Ezt renegeteg magyar elrontja: nem csak a pénztárcájuk érzi meg, az egészségük is rámehet erre

Az egészséget meghatározó faktorok közül a leghangsúlyosabb az életmód hatása (43%), majd a genetikai tényezők (27%) és a környezeti hatások (19%) szerepe, míg az egészségügyi ellátás csupán 11%-ot képvisel. Éppen ezért az életmódból fakadó, megelőzhető betegségek aránya világszerte magas, akár minden harmadik haláleset megelőzhető okra vezethető vissza. Magyarországon az életmóddal összefüggő halálesetek aránya az 50%-ot is elérheti. Éppen ezért kap egyre nagyobb hangsúlyt az aktív kikapcsolódás és az egészséges életmód népszerűsítése hazánkban. 2025-ben bevezetésre kerül a SZÉP-kártya Aktív Magyarok zsebe, amely az aktív pihenéssel kapcsolatos szolgáltatásokra felhasználható.

Nemzetközi kutatás alapján 2024-ben a munkavállalók 31%-a a stresszt tartja a legnagyobb egészségügyi problémának, míg 2020-ban az arány csupán 21% volt. A túlfeszített életmód miatti aggodalmak nem alaptalanok, az egészségügyi szakemberek is felhívják a figyelmet az összefüggésekre. A hosszabb ideig fennálló stressz krónikussá válhat, ami negatívan befolyásolja az egészséget és a jólétet. A tartósan magas feszültségszintet tapasztaló felnőttek 51%-a depressziósnak érezte magát, míg 61%-uk számolt be szorongásról. A krónikus stressz kihat az immunrendszerre, a szív- és érrendszerre, de a táplálkozásra és akár az elhízásra is hatással van. A magas feszültségszinttel küzdők hajlamosak további egészségtelen szokásokat kialakítani, például a stresszevés, vagy különféle függőségek formájában. Az ilyen típusú, életmóddal összefüggően kialakuló kóros állapotok tartoznak a megelőzhető betegségek kategóriájába, amelyek nemzetközi szinten is kimagasló arányban fordulnak elő.

A World Economic Forum elemzése alapján az egészségügyi kiadások a globális GDP 10,3%-át teszi ki. Ennek ellenére az elmúlt évtizedben a várható élettartam számos országban stagnált, beleértve az Egyesült Államokat is, amely önmagában évente több mint 4 ezermilliárd dollárt költ az egészségügyre. Ennek hátterében meghúzódó jelenség, hogy a modern életmód drasztikusan befolyásolja a munka és a magánélet egyensúlyát, valamint a mindennapi élet során fellépő stresszorokat (stresszt okozó inger), amelyek sokak számára fizikai tünetekkel is járó pszichés problémákat, például kiégést okoznak. A stresszcsökkentés és a kiégés megelőzése szempontjából a regenerációnak rendkívül fontos szerepe van. E tekintetben az egyéni felelősség a legfontosabb tényező, amely segíti megőrizni saját egészségünket.

Az OECD országok (38 elsősorban európapai, észak- és latin-amerikai, ázsiai állam, valamint Ausztrália és Új-Zéland) körében végzett felmérések alapján minden harmadik haláleset megelőzhető okokra vezethető vissza, különösen a szív- és érrendszeri betegségek esetében magas ez az arány, 80%-uk megakadályozható lenne. A Harvard Egyetem kutatása szerint az elkerülhető halálozást okozó szív- és érrendszeri betegségek mérséklése a GDP 2–8%-nak megfelelő összeget tenne ki, a világ régióitól függően. Magyarországon különösen magas az életmóddal összefüggő halálozások száma, közel 50%-os arányban megelőzhető betegségek állnak a háttérben. Az arány az összes uniós ország közül Magyarországon volt a legmagasabb a koronavírus-járvány előtt készült OECD jelentés alapján. Az egyéni felelősség a legfontosabb a saját egészség megőrzése szempontjából. Az egészséget meghatározó tényezők közül a leghangsúlyosabb az életmód (43%), a genetikai tényezők (27%) és a környezeti hatások (19%) szerepe, az egészségügyi ellátás csupán 11%-ot képvisel.

A pihenés szerepe az egészség megőrzésében

Az egészség javítása és az egészségügyi kiadások csökkentésében kulcsszerepe lehet a kikapcsolódás két formájának, az aktív pihenésnek, vagyis a testmozgásnak, és a relaxációnak. Ilyen módon kiemelt kérdés, hogy meg tudjuk-e találni a munka és a magánélet egyensúlyát, amely mellett az egészség megőrizhető. A munkahelyválasztás során e tényező egyensúlya egyre fontosabb szemponttá válik, ami nem csupán általános nemzetközi trend, hanem a magyarországi munkaerőpiacon is érvényesül, ahogy erről korábban írtunk az Oeconomus oldalán. A kutatások alapján az is fontos, hogy milyen tevékenységet folytatunk a szabadidőnkben. Különösen nagy kihívást jelent mindez a képernyő előtt töltött idő emelkedésével.

A szabadidő mint rekreáció

Maguk a szabadidős tevékenységek is megjennek a gazdaságban mint különálló szektor, beleértve a turizmust, a sportot, a művészetet és a szórakoztatást. E tevékenységek a szolgáltató ágazat részét képezik, amelynek jelentősége GDP termelés és a munkaerőpiac növekedéséből is egyre nagyobb arányban veszi ki a részét. Ugyanakkor ezeknek a tevékenységeknek a jótékony hatásait is érdemes külön vizsgálni.

Az Egyesült Királyságban végzett kutatás kimutatta az aktív kikapcsolódás és a pihenés tovagyűrűző pozitív hatásait, eszerint a testmozgás növeli az önértékelést, a relaxáció pedig emeli a boldogság szintet. Érdemes látni, hogy a regenerációra a munkavégzést és a sportolást követően is szükség van. Ilyenkor a passzív relaxáció elsősorban alvás közben zajlik, az aktív relaxáció számos lehetőséget kínál, amelyek révén gyorsan felépülhetünk. Az aktív relaxáció célja, hogy a test helyreállítsa a fiziológiai egyensúlyt - áll az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány közleményében. 

Az egyesült államokbeli Kansasi Egyetemen a szabadidőeltöltés kedvező egészségügyi hatásait térképezték fel egy 2010-es vizsgálat során. Korábban kevés tanulmány foglalkozott a pozitív élményt nyújtó szabadidős tevékenységekhez kapcsolódó egészségügyi előnyökkel. Ugyanakkor az amerikai kutatás felhívta a figyelmet, hogy az élvezetes szabadidős tevékenységek összességében az egészség és a jólét szempontjából releváns pszichés és fizikai hatásokkal járnak. Mérséklődnek a krónikus stressz és kiégés tünetei, javulnak a szív- és érrendszer egészsége, valamint az elhízás is visszafordíthatóvá válik.

Jóból is megárt a sok?

Gyakori probléma a folyamatos időhiány, ami egyértelműen nagyobb stresszt és alacsonyabb szubjektív jólétet eredményez. Akkor vajon a több kötetlen idő valóban nagyobb boldogságot jelent? A mérések alapján napi kettő és öt óra közötti szabadidő az, amely maximalizálja az elégedettséget. A túl sok kötetlen időtöltés mellett – ilyenkor lehet szó például nyári szabadságról vagy a nyugdíjas évekről, de akár a tartós munkanélküliségről is – valójában hiányzik az a munka, amely a termelékenység és az értelmes céllal való alkotás érzését adja. Az sem mindegy, miként telik a kikapcsolódás. A produktív módon felhasznált pihenőidő esetén, mint amikor például csapatsportot űzünk vagy önkénteskedünk, akár még napi öt vagy ennél is több órás tevékenység mellett is fenntartható vagy akár növelhető a boldogság szintünk. Továbbá a másokkal való szocializációval (társas tevékenységgel) töltött szabadidőnek van hasonlóan pozitív hatása, miközben öt vagy több óra szabadidő egyedül történő eltöltése akadályozhatja az elégedettség érzésének kialakulását.

Hozzáférhető-e az aktív pihenés Magyarországon?

2025 jelentős változásokat hoz az aktívan töltött szabadidő és az életmódváltás támogatásában, amik az egészségesebb magyar társadalom és jóllét (well-being, a fizikai és lelki egészség és jó közérzet) építését célozzák. 2025-ben elindul az Aktív Magyarországért felelős államtitkárság kezdeményezésére az Aktív Magyarok Program, valamint a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya) új zsebbel bővül. A népegészségügyi termékadó 10%-áról automatikusan az Aktív Magyarországért felelős államtitkárság rendelkezhet. Nagyságrendileg 9,4 milliárd forintra nő az éves keret, ami aktív életmóddal kapcsolatos fejlesztésekre költhető.

Ilyen módon az eddigieknél jóval több beruházás, eszközfejlesztés és szemléletformálási program kezdődhet el és bővülhet tovább. Érdemes látni azt is, hogy az aktív turizmus és a mozgási lehetőségek fejlesztése kiemelt cél volt a korábbi években is. Magyarországon fokozatosan emelkedik azok aránya, akik a belföldi aktív nyaralást választják, ahogy ezt a jelenséget az Oeconomus oldalán is elemeztük a korábbiakban. Maga a túrázás is egyre kedveltebb szabadidős programmá vált, amely folyamat már a koronavírus-járvány előtt elindult, de a különleges élethelyzet további változásokat indukált e téren.

Hazánkban a fenntartható közlekedési formák is népszerűek, nemzetközi összehasonlításban vizsgálva is, így a magyar lakosság 16%-a elsődlegesen a kerékpárt választja, 13% a gyaloglást. Emellett a magyar lakosság egyes mozgásformák esetében az európai átlag felett teljesít. A KSH 2019-es vizsgálatának eredménye alapján a lakosság 87%-a gyalogol rendszeresen. Az Ipsos 2021-es felmérése alapján a legtöbbet kerékpározó nemzet vagyunk Európában, és másodikok világszinten. A sportolás vagy közlekedés céljából rendszeresen kerékpározók összesített aránya elérte a 30%-t. A mozgásforma terjedését az elmúlt években számos kormányzati fejlesztés is támogatta: 1000 km új kerékpárút készült el Magyarországon és 1000 km kerékpáros túraútvonalat jelöltek ki.

A 2025-ös évben eddigieknél magasabb összegű támogatásban részesülő programok a korábbi programok továbbfejlesztését teszi lehetővé, közéjük tartozik például iskolai mászófalépítési program; jégpályákra és sítanpályákra szánt maximális összegek emelkednek; fedett skate- és bringaparkot létesülnek Budapesten és új OCR pályákat (akadálypályákat) és asztalitenisz-csarnokokat is létre hoznak. Ezenfelül a vándortáborozók számát 20 000 főre, a Természetben Egyenlően résztvevőinek számát 7 500 főre kívánják növelni, valamint a fogyatékkal élők sporteszköz és esemény támogatási kerete is megduplázódik.

A megfelelő sportinfrastruktúra rendelkezésre állása szükséges, de nem elégséges feltétele a szabadidős mozgásnak. Elsődlegesen pszichés és mentális tényezők tudják biztosítani a motivációt a rendszeres testmozgáshoz. Azok számára, akik gyermekkorban nem kedvelik meg e tevékenységeket, nagy jelentősége lehet a környezetükből vett példáknak, az élményt nyújtó szabadidős sporteseményeknek és a tudatos törekvéseknek.

A SZÉP-kártya kapcsán is változás jön 2025-ben. A béren kívüli juttatásként adható éves keret 450 ezer forintról 570 ezerre nő. A kártyán új, kifejezetten csak az aktív életmóddal kapcsolatos szolgáltatásokra felhasználható, Aktív Magyarok zseb nyílik, amelyre havi legfeljebb tízezer forintot adhat a munkáltató kedvező (28%-os) adózással. A munkavállaló ezt az összeget nem költheti másra, csak a saját egészségének megőrzésére, aktív kikapcsolódásra. A cél, hogy a munkáltatók bővítsék a munkavállalók testi és lelki egészségét támogató lehetőségeit, melyek hosszú távon is kifizetődőek.

A digitális világ és az egyéni felelősség szerepe

A teljes kikapcsolódás, az aktív pihenés és a szabadidős sporttevékenység szempontjából az egyik legnagyobb kihívást a képernyők előtt eltöltött idő jelenti. A digitális eszközökkel való találkozás a korai életkorban olyan függőséget képesek kialakítani, amelyek mellett a mozgás öröme elhalványul, ahogyan erre Pöltl Ákos, az MCC Ifjúságkutató Intézetének kutatója, családbiztonsági szakértő felhívja figyelmet. A képernyő előtt töltött idő egyre inkább uralja a szabadidőnket. Az átlagos képernyőidő a legújabb kutatások szerint hazánkban naponta 6 óra 58 perc. A szám általános értéket mutat, beleszámítva azokat is, akik napi munkájuk során is monitor előtt ülnek. Ugyanakkor a jelenség magába foglalhatja azt is, ha valaki a munkavégzés közben a telefonképernyőjét is nézegeti. A kimondottan okostelefonozással töltött idő az NMHH (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság) friss kutatásának eredményei alapján a 16–35 évesek átlagos naponta 3 óra 49 perc. Az olyan eszközöknek való állandó kitettség, mint az okostelefonok, a számítógépek és a televízió, súlyosan befolyásolhatja a mentális egészséget, így például növelheti a stresszt és a szorongást, és különféle alvási problémákat okozhat mind a gyermekek, mind a felnőttek számára. Az elhízás és a szív- és érrendszeri rendellenességek kockázati tényezői, beleértve a magas vérnyomást, a stressz rossz szabályozását, a koleszterinszint eltolódását, az inzulinrezisztenciát, és e betegségek fizikai egészségügyi következményeit.