Meglepő dolog derült ki a Dunáról: a kutatók is ledöbbentek, mi volt a vízmintákban

Idén is fontos téma volt az árvíz és az árvízi védekezés

Kiemelt témának tartottuk, hogy körbejárjuk a biztosítások témakörét azoknak a házaknak az esetében, melyek érintettek egy esetleges árvíz idején. Mint korábban megírtuk, idén több hazai folyón végeztek fokozott figyelőszolgálatot a vízügyi szakemberek, miután a jelentős mennyiségű esőzések nyomán a II. fokú szinteket megközelítő, vagy meghaladó vízszintekre lehetett számítani. Ahogy írtuk, egy ilyen veszély esetén nem lehet elmenni afelett, hogy van-e megfelelő biztosításunk vagy sem az épületeinkre.

Megfelelő védekezéssel jelentősen csökkenthetők az árvíz, az esőzések okozta károk, ha azt időben elvégzik. Mindez a biztosítók kárügyintézését is megkönnyíti. A hazai lakásbiztosítási piacon jelenleg 14 biztosító mintegy harminc-negyven féle lakásbiztosítási terméke érhető el, melyek valós választási lehetőséget kínálnak az ügyfeleknek mind árban, mind fedezeti körben. Magyarországon az ingatlanok több mint hetven százalékára kötöttek biztosítást, ami régiós összehasonlításban kedvezőnek számít. Itt vannak a részletek, hogy mit ront el a legtöbb lakástulajdonos.

Természetesen folyamatosan beszámoltunk arról is, hogy milyen készültség van éppen a Dunán. Írtunk azokról a területekről, melyek érintettek voltak, valamint tudósítuttunk arról is, hogy mikor volt a Dunán és a Tiszán első-, illetve másodfokú készültségi szint valamint, hogy mikorra várható a tetőzés.

Meghökkentő sztorik a Dunán

Nagy port kavart az ügy, amikor közel 2 hónap után kiszabadult a Dunán zátonyra futott hajó. Még januárban történt, hogy egy román teherhajó fennakadt egy dunai homokzátonyon Esztergom közelében. Igazi turistalátványosság lett a jármű, családok ezrei keresték fel a Dunán vesztegelő tehethajót, aminek a legénysége hazautazott, és csupán egy matróz maradt a fedélzeten. Az alacsony vízállás miatt nem tudták a hajót elmozdítani, így megvárták, míg komplikációmentesen el tudják távolítani a kis szigetről a hajót. A szakemberek a 3 méteres vízállást megvárták, majd az enyhe időjárás következtében néhány centimétert emelkedett a vízszint, így egy tolóhajó könnyedén levontatta a román teherhajót a Kopasz-szigetről.

Persze nem maradtunk nagy fogások nélkül sem. Áprilisban rekordméretű halat fogtak ki, egy több mint 2 méteres bestia akadt horogra a Dunán. A 216 centiméteres szürke harcsát a Royal Yacht Club törzsvendége fogta ki, melyet később visszaengedtek a folyóba.

Júliusban igazán ritka látványban volt részük a horgászoknak. Brutális halszörny bukkant fel a Dunán. A horgászok az ordasi Duna-szakasznál fogták ki a gigantikus halat, amit a fényképezkedés után vissza is engedtek a folyóba.

Szeptemberben egy bajai horgásznak volt szerencséje, mivel egy 2 méter hosszú, 55 kg-os harcsát sikerült kifognia. Bár a pontos helyszínt nem árult el a horgász, annyit viszont elmondott, hogy a Duna bajai szakaszán csónakból horgászva akasztotta meg az állatot.

Vizsgálatok zajlottak a vízben

Az utóbbi évtizedekben Duna lebegtetett algaközössége, sőt feltehetően a folyó táplálékhálózatának szerkezete is megváltozott. Az MTA Ökológiai Kutatóközpont munkatársai azt vizsgálták egy különlegesen hosszú időre visszanyúló adatsor alapján, hogy egy nagy folyóban az éghajlatváltozás, a közvetlen emberi hatások és a tápanyagszegényebbé váló víz hogyan befolyásolja a fitoplankton fejlődését.

Az utóbbi évtizedekben jelentős környezetvédelmi beruházások történtek a vízgyűjtőn: egyre inkább elterjedt a növekvő hatásfokú szennyvíztisztítás, sorra épültek a tisztítóállomások, szigorodtak a környezetvédelmi előírások és visszaszorult a mezőgazdasági és ipari tevékenység. A folyó felső szakaszán továbbá sorra épültek a víztározók, vízlépcsők, amelyek visszatartják a lebegő anyagot és a tápanyagokat. Ennek együttes következményeként a 2000-es évekre jelentősen csökkent a Duna tápanyagterheltsége.

De miért fontos, hogy milyen mennyiségben van lebegő alga, azaz fitoplankton a Dunában? Legfőképpen azért, mert a fitoplankton-szervezetek jelentik a vízi táplálékhálózat alapját, ezek a vízi ökoszisztémák elsődleges termelői, tehát a fitoplankton mennyiségének és összetételének változásai kihatnak a teljes táplálékhálózatra. Kutatói szempontból pedig azért is izgalmas egy nagy folyón, konkrétan a Dunán vizsgálni, hogy miként jelentkeznek a környezet hosszú távú változásainak hatásai a vízi ökoszisztémákban, mert hasonló hosszú távú kutatásokat rendszerint óceánokban, tavakban folytatnak, folyókon alig-alig.

Beruházások, beruházások hátán

Eredményesen zárult a mohácsi Duna-híd tervezésére kiírt pályázat, újabb állomásához ért a beruházás. A tervek szerint a Speciálterv Építőmérnöki Kft. végezheti el a munkát, a beruházás összege 972 millió forint. A tervek szerint 240 méteres híd köti majd össze a folyó két partját, ráadásul ez lesz Baranya első Duna-hídja.

Arról is beszámoltunk, hogy nagyszabású szabadstrand-fejlesztés kezdődik a Dunán, valamint megmutattuk, hol lesznek új fürdőhelyek. Az idei szezonban a dunakanyari strandok jó részét felújították, elsőként a verőcei lett kész, de a nagymarosi, majd a zebegényi is sorra került.

Átadták a Lábatlani Sirályok SE új csónakházát, a beruházás a Felső- és az Alsó-Dunán tervezett vízitúra-állomások hálózatának első elkészült eleme. A tervek szerint a közeljövőben a Duna két oldalán, Rajkától Bajáig 15 helyszínen jön létre vízi járművek kölcsönzésére alkalmas bázis, új csónakházak építésével, illetve a régiek átalakításával. A program költségvetése meghaladja az 1,2 milliárd forintot.

Az év utolsó nagy eseménye szeptemberben történt a Dunán. A mi Dunánk címmel elkészült az Országos kikötőfejlesztési főterv stratégia tervezete, amelynek célja egyebek mellett a vízi áruszállítás részarányának 10 százalékra emelése a jelenlegi 3,3 százalékról. A 2030-ig szóló dokumentumot az Ex Ante Tanácsadó Iroda és a Mahart Passnave Kft. konzorciuma készítette, az 1 millió eurós költség 85 százalékát az Európai Unió Hálózatfinanszírozási Eszközéből (CEF), 15 százalékát pedig hazai forrásból finanszírozták.