitívumok listáján említhetjük. A Bivalyos Tanya Kft. társtulajdonosa szerint a lombozat kártevői nem okoznak gazdasági jelentőségű károkat, így egyelőre csak a talajlakók rovarok, a pajor és a drótféreg ellen kell védekezniük, amik a termék piacosságát ronthatják a fúrásuk és faragásuk nyomán keletkező esztétikai hibákkal. Annak érdekében, hogy a növényfajta egészségügyi biztonsága továbbra is a jelenlegi szinten maradhasson, az ásotthalmi vállalkozás a Szegedi Tudományegyetemmel, a Gödöllői Agrártudományi Egyetemmel és a NAIK kutatóival évek óta együtt dolgozik azon, hogy az országban gazdálkodókat megbízható szaporítóanyagokkal láthassák el, ami az első lépés a sikeres termesztésben.

Ma, 2020-ban így már viszonylag könnyű dolga van annak, aki hobbikertészként szeretné megtermeszteni az éves batátaadagját, de anno, a kezdet kezdetén még kapaszkodók híján kellett boldogulnia az ebbe invesztáló termelőknek. A kétezres évek elején a környéken élők közreműködésével létrehozták a Batáta Baráti Kört, ahol Váraljai Dénes ingyen adta a palántákat, majd a szerzett termesztési és értékesítési tapasztalatokat egymással megosztva vitték tökélyre a hazai batátatermelést. Szép lassan a kezdetben még csak alig 30 családra tehető édesburgonya-termesztők száma Váraljai László szerint a hobbikertészek szintjén ma már több ezerre rúg, emellett a profi árutermelők is több százan vannak.

Ezt a sokrétűen felhasználható növényt egyre több helyen termesztik. Minden térségből jó eredményekről hallunk, és kijelenthetjük, hogy hobbigazdálkodás szintjén az országban bárhol jól termeszthető. A gazdálkodók részéről a technológia nagyban függ a talajminőségtől, de ma már mindenre van megoldás. Sok múlik a talaj-előkészítésen, a vetésforgón. Az utóbbi években egyre több termelő tér át a fóliatakarásos bakhátak használatára, aminek célja a gyomirtás és a növényápolás egyszerűsítése, a koraiság fokozása és a betakarítás megkönnyítése

– mondta a Bivalyos Tanya Kft. tulajdonosa.

Váraljai László továbbá hozzátette, a növényt még június folyamán is érdemes elültetni a kertben, amit ősszel, októberben lehet majd betakarítani, így senki sem csúszott le az idei szezonról. Bár a termelők száma a kezdetek óta folyamatosan emelkedik, az itthon iránta ébredt keresletet azóta se sikerült maradéktalanul kielégíteni. Váraljai László szerint nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte egyre népszerűbb zöldség a batáta, amelynek kereslete 2019-ben a legnagyobb mértékben emelkedett valamennyi zöldségféle közül

Az itthon termelt mennyiség kb. 3 hónap alatt elfogy a belföldi piacon, de később, jó minőségű és nagyobb mennyiségű áruval az exportpiacokat is elláthatjuk. Az elmúlt években csak enyhe ingadozása volt a batáta árának, de nem bocsátkozunk találgatásba. Termelőként az árak csökkenésével kell terveznünk, mert a termelői oldal is erősödik, és az exportpiacokon erős versenyben leszünk a spanyol, egyiptomi és amerikai termelőkkel. Jó pár éve még majdnem egy kiló hús árával vetekedett, 1000 forint körül volt egy kiló batáta ára. Ma már átlagban 600–700 forintért árulják. A kereslet még mindig nagyobb, mint a termelők által nyújtott kínálat, annak ellenére, hogy többszörösére nőtt a batátatermesztés az elmúlt pár év alatt Magyarországon. Tehát nemhogy ódzkodnak, hanem egyre többen eszik, kedvelik az édesburgonyát

– árulta el Váraljai László.

A nagybani piacokat és az áruházláncokat böngészve az akciós 500 forintos batátától egészen az 1000 forintos importig nyújtóznak az árak, de ha bio-pártiak vagyunk, bizony, kétszer olyan mélyen is a zsebbe kell nyúlni egy kilóért. Az édesburgonya a levesektől elkezdve a köreteken át egészen a magában való nassolnivalóig széleskörűen beépíthető egy átlagos család kulináris élvezeteibe, amit még a kisbabák is előszeretettel fogyasztanak édes íze miatt, és még a gyerekek sem fogják fintorogva a tányér szélén hagyni, hanem fülig érő szájjal repetát követelnek majd.