Mégsem múltak el a viharfelhők: tavasszal még csökken az infláció, aztán újra emelkedni kezd

Februárban 3,7%-os volt a fogyasztói árindex, és ha a szakértők előrejelzése pontos, akkor tovább folytatódhatott a dezinfláció Magyarországon. A Portfolio által megkérdezett elemzők előrejelzéseinek középértéke (mediánja) szerint márciusban 3,6 százalékos lehetett az infláció. A prognózisok egyébként meglehetősen széles sávban, 3,4 és 3,9 százalék között szóródnak, de emelkedést csak egy szakértő vár.

Az infláció további kis visszaesése nem feltétlenül jelent nagy okot az örömre. Virovácz Péter úgy számol, hogy immáron zsinórban a harmadik hónapban lesz 0,7 százalékos havi alapú drágulás. Mivel azonban tavaly márciusban, a durva infláció idején ennél egy hajszállal még magasabb volt a havi áremelkedési ütem, ez is elég ahhoz, hogy most minimálisan csökkenhessen az éves alapú mutató. Az ING közgazdásza az erős havi átárazás mögött egyértelműen a szolgáltatások felhajtó erejét látja. Ez érinti a szabadidős szolgáltatásokat, az üdülést, az egyéb szolgáltatásokat (itt elsősorban a pénzügyi szolgáltatásra kell gondolnunk), valamint a telefon, internet szolgáltatásokat. Ez utóbbiak esetében a legnagyobb kérdés, hogy az áremelések mekkora aránya jelenik meg már a márciusi határidős számlákban és mekkora részük tolódik át áprilisra. Ezen múlhat ugyanis, hogy mikorra datálhatjuk a markáns, kétszámjegyű áremelések megjelenését az inflációs mutatóban.

Az ilyen típusú átárazási döntések egy része a szezonális termékek esetében a nyári szezon kezdetére tolódhat - ezt már Balog-Béki Márta, az MBH Bank elemzője teszi hozzá, kiemelve, hogy ezen felül a bizonytalansági faktorok közé tartozik a közösségi közlekedés tarifarendszerének átalakítása is.

Mindezek mellett a márciusi inflációs adatot az üzemanyagok drágulása, valamint a háztartási energia áremelkedése húzhatta, illetve elképzelhető, hogy a forint árfolyamgyengülése is már szerepet játszott a drágulásban - mondja Árokszállási Zoltán, az Equilor elemzője.

További fontos kérdés , hogy az erős bérkiáramlás mennyiben befolyásolja a szolgáltató szektor árazási magatartását - említ még egy viszonylag új, a januári kereseti statisztika után élesedő kockázati faktort Nyeste Orsolya. Az Erste Bank vezető elemzője összességében úgy látja, hogy a márciusi adatot még mindig körbeveszi az év elejére jellemző nagyobb bizonytalanság, és magasabb előrejelzési kockázat.

A fentiek alapján a márciusi inflációcsökkenéssel kapcsolatban érezhetően kicsit más a képük a szakértőknek, mint a megelőző hónapokban volt – különösen a tavalyi év második felében látott gyors dezinfláció esetén. A tavasz elején ugyanis már nem kellene feltétlenül nagy átárazási hatásokkal számolni, ezért az egy évvel ezelőtti erős drágulás (az úgynevezett bázishatás) miatt akár lehetne gyorsabb is az inflációcsökkenés. A többség azonban úgy gondolja, hogy a szolgáltató szektorban megfigyelhető visszatekintő árazási gyakorlat (a múltbeli infláció alapján történő árindexálás) és néhány egyedi sokk miatt lassan a végéhez közelít az árdinamika csökkenő trendje.

A elemzők többsége úgy gondolja, hogy vagy már a márciusi adattal, de legkésőbb áprilisban látni fogjuk az idei infláció alját. Tavaly a második negyedévtől egyre erőteljesebbé vált a recesszió árfékező hatása, ami miatt - főleg, ha az idén a gazdaság elkezd élénkülni - elakad a dezinfláció, és az áremelkedési tempó visszatér a 4% feletti (tehát a jegybanki toleranciasávon kívüli) tartományba.

Összességében az infláció szerintünk a 4-5 százalékos sáv közepén alakulhat idén, de az idei tisztánlátást az április szolgáltatói átárazások fogják csak megalapozni, így korai verdiktet hirdetni - mondja Becsey Zsolt, az Unicredit szakértője. Annál is inkább, mert a bérek vártnál magasabb alakulása, valamint további elfojtott költségek (pl. fuvarozói díjak) csak fokozatosan gyűrűznek majd be az árakba. A nyári választások után a költségvetés várhatóan továbbra is ingatag helyzetéből fakadóan nem elképzelhetetlen több adminisztratív árkategóriába való beavatkozás sem. Bőven találni tehát felfelé mutató kockázatokat, de a gyenge lakossági kereslet miatt jelenleg még dezinflációs az összkép, ami támogatja a monetáris politikai mozgásterét.

Koncz Péter, a Századvég Konjunktúrakutató elemzője is úgy látja, hogy egyelőre van dezinflációs erő a gazdaságban, az alapvető élelmiszerek területén erős az árverseny, továbbá a jelentős reálbérnövekedés ellenére a kiskereskedelmi forgalom csak lassan indul be.

Ezek ellenére a decemberi inflációra vonatkozó előrejelzések lassan, óvatosan emelkednek, jelenleg 5,4%-nál jár a konszenzus.