Hogy is van ez? Íme 9 élelmiszer, ami olcsóbb ma, mint 10 éve

Hónapról-hónapra rendre emelkednek a fogyasztói árak. 2019. szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 2,8 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál a KSH adatai szerint, ám ez a 2,8 százalékos infláció viszonylag alacsonynak számít, az előző hónapokban magasabb értéknek lehettünk szemtanúi. Az elmúlt egy évben főként a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben.

12 hónap alatt, 2018. szeptemberhez viszonyítva az élelmiszerek ára 5,1 százalékkal nőtt, ezen belül a sertéshúsé 13,3, a kenyéré 8,5, a liszté 7,2, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 6,5 százalékkal magasabb, a tejé 3,7 százalékkal alacsonyabb lett. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 8,4, ezen belül a dohányáruké 12,3 százalékkal emelkedett. A szolgáltatásokért 3,4 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a lakbér 10,7 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok ára 4,6 százalékkal csökkent.

A KSH adatait böngészve szembetűnő, hogy bár összességében emelkednek az árak, mégis vannak olyan élelmiszerek, melyeknek az ára nemhogy felkúszott volna, hanem kevesebbet kell értük fizetni most a boltokban, mint 10 éve.

Azt gondolhatnánk, hogy az áfacsökkentéssel érintett termékcsoportok ára lett kedvezőbb, de ez nem egészen így van, ugyanis az áfacsökkentések nem minden esetben érték el maradéktalanul a hozzájuk fűzött reményeket.

Idén az UHT és az ESL tejek adóját csökkentették, tavaly a friss tej, valamint a hal adója csökkent 5 százalékra. 2017-ben a tojás és a baromfihús, 2016-ban pedig a sertéshús áfáját csökkentették le 27-ről 5 százalékra. Mindezek ellenére a sertéshús ára például az áfacsökkentést követő fél éven belül meredek emelkedésnek indult a nemzetközi áremelkedések miatt, sőt az afrikai sertéspestis megjelenése miatt a sertéshús ára már olyannyira emelkedik, hogy akár meg is haladhatja a marhahús árát.

Az áfacsökkentés a sertés- és a baromfihús esetében csaknem azonnal és teljes mértékben megjelent a fogyasztói árakban, azonban a friss tejnél a tojásnál csak részlegesen. Az áfacsökkentés hatásaként év elején a boltokban olcsóbb lett az ESL- és az UHT-tej, ám a költségemelkedések miatt a tej ára már az adómérséklés előtti állapotot tükrözi.

A KSH éves fogyasztói adataiból kitűnik, hogy az áfacsökkentés legnagyobb nyertese valóban a baromfi volt, mivel több baromfitermék ára alacsonyabb szinte tudott kerülni. A baromitermékek közül a csirkemellfilé és a pulykafellfilé voltak azok, amelyeknél bár volt egy enyhe árcsökkenés, nem volt olyan látványos a változás, hogy 10 évvel ezelőtti árszintre hozzák a húsokat. Ugyanakkor a bontott csirke, a csirkecomb és a csirkeszárny ára olyanannyira lecsökkent, hogy olcsóbban kínálják a boltokban, mint 10 éve. A grafikonon azonban szembetűnő, hogy már az áfacsökkentés utáni évben is elkezdett emelkedni mindkét termék ára, ezért valószínűleg még a baromfi esetében sem lesz hosszútávú hatása a nagy árcsökkenésnek.

A következő tétel, ami nemcsak hogy megtartotta az árát, hanem még alacsonyabb lett, az a sertészsír. Az 500 grammos kiszerelésű sertészsír 2008-ban még 440 forintba került, majd egy nagyobb áremelkedés következett: a következő évben már 564 forintot kértek fél kilóért. Az ára azonban mérséklődött, 2016-ban elérte a 331 forintos mélypontot is, tavaly pedig 389 forintot kértek érte, ami 31 százalékkal alacsonyabb, mint a 10 évvel ezelőtti, 2009-es ár.

Aki nem szeret sertészsírral sütni, az is örülhet: a napraforgó-étolaj ára is lecsökkent az elmúlt években, bár nem olyan látványosan, mint a sertészsír ára. Egy liter étolajért 2008-ban még 494 forintot kértek, ami aztán 2010-ben csökkent le drasztikusan, majdnem 90 forinttal. A napraforgó-étolaj ára tavaly 488 forint volt, ami még mindig alacsonyabb, mint a 2008-as ár.

A félbarna kenyér kicsit kilóg a listából, mert bár az évek során lecsökkent az ára, az utóbbi években ismét emelkedésnek indult. 2018-ban ugyan annyit kellett érte fizetni, mint 2008-ban, a 10 év során pedig számos emelkedés, csökkenés és stagnálás volt megfigyelhető az árakban. A félbarna kenyérrel szemben a fehér kenyér viszont látványos emelkedésnek indult, ugyanis 2008-ban még olcsóbb volt, mint a félbarna, 2018-ban viszont rekord árszintet ért el, így átlagosan már 44 forinttal volt drágább a félbarna változatánál. 2010-ben összeértek az árak, akkor nagyjából ugyan annyi pénzből lehetett félbarna és fehér kenyeret venni, azonban utána meredek emelkedésnek indult a fehér kenyér ára.

Az utolsó élelmiszer a listán, mely kevesebbe került 2018-ban, mint 2008-ban, az a kristálycukor. Egy kilogramm kristálycukorért 2008-ban még 209 forintot kértek, majd egy kisebb bezuhanás után hatalmas áremelkedésnek lehettünk szemtanúi: 2011-ben és 2012-ben már 300 forintot kellett a boltokban hagyni egy kg kristálycukorért átlagosan. 2015-ben végül drasztikusan lecsökkent a cukor ára, akkor a 197 forintos mélypontot is elérte egy kilogramm, tavaly pedig 207 forintra mérséklődött egy kilogramm cukor fogyasztói ára.

Bár nem élelmiszer, az ásványvíz ára is lecsökkent az elmúlt években. 2008-ban 1,5 liter szénsavas palackozott ásványvízért még 114 forintot kértek, ez az ár maradt 2009-ben is, majd csökkenésnek indult. Egy évvel később 107, majd 102 forintot kértek egy palack ásványvízért. Ez a 102-103 forint körüli összeg stabilizálódott néhány évig, 2018-ban pedig ismét emelkedésbe csapott át az ásványvíz ára, ám a tavalyi 107 forintos ár még mindig nem érte el a 10 évvel ezelőtti 114 forintos árat.

A KSH által összeállított éves fogyasztói árak közül csupán ezek az élelmiszerek lettek olcsóbbak, ám számos olyan termék van, ami alig emelkedett. A zsemle és a finomliszt is csupán néhány forinttal emelkedett, de ezeken kívül szinte minden élelmiszerkategóriában komoly árrobbanás zajlott le.