Zsiday Viktor: Magyarországon egy erőltetett növekedést generálni kívánó rendszer működik

Pénzcentrum: Hosszú idő után kamatcsökkentésbe kezdett az amerikai jegybank, a FED, a tőzsdék történelmi csúcsra is ugrottak a döntést követően. Sokan tartanak azonban attól, hogy a kamatcsökkentéseket a tőzsdén komolyabb visszaesés, esetleg krach követi. Valós lehet ez a félelem?

Zsiday Viktor: Az egyetlen releváns kérdés az, hogy lesz-e amerikai recesszió. Amennyiben igen, akkor véleményem szerint az tartós, több negyedéven át elhúzódó lassú folyamat lesz, és ebben az esetben az amerikai részvényárak is legalább 30 százalékot esnek. Sajnos a világon senki sincs, aki meg tudná mondani, hogy mekkora a recesszió bekövetkezésének valószínűsége, én sem vállalkozom erre.

Augusztus elején „összeomlott” a japán tőzsde. Sikerült a piacnak "rendbe hoznia" magát, vagy megmaradtak azok a tényezők, amelyek miatt továbbra is megvan az esélye egy hasonló piaci reakciónak?

A japán részvényomlás oka a japán jen hirtelen erősödése volt. Tudni kell, hogy az elmúlt 30-40 évben még soha nem volt ilyen olcsó a jen, mint most, és véleményem szerint a következő években vissza fog erősödni a korábban megszokott, reális szintekre, mivel az extrém japán-amerikai és japán-európai reálkamat-különbség csökkenni fog.

Ez 20-30 százalékos erősödést okozhat a jen árfolyamában, de egyáltalán nem kell, hogy együtt járjon a japán részvények esésével, tehát ilyen hirtelen, pánikszerű reakcióra a tokiói tőzsdétől már nem számítok.

Óvatosabbak lettek azóta a befektetők? Látható a portfóliók összetételének nagy mértékű átalakulása?

A kamatkülönbözetre épülő pozíciók egy részét felszámolták, tehát szerintem defenzívebbé váltak a játékosok, és ez jó hír, mert így sokkal stabilabb a rendszer.

Noha a kőolaj világpiaci ára, hosszabb időtávra visszatekintve erős esésben van (most épp emelkedik), mégis számos tényező mutat abba az irányba, hogy nincs még vége az energiaválságnak. Mit látsz, milyen eshetőségeket áraz most a piac?

Olajra és gázra még évtizedekig szükség lesz, viszont láthatóan kifutóban van az amerikai palaolaj-forradalom. A nagy olajcégek sem hajlandóak túl sokat beruházni kutatásokba, mert egyrészt a politikusok, másrészt a közvélemény nyomására tartanak a jövőbeli gyors szabályozói és piaci változásoktól.

Ebből szerintem az következik, hogy mivel a fosszilis energiára bár szükség van, de nem fektetünk eleget a kutatásba, így az olaj és a gáz ára pár éves távon felfelé fog menni.

Nyilván a piacot inkább a rövidebb távú növekedési kérdések foglalkoztatják, és egy recesszió esetén valószínűleg esne az olajár, de szerintem 5 éves távon inkább a három számjegyű tartomány a valószínűbb kimenet.

November elején elnökválasztást tartanak az Egyesült Államokban. Elkezdte már beárazni a piac az egyes végkimeneteleket; kinek a győzelmére fogad jelenleg a piac? Meglátásod szerint melyik opció lenne jobb az európai, illetve a magyar gazdaság számára?

Elképesztően szoros a verseny, ráadásul szinte semmit nem tudunk valójában arról, hogy ki mit tenne, így az egész egy kaotikus tippverseny, aminek kimeneteléről fogalmam sincs.

Október van, javában zajlanak a tárgyalások a minimálbérről. Az NGM nemrég azt tűzte ki célként, hogy a minimálbérnek 2027. január 1-re el kell érnie a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát - ami azt jelenti, hogy 18-20 százalékos éves béremelésekre lenne szükség. Mit gondolsz, van ennek a kormányzati elképzelésnek realitása? Milyen hatást gyakorolna ennek megvalósulása a magyar gazdaságra, például a befektetési hajlandóságra?

Nem hinném, hogy bárki 18-20 százalékos béremeléseket akar, már az évi 8 százalék is nagy kihívásnak tűnik, úgy, hogy a munkaerőnk termelékenysége sok év óta csak nagyon csekély mértékben nő. A nagy erőltetett béremelések csak egy dologhoz vezetnek egy igen szűk munkaerőpiacon: inflációhoz.

Orbán Viktor nemrég szintén kijelölte a célt: 3-6%-os gazdasági növekedés kell. Ez azért meglehetősen nagy szórás: a te meglátásod szerint a jelenlegi makrogazdasági tényezők mellett milyen GDP-növekedés lehet reális?

Szerintem Magyarország potenciális növekedése – kifejezetten hosszabb távon nézve – nem több, mint éves 1-2 százalék, ráadásul cikluscsúcs közelében vagyunk, így a valós jövőkép még ennél is kevesebb.

Nagyon csodálkoznék, ha a 2030-ig tartó években elérnénk a 3 százalékos átlagot. A 6 százaléknak pedig végképp semmi alapja nincs.

EZ IS ÉRDEKELHET

Hamar bedőlhet Orbán nagy terve: sok minden keresztbe tehet a kormánynak, elmarad a csoda?

Első hallásra kimondottan optimista gazdasági tervet és jövőképet vázolt fel szűk egy hete Orbán Viktor miniszterelnök.

Mennyiben befolyásolták hazánk megítélését a befektetők körében a közelmúlt kormányzati intézkedései, a gazdasági kabinet kommunikációja? Gondolunk itt a Nagy Márton által bejelentett "önkéntes" THM-plafonra, vagy a leendő jegybankelnök lehetséges kilétének kiszivárgására, illetve az "együttműködő jegybankot akarunk" irányvonal kijelölésére egyaránt.

Azt gondolom, hogy a befektetők értik, hogy Magyarországon egy erősen voluntarista, kicsit ad-hoc, és erőltetett növekedést generálni kívánó rendszer működik: ez nem újdonság. Az elmúlt napok hírei ebben nem hoztak változást.

2025-ben adómentesen feltörhetők lesznek az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások, azzal a feltétellel, hogy a pénzösszeget lakáscélra kell fordítani. A kormánynak az a célkitűzése, hogy 300 milliárd forintnyi megtakarítás mozduljon el az ingatlanpiac felé. A tőkepiacokat tekintve mit gondolsz erről a lépésről, milyen hatása lehet egy tömeges kiáramlásnak?

Szerintem ez nem túl jelentős összeg, nem számítok nagy hatásra sem a tőkepiacon, sem a gazdaságban.

2025-ben ugyanakkor mintegy 3000 milliárdos tőke- és kamatkifizetés terheli majd az államkasszát. Ebből csak 1800 milliárdot a prémium állampapírokra kell kifizetnie az államnak, aminek a java része ráadásul az első negyedévben esedékes. Mit gondolsz, mennyire rajzolhatja át a befektetési piacot ez a komoly kiáramlás?

Úgy vélem, hogy nemcsak a kamatok kiáramlásával, de jelentős visszaváltásokkal is szembe kell néznie az államnak – kivéve, ha valami nagyon versenyképes terméket kínál. A kijövő pénz részben külföldi eszközökbe áramlik, azaz a forintot gyengíti, részben az ingatlanpiacra mehet.

Végezetül a magyar tőzsdéről is ejtsünk szót: mit gondolsz, magasabb jelenleg a hazai tőzsdei diszkont az indokoltnál, jó belépési lehetőséget kínál most a magyar tőkepiac a befektetőknek? Vennél-e most a magyar piacról, és ha igen, mit?

Szerintem az egész régió túlfűtött állapotban van, én nem szeretek a ciklusnak ezen pontján vásárolni. Természetesen kérdés az időtáv, pár hétre/hónapra spekulálva egész más tényezőket kell nézni, de hosszú távra leginkább recesszióban, magas munkanélküliség, krízis mellett érdemes venni – most abszolút nem ez jellemző.

Bizonyára vannak jó egyedi sztorik, de összességében számomra nem vonzó a magyar részvénypiac.