Itt áll feketén-fehéren: ebben a hónapban van a legtöbb öngyilkosság Magyarországon

A változó évszakok különféle módon befolyásolhatják mentális egészségét. A tél beállta után egyre hamarabb sötétedik és a napos órák száma is csökken, hiszen napközben gyakran szürke felhők borítják az eget. Ugyan az általános hangulat az, hogy mindenki bőszen és vidáman készülődik az ünnepekre, sokan mégis nagy nyomásnak érzik a reklámok által sugárzott „tökéletes karácsony” életérzést.

A legtöbb boltban, bevásárlóközpontban hatalmas a tömeg, különösen, ahogy egyre közelebb kerülünk az ajándékozás napjához. Mindenki idegesebb, feszültebb és türelmetlenebb. Rengetegen aggódnak azon, hogy mikor tudják le a nagybevásárlást, az ajándékok beszerzését vagy épp azon, hogy mi legyen az ünnepi menü. A nagy hajtásban sokszor pont arról feledkezünk meg, hogy a karácsony a szeretet ünnepe, és ugyan egész évben igyekezni kell figyelmet fordítani a családtagjainkra, szeretteinkre, az év végén erre mégis csak több időnk juthat.

Persze vannak, akik nehezebben viselik az ünnepi felhajtást vagy épp ki nem állhatják az egészet. Sőt keringnek városi legendák arról is, miként hatnak az ünnepek vagy maga a téli időjárás az emberek mentális egészségére. Most annak jártunk utána, mi igaz a téli mítoszokból, valamint annak is, hogy miként vészelhetjük át a készülődést és az ünnepeket anélkül, hogy rosszul érezzük magunkat.

Téli öngyilkosságok?

Rengeteg helyen emlegetik azt a mítosz, hogy az öngyilkosságok száma megnövekszik a téli ünnepek időszakában. Valahogy képesek vagyunk azt feltételezni, hogy a téli sötét napok a labilisabb érzelmekkel rendelkező személyeket könnyen mélybe taszíthatja, sőt akár öngyilkosságra is sarkalhatja. Ez viszont egy tévhit. Az öngyilkosságok száma ugyanis a decemberi hónapokban a legalacsonyabb, viszont tavasszal és ősszel a legmagasabb.

A KSH adatai szerint sajátos jelensége az öngyilkossági eseményeknek az igen markáns szezonális
különbség. A jelenség világszerte ismert, lényege az, hogy öngyilkosságok száma
lényegesen megnövekszik a késő tavaszi-nyári hónapok alatt, míg a téli hónapokban
jóval alacsonyabb. Már áprilisban kezd számuk emelkedni és május-júniusban tetőznek,
majd fokozatos csökkenés lép fel, és a téli hónapokban (december-január-február) a
ráta eléri a legalacsonyabb értékeket.

A kérdésnek nagy irodalma van, biológiai-meteorólógiai és szociológiai magyarázat egyaránt
született. A vizsgált időszak alatt (1970-2010) a fentebb leírt jelenség egyértelműen
megjelenik a hazai viszonyok között is: legmagasabb a gyakoriság június-júliusban, a
legalacsonyabb december-január hónapokban. Mindkét nemnél azonosan jelentkezik, a
női öngyilkosok jóval alacsonyabb száma miatt, az emelkedés görbéje a nyári
hónapokban elsimultabb. Az irodalomban helyenként jelzett őszi emelkedés a nőknél
Magyarországon nem volt észlelhető.

Az öngyilkosságok szezonális (havi) fluktuációja Magyarországon (1970-2010 között időszak átlaga).
Forrás: KSH

Télen többen tapasztalják a depresszió tüneteit?

A szezonális effektív rendellenesség (Seasonal Affective Disorder, SAD) egyfajta depresszió, amely jön és megy, az évszakok váltakozásával. A szezonális effektív rendellenesség egy olyan depressziófajta, mely az évszakváltozásoknak köszönhetően jelenik meg, vagy tűnik el. Leggyakrabban télen üti fel a fejét, ilyenkor pedig rendkívül sok embert érint. Kiváltó oka pedig általában a fény hiánya.

A szezonális effektív rendellenesség pontos oka nem teljesen tisztázott, de a fő elmélet az, hogy a napfény hiánya befolyásolhatja az agy egy részét, melyet a hipotalamusznak nevezünk, amely befolyásolhatja a szerotonin, a hangulatot befolyásoló hormon termelését, az étvágyat és alvást is. A napfény hiánya és az alacsonyabb szerotoninszint depressziós érzéseket okozhat.

De hasonló állapotba nem csak télen kerülhetünk. Nyáron, amikor a hőmérséklet emelkedik, a napok pedig egyre hosszabbak, a legtöbb ember azon kapja magát, hogy egyre energikusabb, pozitívabb gondolatok jutnak az eszébe és úgy általánosságban jobb a közérzete mindenféle különös ok nélkül. De nem azok, akiket nyári depresszió sújt: ők valójában pont az ellenkezőjét érzik akkor, amikor a nyár a küszöbön toporog. Nagyjából úgy érzik magukat, mint mások novemberben.

A nyári depresszió az egyik formája a szezonális depressziónak, és mint ahogy a nevéből is kitűnik, főként a melegebb hónapokban hálózza be az áldozatait. Míg a legtöbben ilyenkor kirándulnak, kikapcsolódnak és strandolnak, addig a nyári depresszióban szenvedő embereknek egyáltalán nincs kedvük ilyen tevékenységekhez. A nyári szezonális depresszió leggyakoribb tünetei a szomorúság, ingerlékenység, étvágytalanság, fogyás, álmatlanság, zaklatottság, valamint szélsőséges esetben az öngyilkossági gondolatok.

Pozitív gondolkodás segít elkerülni a depressziót?

Kit ne bosszantott volna, mikor egy nehéz helyzetben valaki azt mondogatta, hogy "gondolkozz pozitívan". Amennyire nehéznek tűnik, annyira egyszerű módszer a kutatók szerint. Ráadásul tényleg működhet, ha eleget gyakoroljuk.

A kutatók szerint az optimizmus és a pozitív gondolkodás valójában jó hatással lehet a mentális és a fizikai jóléthez. Ha pozitívan gondolunk a jövőre, vagy akár csak a következő napra, valamint elkerüljük a negatív gondolatokat és nem aggodalmaskodunk, akkor valóban működik majd a pozitív gondolkodás módszere. Sőt, szakemberek szerint a betegségekből is hamarabb kigyógyulhatunk ezzel a technikával.

(via: www.psychologytoday.com)