Egyre távolabb kerülnek a magyarok a kétszámjegyű béremeléstől: erre készülhetnek 2024-ben

Immár csaknem másfél éve a tart a reálbérek fokozatos emelkedése Magyarországon. Bár több elemző többször is felhívta arra a figyelmünket, hogy az emberek még mindig nem érzik annyira az infláció csökkenését, mint azt a kormány szeretné, azért most már nem kell minden egyes kiadást háromszor is átgondolni - bár igaz, hogy így is vannak, akik még mindig a legrosszabbra készülnek, és amit csak lehet, félretesznek a nehezebb időkre.

Az infláció csökkenése pedig egyáltalán nem fog örökké tartani, mint éppen a múlt hónapban is kiderült: ekkor, több mint egy éves dezinflációs folyamat után ismét enyhén emelkedtek a fogyasztói árak az előző év azonos időszakával összemérve. Meddig tarthat ki a reálbér, ha az infláció visszaerősödik? Mit fognak érezni az emberek, ha ismét emelkedő árakat találnak a boltok pocain? Két szakértőt kérdezünk meg a témában, és a válaszok kevésbé megnyugtatóak.

Nem biztos, hogy jobb lesz a családoknak

Áprilisban írtunk arról, hogy 2022. szeptembere és 2023. augusztusa között mínuszban voltak a reálbérek, azaz a hazai fizetésemelések nem tudták lekövetni a komoly, 25% felett tetőző inflációt. Összességében az év egészére vetítve kb. 3 százalékkal értek kevesebbet a fizetések, mint 2022-ben. Az infláció lecsengésével idén már elindulhat a felívelés a reálbérek esetében is, kérdés viszont, hogy ez meddig tarthat ki.

A szakértők akkor arra számítottak, hogy a reálbérek idén nagyjából 5 százalékot emelkednek majd a tavalyi értékhez képest, ám most nagyon úgy tűnik, hogy ez sem tud majd pariban lenni az inflációval: annak éves mértékét ugyanis szintén ekörül várják a szakértők. Ez pedig rossz hír lehet azoknak a magyar családoknak, akik már abban bíztak, hogy a nagyon nehéz 2022-es és a tavalyi év után végre jöhet egy kis fellélegzés.

Még mindig nem fogyasztunk eleget

Bukovszki András, a CIB Bank elemzője a Pénzcentrum kérdésére azt mondta: ő maga azért optimistább a reálbérek éves értékével kapcsolatban, de a kétszámjegyű bérdinamika szerinte egyre messzebb kerül a megvalósulástól.

Egyik oldalról az infláció ismét emelkedő pályára állhat, év végére 5% fölé is kúszhat az áremelkedések üteme (elsősorban a kedvezőtlen bázishatás következtében), másrészről pedig arra számítunk, hogy nominális béremelkedések üteme is valamelyest mérséklődik a mostani közel 14%-os szintről. Ebből adódóan a jelenlegi 10% fölötti reálbér-növekedés az év hátralevő részében nehezen lesz elérhető, de ez nem is egy fenntartható ütem. Év végére így is 8% körül alakulhat a reálbérdinamika, ami továbbra is egy igen robusztus érték. Ez pedig támaszt nyújthat a fogyasztás helyreállásának

- fogalmazott kérdésünkre a CIB Bank elemzője. Elmondta még azt is, hogy a kilábalásra azért így is van esély, de az továbbra is észrevehető, hogy a magyar családok még mindig inkább spórolnak, mintsem elköltsenek mindent - ez azonban továbbra is a padlón tartja a fogyasztást.

Természetesen kétszámjegyű ütem közelében alakuló reálbérdinamika nagyot lendíthet a háztartási szektor fogyasztásának helyreállásában, azonban a fogyasztói bizalom erősödése is feltétlen szükséges. A COVID járvány óta a lakosságot szinte sorra érték a különböző negatív sokkok, így az óvatossági motívumok még mindig meglehetősen dominánsak a fogyasztást illetően. Ebből kifolyólag egy lassú és fokozatos kilábalásra számítunk, de éves átlagban 2,5% körül alakulhat a fogyasztási dinamika

- mondta Bukovszki András. A spórolási trendekről, arról, hogy miért nem emelkedik még mindig a fogyasztás, nemrégiben írtunk, ezt a cikket itt olvashatod el újra:

EZ IS ÉRDEKELHET

Embertelen drágulás réme fenyeget több millió magyart: úgy spórolnak, mintha nem lenne holnap

Leginkább attól félnek a magyar háztartások, hogy újra gigainflációval kell szembenézniük, ezért aki teheti, most félretesz.

Lesz fogyasztásnövekedés, de nem mostanában

Némileg máshogyan látja a helyzetet Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője. Szerinte ha lassan is, de előbb vagy utóbb el fognak tűnni az óvatossági minták, és akkor a fogyasztás is elkezd majd helyreállni.

Kicsivel 5% fölé várjuk a decemberi inflációt, tehát 1-1,5 százalékpontos emelkedés jöhet az év végére a mostanihoz képest az éves CPI indexben. Emiatt az éves reálbérindex valószínűleg kisebb mértékben lesz pozitív, mint jelenleg. Ez a technikai, statisztikai hatás azonban nem hiszem, hogy komolyabban változtatja a fogyasztási hajlandóságot, hiszen az idei béremelések feltehetően már jórészt megvoltak, év közben ritkán változnak a bérek, miközben az éves infláció lényegében a bázishatás miatt gyorsul. Itt inkább a rövidebb távú változásokra reagálhat a fogyasztó. Tehát mondjuk arra, hogy kap-e a béremelést esetleg mégis az év második felében, illetve, hogy a rövid bázisú, azaz a havi inflációs ráták az év utolsó hónapjaiban hogyan alakulnak, szembesül-e nagyobb átárazásokkal a fogyasztó. Jelenleg azt látjuk, hogy az óvatossági motívum lassú oldódásával egy fokozatos javulás jöhet a fogyasztásban az elkövetkező negyedévekben

- osztotta meg velünk gondolatait az elemző.

A megkérdezett elemzők tehát némileg ellentétesen látják a reálbéremelkedés az az infláció viszonyát. Számítani lehet ugyan arra, hogy nagyobb mértékben kezdenek majd a magyarok újra fogyasztani, de még nem látszanak azok a jelek, amelyek ezt mutatnák. Ráadásul az infláció ismét emelkedő pályára állhat, és ha nem is egy olyan rekordértéken, mint mondjuk két éve, de a családok arra számítanak, hogy jöhetnek még nehezebb napok - és akkor csak azokhoz a tartalékokhoz lehet nyúlni, amit most mindenki felhalmozni igyekszik.