Alig ismert tápanyag lehet a gyógymód a demenciára: te rendszeresen fogyasztod?

Pontosan nem tudni, csak becslések vannak rá, hogy Magyarországon hányan szenvedhetnek Alzheimer-kórban, az időseket fenyegető "elbutulásban". Két éve a Magyar Neurológiai Társaság elnöke, Csiba László azt nyilatkozta a Magyar Hírlapnak adott interjújában, hogy százezres nagyságrendről van szó, nem számítva a hozzátartozókat, akik szintén érintettek. Ezek a számok évről évre csak nőnek.

Világszerte 50 millióra becsülik a demencia előfordulását, de 30 éven belül megkétszereződhet a betegek száma.

2019-es nemzetközi adatok szerint a 60–65 éves emberek öt százaléka érintett benne, a 90 éves korosztálynak pedig a fele. A betegek kétharmada Alzheimer-kóros. Most egy olyan tápanyagról lesz szó, aminek jó hatása van egyebek mellett az agy, a kognitív képességek működésére, a memória megmaradására, szerepet játszhat az Alzheimer-kór, a demencia és az időskori agyi diszfunkciók kialakulásának csökkentésében, de terhes nőknek is érdemes beépíteni az étrendjükbe.

Mi az a kolin?

A kolin fontosságát először 1998-ban mondta ki a tudomány. Nem vitamin és nem is ásványi anyag, a szervezet természetes módon állítja elő - a máj termeli -, de az ajánlott napi mennyiséget az étkezéssel lehet leghatékonyabban biztosítani. A kolin szerepet játszik a neurotranszmitterek működésében, a metilezésben, a sejtmembrán jelátvitelében, a lipid transzportban és az agy fejlődésében is.

Jobbak lesznek tőle a kognitív képességeink, az idősebbeknek a memória-megmaradásban segít, emellett a terhes nők számára is nagyon fontos. Ha valaki vegetáriánus, pláne vegán életmódot folytat, nehezebben juthat hozzá, ugyanis húsfélékben, halban, állati termékekben található nagyobb mennyiségben. Következzen néhány tudnivaló erről a sokoldalú tápanyagról, amit tényleg érdemes az étrendükbe iktatni, ha egészségtudatosan szeretnénk élni!

Milyen egészségügyi előnyei vannak?

Ha megfelelő mennyiségben visszük be, segít a szív- és érrendszeri problémák elhárításában, optimalizálja az emésztőrendszer működését, csökkenti a zsírmáj kialakulásának kockázatát. Egy 2019-es tanulmány szerint az étkezések során bevitt kolinmennyiség növelése szerepet játszhat az Alzheimer-kór, a demencia és az időskori agyi diszfunkciók kialakulásának csökkentésében.

Ez a kapcsolat magyarázható a kolin homocisztein-csökkentő szerepével – utóbbi egy olyan hatóanyag, ami lassanként akadályozza, leépíti az idősek agyműködését. Néhány tanulmány szerint a kolin önmagában csak kis hatásfokkal képes megelőzni ezeket az állapotokat, hiszen szinergiában működik más tápanyagokkal, írja a Good Housekeeping.

A kolin a májelégtelenség megelőzésében is segíthet. Egy 2014-es kutatás azt találta, hogy azoknak a (nem elhízott) nőknek, akiknek magasabb volt a kolinszintjük, 28%-kal kevesebb esélyük volt a májbetegségekre, mint alacsonyabb kolinszinttel élő társaiknak. Több másik publikációban pedig arról értekeznek, hogy a megemelt kolinbevitel mérséklő hatással van a májrák és a mellrák kialakulásának kockázatára is.

Túlzásba sem helyes esni ugyanakkor: a kelleténél több kolin hányást, erős izzadást, alacsony vérnyomást és májkárosodást okozhat.

Milyen ételek tartalmaznak belőle sokat?

A leggazdagabb kolinforrás (mennyiség alapján) a marhamáj. Mivel a fehérje nagy mennyiségben tartalmaz kolint, a vegetáriánusok is könnyen hozzájuthatnak egy kiadós, tojást is tartalmazó reggeli révén - erről egy korábbi cikkünkben már részletesen írtunk. Egy tojásban nagyjából 150 milligramm van belőle, ami az ajánlott napi bevitel harmada.

A sovány fehérjék, mint például a lazac, szintén nagyobb mennyiségben tartalmaznak kolint. Ezen kívül kisebb mértékben megtalálható még sajtokban, tejtermékekben, a piros krumpliban, gombákban (például a shiitake fajtában), babban és hüvelyesekben, valamint a brokkoliban és a karfiolban is.

Vajon elegendő mennyiséget viszünk be a szervezetünkbe?

A tudomány szerint a nőknek nagyjából 450, a férfiaknak valamennyivel több, mint 500 milligramm kolinra van szükségük naponta, de ezt nagyban befolyásolják az egyéni tényezők. Léteznek olyan genetikai változások, amiket muszáj figyelembe venni a megfelelő kolinmennyiség megállapításakor - például ha valaki foláthiányban szenved, akár dupla akkora mennyiséget is bevihet a szervezetébe. A mennyiségnövelés a klimaxoló nőkre is igaz, az ösztrogén hiánya ugyanis hatással van a testben termelődő tápanyagokra.

A legtöbb nőnél azonban a terhesség befolyásolja igazán a kolinszükségletet.

A terhes nők nagyjából 90%-a nem fogyasztja kellő mennyiségben, pedig segíti az omega-3 zsírsav, vagyis a DHA méhlepénybe történő eljutását, ami által fejlődik a babák agya a méhben. Azoknak a gyerekeknek, akiknek az édesanyja több kolint vitt be a szervezetébe, jobban fejlődött a kognitív képességük. Több kutatás arra jutott, hogy a terhes nőknek 930 miligrammra kellene növelnie a napi kolinbevitelt (persze az orvossal egyeztetve). Kimutatták azt is, hogy a kolinban gazdag tápanyagforrások ugyancsak nagy mennyiségben tartalmaznak DHA-t is, ilyen például a lazac.